„A korosztályunknak véget ért egy korszak” – DJ Palotaira emlékeztek a néhai Corvintetőnél

A napokban tragikus hirtelenséggel elhunyt DJ Palotaira, a hazai elektronikus zene egyik legnépszerűbb képviselőjére emlékeztek gyertyagyújtással a fellépéseinek egyik jellemző helyszínén, a kultikus, már bezárt Corvintető egykori helyén, a Corvin áruháznál vasárnap este.

A megjelent nagyjából száz-százötven ember többsége ránézésre a negyvenes korosztályba tartozott. Sokan beszéltek arról, hogy DJ Palotainak köszönhetően fordult az ízlésük az elektronikus zene felé. „Rajta nőttünk fel, van, aki a Tilos az Á, van aki a Corvintető miatt, én miatta estem szerelembe az elektronikus zenével és a tört ütemekkel” – mondja megrendülten Áron, az esemény szervezője. Szerinte „legalább egy, de inkább két generációnak jelentett irányt, rengeteg buliszervező brigád is belőle inspirálódott, hogy megcsinálja a saját bulisorozatait, ő pedig önzetlenül segített mindenkinek”.

„A gimnáziumban ismertem meg, 17-18 évesen, tehát nagyjából 20 éve járok a bulijaira. Kinyitotta a szememet és a fülemet az elektronikus zenére, főleg a drum and bassre, és valahol ő vezetett rá arra, hogy műfajtól függetlenül a zenének az energiája számít, az tudja megmozgatni az embert” - nosztalgiázik lelkesen egy inkább rockrajongónak tűnő megemlékező, Zoli. Nagyon értékelte, hogy Palotai többféle műfajt is játékosan ötvözött a zenéjében. „Nem volt olyan zenei stílusirányzat, előadó, bármi, amihez ne játszi könnyedséggel, fantasztikus érzékkel és energiával nyúlt volna, mindig kurrens maradt” - mondja. Palotai a drum and bass és a breakbeat egyik magyarországi meghonosítójának számít, de a 2010-es évek elején még a dubstepbe is belekóstolt.

Egy sört szorongató résztvevő, a gyakorlott bulizó Anna már épp a 18 éves lányát készült volna elvinni Palotaira, amikor megtudta, hogy a DJ meghalt: „egyből a legjobb barátaim jutottak eszembe, nem csak amiatt, mert rengeteg jó partin voltunk együtt, hanem azért is, mert már külföldön vannak, amiről beszélt Palotai is, hogy a közönsége már nem ebben az országban él. A korosztályunknak véget ért egy korszak.” Anna szerint Palotainak „nemcsak a buli számított, hanem az is, hogy képviseljen valamit: az ép észt. Ami miatt az utóbbi években már nem is engedték annyi helyen fellépni, amit bánok is.”

A megemlékezésen zajló beszélgetések közben felmerülő, jellemzően a 2000-es években fénykorukat élő budapesti bulihelyszínek, amikben Palotai is gyakran megfordult, rég bezártak mind: a Corvintető, a Kultiplex, a Cha-cha-cha, a Süss fel nap! „Ebben az időszakban 300-500 forintért lehetett bejutni a Corvintetőbe, és olyan menő bulik voltak itt, hogy ami undergroundként indult, az mainstreammé emelkedett a budapesti kultúrán belül. Ez volt a clubbing utolsó bástyája” – meséli Áron. És azt is, hogy „akkor még mindez social media nélkül történt, most meg minden arról szól, hogy a social mediában ki hogyan tudja magát építeni.”

Palotai Zsolttal közvetlenül a halála előtt jelent meg egy interjú az rtl.hu-n, ami nem éppen arról árulkodott, hogy a DJ derűs hangulatban lett volna mostanában: „volt egy kimutatás, hogy mi a legnagyobb különbség a 2000-es évek zenéi meg a mostaniak között. Hát kérlek szépen, az, hogy ma sokkal szomorúbbak a zenék. Nincs jövő. Ezt érzed. Az ember azért ember, mert van együttműködés, de itt már semmilyen együttműködés nincs, csak a pusztítás és a düh.”

Zoli épp a minap hallgatott bele Palotai egy esti Tilos rádiós mixébe, és furcsállta, hogy mennyire „sötét, kattogós, kemény, hideg és agresszív hangulata volt az egésznek.” Áron szerint Palotairól „biztos sokan gondolták, hogy pesszimista, de szerintem inkább realista volt, nagyon törődött az országgal és a jövőjével, amit nem látott derűsen.” Egy másik megemlékező, a könnyeivel küzdő Tomi szerint „az egész világ lefelé megy, de ő még pont ott volt velünk a kibontakozásban, a növekedésben, és egy picit rossz ezt látni, hogy eltűnik minden, ami idáig felfelé vitte a világot.”

„Baromi üres lesz nélküle a pesti éjszaka” – Zoli gondolatai búcsúszavaknak is jók.