Sokszor nem is ismerjük a valóságot, az egyéni sorsokat a hírek mögött

június 20., 16:20

Az ENSZ legutóbbi, 2020-as becslése szerint a Föld lakosságának 3,6 százalékát, több mint 280 millió embert érint a migráció, a szervezet korábbi statisztikája szerint több mint felük menekült. Az adatok szerint egyre nő azok száma, akik különböző fegyveres konfliktusok, politikai és vallási üldöztetés vagy gazdasági ellehetetlenülés miatt kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket.

2001 óta minden évben június 20. a menekültek világnapja, az idei alkalmából készített egy menekültekről szóló portrésorozatot Horváth Katalin Fanni fotográfus Temesváron. Horváth jelenleg a MOME Doktori Iskola hallgatója, fotográfusként fő kutatási területe a transznacionális migráció, és az, hogy milyen hatással van a bevándorlás a társadalomra, milyen lehetőségei vannak az integrációnak, és ez hogyan befolyásolja az egyén kulturális identitását. Az osztrák határ menti Pinka-völgy lakóinak életét dokumentáló sorozatáról korábban már mi is írtunk, most legújabb projektjéből mutatunk be fényképeket, amelyek összesen tizenkilenc, jelenleg Temesváron élő menekült személyes élettörténetét mutatják be.

Vannak köztük, akik menedékkérőkként élnek ott, és vannak, akik már megkapták a menekültstátuszt. A legtöbben Ukrajnából érkeztek a háború kitörése után, de vannak, akiknek a Közép-afrikai Köztársaságból, Szudánból, Szomáliából vagy Szíriából kellett elmenekülniük. A portrék készítése közben Horváth interjúkat is készített a menekültekkel, elsősorban arra volt kíváncsi, hogyan sikerül beilleszkedniük egy új közegbe, és hogy milyen kihívások vártak rájuk az új országban, kultúrában, valamint hogy miként képzelik el a jövőjüket.

40 éves férfi Szíriából. Korábban könyvelőként és kereskedőként dolgozott, a polgárháború előtt nagy nemzetközi cégeknek dolgozott. Két hónapja van Temesváron, Libanon és Törökországon át jutott el oda, az út során megtámadták, és súlyos egészségügyi problémái is voltak, szívműtétre is szüksége volt. Jelenleg románul tanul, és a célja, hogy egy nap újra a Szíriában maradt családjával együtt lehessen
photo_camera 40 éves férfi Szíriából. A polgárháború előtt könyvelőként és kereskedőként dolgozott nemzetközi cégeknek. Két hónapja van Temesváron, Libanonon és Törökországon át jutott el oda, az út során megtámadták, súlyos egészségügyi problémái is voltak. Jelenleg románul tanul, a célja, hogy egy nap újra a Szíriában maradt családjával lehessen Fotó: Horváth Katalin Fanni
Ahmed Taha Taha Mohammed 36 éves, egykori egyetemi oktató és doktori kutató Szudánból. A háborúellenes aktivizmusa miatt kellett menekülnie hazájából, miközben felesége a második gyereküket várta. Menedékkérelmét számos alkalommal visszautasították, végül hosszas jogi csatározás után köthetett ki Temesváron. Jelenleg egy konyhán dolgozik, és hálás a román államnak, amiért a családja biztonságban lehet. Három évnyi különélés után a családja 2023-ban csatlakozhatott hozzá. Célja, hogy visszatérhessen a doktori kutatásához a nemzetközi kapcsolatok területén.
photo_camera Ahmed Taha Mohammed 36 éves egykori egyetemi oktató és doktori kutató Szudánból. Háborúellenes aktivizmusa miatt kellett menekülnie hazájából, miközben felesége a második gyereküket várta. Menedékkérelmét számos alkalommal visszautasították, végül hosszas jogi csatározás után köthetett ki Temesváron. Jelenleg egy konyhán dolgozik, és hálás a román államnak, amiért a családja biztonságban lehet. Háromévnyi különélés után a családja 2023-ban csatlakozhatott hozzá. Célja, hogy visszatérhessen a doktori kutatásához a nemzetközi kapcsolatok területén Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 30 éves Marija Popova Ukrajnából származik, az orosz határ közeli kisvárosból. A középiskola után kínaiul tanult az egyetemen, és el is kezdett dolgozni a nyelvvel, majd kutatói pályára váltott. Azt tervezte, hogy egyszer majd az egyetemen taníthat, de ez az álma odalett aznap hajnalban, amikor az oroszok lőni kezdték az otthonát. Jelenleg Temesváron él, és abban bízik, hogy egy napon hazatérhet majd családjához.
photo_camera A 30 éves Marija Popova Ukrajnából származik, egy orosz határhoz közeli kisvárosból. A középiskola után kínaiul tanult az egyetemen. Azt tervezte, hogy egyszer majd az egyetemen taníthat, ez az álma odalett aznap hajnalban, amikor az oroszok lőni kezdték az otthonát. Jelenleg Temesváron él, és abban bízik, hogy egy napon hazatérhet családjához Fotó: Horváth Katalin Fanni

„Nagyon megtisztelő volt számomra, hogy ezek az emberek vállalták a fotózást, és a kamerám elé álltak, egyáltalán nem volt könnyű számukra, hogy meséljenek nekem az átélt borzalmakról. Sokan, akik például Szíriából vagy Szudánból érkeztek, és jelenleg egy menekülttáborban élnek, az utolsó pillanatokban léptek vissza, és döntöttek úgy, hogy mégsem szeretnének a kiállításon szerepelni, mert félnek, hogy talán az otthon maradt családtagoknak bántódásuk esik emiatt. A médiában sokszor látunk olyan fotókat, amelyek menekülteket ábrázolnak, én most szerettem volna ellépni ettől a megszokott mainstream, sajtófotó-ábrázolástól, és a menekültkérdést egy másik oldalról bemutatni, melynek fókuszában a személyes történetek állnak” – írta nekünk a portrésorozat születéséről Horváth, majd azzal folytatta, hogy az európai társadalom nagy része sokszor csak a sajtó beszámolóin keresztül ismeri a háborúk borzalmait, és megoszlanak a vélemények arról is, hogy kit és miért kell vagy illik befogadni egy országnak.

Safia Szudánból érkezett. Nagyon fiatal volt, amikor házasságba kényszerítették, a bántalmazások elől menekült el.  Van egy gyermeke, aki Szudánban maradt, reméli, hogy újra együtt lehet majd vele. Szudánban gyakori, hogy a fiatal lányoknak házasságba kényszerítik, a szegénységben élő családok sokszor a lánygyermekek oktatását is feladják a fiúgyerekek javára. Safia 2024-ben érkezett meg Temesvárra, az UNCHR Románia által vezetett központ segítségével, és idővel továbbmegy majd egy másik biztonságos országba, ahol reményei szerint orvos vagy ügyvéd lehet majd, és kényszerházasságba kényszerített nőknek segíthet majd.
photo_camera Safia Szudánból érkezett. Nagyon fiatal volt, amikor házasságba kényszerítették, a bántalmazások elől menekült el. Van egy gyermeke, aki Szudánban maradt, reméli, hogy újra együtt lehet majd vele. Szudánban gyakori, hogy a fiatal lányokat házasságba kényszerítik, a szegénységben élő családok sokszor a lánygyermekek oktatását is feladják a fiúk javára. Safia 2024-ben érkezett Temesvárra, az UNCHR Románia által vezetett Emergency Transit Centre segítségével, és idővel továbbmegy egy másik biztonságos országba, ahol reményei szerint orvos vagy ügyvéd lehet, és kényszerházasságba kényszerített nőknek segíthet Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 15 éves Sirenko Yelyzaveta Kijevben élt a háború kezdetéig. A tanulás mellett versenytáncolt. Jelenleg két iskolába tanul, egy ukránban és egy románban. Nem ment könnyen számára a beilleszkedés, gondjai voltak a tanáraival és az iskolával, de két év után már jobban érzi magát. Nem gondolja, hogy Ukrajna biztonságos lenne a számára, és a jövőjét Romániában képzeli el.
photo_camera A 15 éves Jelizaveta Szirenko Kijevben élt a háború kezdetéig. A tanulás mellett versenytáncolt. Jelenleg két iskolában tanul, egy ukránban és egy románban. Nem ment könnyen számára a beilleszkedés, gondjai voltak a tanáraival és az iskolával, de két év elteltével már jobban érzi magát. Nem gondolja, hogy Ukrajna a jövőben biztonságos lehetne a számára, a jövőjét Romániában képzeli el Fotó: Horváth Katalin Fanni
Az 55 éves Firas Al Musfi két hónapja van Temesváron feleségével és két gyerekével.A családnak a polgárháború elől kellett menekülnie, miután többször megtámadták és kirabolták őket, illetve az otthonukat is lerombolták. Romániában élő rokonuk segítségével érkezett meg az országba, de a határőrség lekapcsolta, amikor Németországba ment volna tovább ott élő testvéréhez. Végül ideiglenes menedéket kapott Romániában, Firas most románul és angolul tanul.
photo_camera Az 55 éves Firas Al Musfi két hónapja van Temesváron, feleségével és két gyerekével. A szíriai családnak a polgárháború elől kellett menekülnie, miután többször megtámadták és kirabolták őket, illetve az otthonukat is lerombolták. Romániában élő rokona segítségével érkezett meg az országba, de a határőrség visszafordította, amikor Németországba ment volna tovább az ott élő testvéréhez. Végül ideiglenes menedéket kapott Romániában, most románul és angolul tanul Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 19 éves Malik Anas Hilal Szíriából érkezett, a fotó készítésekor 19 napja volt Temesváron. Árva, nincs családja, és az iskoláját sem tudta befejezni a bombázások miatt. Rokonai nevelték fel, sokáig úgy maradt Szíriában, hogy közben számos ismerőse elindult már Németországba vagy Szaúd-Arábiába. Romániába Törökország, Bulgária, Magyarország és Ausztria érintésével jutott el. Megpróbált átmenni Ausztriába, de visszaküldték Romániába. Most ott tervezi befejezni az iskolát, mellé románul tanul,
photo_camera A 19 éves Malik Szíriából érkezett, a fotó készítésekor 19 napja volt Temesváron. Árva, nincs családja, az iskoláját sem tudta befejezni a bombázások miatt. Rokonai nevelték fel, sokáig úgy maradt Szíriában, hogy közben számos ismerőse elindult Németországba vagy Szaúd-Arábiába. Romániába Törökország, Bulgária, Magyarország és Ausztria érintésével jutott el. Megpróbált átmenni Ausztriába, de visszaküldték Romániába. Most ott tervezi befejezni az iskolát, közben románul tanul Fotó: Horváth Katalin Fanni

„Szomorú, hogy sok esetben nem is ismerjük a valóságot, az egyéni sorsokat a hírek mögött, és csupán különböző migrációs politikai narratívákon keresztül »ítélkezünk” arról, hogy miképp kellene a menekültek helyzetét kezelni” – mondta Horváth.

A projekttel kapcsolatban elmesélte, fotósként az volt a célja, hogy megismerje és közvetítse a menekültek személyes történeteit, és hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy mit várnak a jövőtől. „Megrendítő volt találkozni és megismerni az életüket, mégis mindig újra és újra elcsodálkoztam azon, hogy ennyi életkedv és remény maradt bennük az átélt viszontagságok után. Szerettem volna tükröt tartani a sztereotípiák elé is, amelyek szerint a menekültek többsége képzetlen: sokan közülük diplomások, képzett szakember, tanár, művész is van köztük” – tette hozzá.

Vinny a Közép-afrikai Köztársaságból érkezett, ahol hatósági zaklatásnak volt kitéve a szexuális irányultsága miatt, és a családja is kitagadta. Az országban az LMBT közösség tagjait a büntetőtörvénykönyv alapján ítélhetik el, és gyakoriak a zsarolások is. 2024-ben érkezett Temesvárra, az UNCHR Románia által vezetett  Emergency Transit Centre révén. Hamarosan egy másik biztonságos országba mehet majd tovább.
photo_camera Vinny a Közép-afrikai Köztársaságból érkezett, ahol hatósági zaklatásnak volt kitéve a szexuális irányultsága miatt, és a családja is kitagadta. Az országban az LMBT közösség tagjait a büntetőtörvénykönyv alapján ítélhetik el, gyakoriak a zsarolások is. 2024-ben érkezett Temesvárra, az UNCHR Románia által vezetett Emergency Transit Centre révén. Hamarosan egy másik biztonságos országba mehet tovább Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 32 éves Karyna Zhalii két gyerekével és anyjával érkezett Temesvárra. Ukrajna közepén fekvő Poltava városában laktak, 2022 márciusában menekültek el az orosz támadások elől. Karina általános iskolai tanár, jelenleg ukrán menekült gyerekeknek segítő alapítványnál dolgozik.  Legnagyobb álma, hogy győzelemmel ér véget a háború, és hazatérhet, újra láthatja a rokonait.
photo_camera A 32 éves Karina Zsalij két gyerekével és anyjával érkezett Temesvárra. Az Ukrajna közepén fekvő Poltava városában laktak, 2022 márciusában menekültek el az orosz támadások elől. Karina általános iskolai tanár, jelenleg ukrán menekült gyerekeknek segítő alapítványnál dolgozik. Legnagyobb álma, hogy győzelemmel ér véget a háború, és hazatérhet, újra láthatja a rokonait Fotó: Horváth Katalin Fanni
Holovkova Liumyla és Holovkov Serhii nyugdíjas házaspár az ukrán Dnyipro városából. Elsősorban unokáikkal foglalkoztak, mellette dolgoztak még, amikor kitört a háború, és a párnak világossá vált, hogy nincsenek otthon biztonságban. Lányukkal, vejükkel és két unokájukkal menekültek el, végül Temesváron kötöttek ki, ahol soha nem jártak korábban. Semmit nem akarnak annyira, mint hazatérni, de napról napra rosszabb híreket kapnak hazájukból.
photo_camera Ljudmila Holovkova és Szerhij Holovkov nyugdíjas házaspár Dnyipro városából. Elsősorban unokáikkal foglalkoztak, mellette dolgoztak még, amikor kitört a háború, és a pár számára világossá vált, hogy nincsenek biztonságban. Lányukkal, vejükkel és két unokájukkal menekültek el, végül Temesváron kötöttek ki, ahol soha nem jártak korábban. Semmit nem akarnak annyira, mint hazatérni, de napról napra rosszabb híreket kapnak hazájukból Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 39 éves Marina Pieshkova 2022 tavaszán, a háború kitörésekor volt kénytelen menekülni családjával. Férjével ás három gyerekükkel Temesváron kötöttek ki. Férje a háború kitörésekor be akart vonulni, de a három fiatal gyereke miatt visszautasították. A beilleszkedés nem ment könnyen, főleg nem a gyerekek számára, akiknek idegen környezetben kellett egy új nyelvet megtanulniuk. A felnőtteknek pedig hiányoznak a barátaik, és az otthon maradt szüleik. A nő bátyja visszament harcolni, és 2024-ben meghalt a fronton. Temesvárra már második otthonukként tekintenek, de továbbra is abban bíznak, hogy egyszer hazatérhetnek majd.
photo_camera A 39 éves Marina Pjeskova 2022 tavaszán, a háború kitörésekor volt kénytelen elmenekülni családjával. Férjével ás három gyerekükkel Temesváron kötöttek ki. Férje a háború kitörésekor be akart vonulni, de a három gyereke miatt visszautasították. A beilleszkedés nem ment könnyen, főleg a gyerekeknek, akiknek idegen környezetben kellett egy új nyelvet megtanulniuk. A felnőtteknek hiányoznak a barátaik és az otthon maradt szüleik. A nő bátyja visszament harcolni, és 2024-ben meghalt a fronton. Temesvárra második otthonukként tekintenek, de továbbra is abban bíznak, hogy egyszer hazatérhetnek Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 6 éves Dasha Zaporizzsja városában született.  A háború kitörésekor szüleivel és kutyájukkal indultak útnak, de a férfit és a kutyát nem engedték át a határon, így anyjával jutott e Temesvárra. Ott román óvodába kezdett el tanulni. Később a nagymamája is csatlakozott hozzájuk, míg anyja elkezdett dolgozni. Abban bízik, hogy vége lesz egy nap a háborúnak, és hazatérhetnek, hogy újra együtt legyen a családjuk.
photo_camera A 6 éves Dasa Zaporizzsja városában született. A háború kitörésekor szüleivel és kutyájukkal indultak útnak, de a férfit és a kutyát nem engedték át a határon, így anyjával jutott el Temesvárra. Ott román óvodában kezdett tanulni. Később a nagymamája is csatlakozott hozzájuk, míg az anyja elkezdett dolgozni. Abban bízik, hogy vége lesz egy nap a háborúnak, és hazatérhetnek, hogy újra együtt legyen a családjuk Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 27 éves Istarlin Muhudin Szomáliából menekült el három gyermekével, férjével és anyjával menekült el, és öt év után tartós letelepedési engedélyt kapott Temesváron. Mostanra megtanult románul és van munkája, mellé pedig helyi barátai is.
photo_camera A 27 éves Istarlin Muhudin Szomáliából menekült el három gyermekével, férjével és anyjával, és öt év várakozás után tartós tartózkodási engedélyt kapott Temesváron. Mostanra megtanult románul, van munkája, mellé helyi barátai is Fotó: Horváth Katalin Fanni

Horváth szerint a migrációt kísérő társadalmi kirekesztés, a szegregáció, a többség és kisebbség felmerülő kérdései miatt egyre sürgetőbb, hogy rávilágítsunk a nemzetállamok közötti mobilitási folyamatokra, amelyek nem a társadalmi kohéziót vagy a nemzetállam egységét veszélyeztetik, hanem azokkal párhuzamosan léteznek, sok esetben a szakértők szerint is inkább erősítik egy-egy ország és társadalom integrációs képességeit.

„Ezek a fotók arra emlékeztetnek bennünket, hogy ismerjük fel közös emberségünket, és legyünk szolidárisak azokkal, akik elhagyni kényszerültek az otthonukat. Remélem, hogy mélyebb kapcsolódásra és szélesebb körű párbeszédre ösztönöznek minket, európai embereket a menekültválságról” – mondta el.

A hat éves Dominic Brechko Kijevben született. 2022 februárjában, a születésnapján légvédelmi szirénák hangjára ébredt. Nehéz napok jöttek, nem értette, mi történik, az anyja sokat sírt, minden zárva volt, mintha megállt volna az élet. Márciusban jött Temesvárra anyjával, két éve élnek itt. Egy román óvodába jár, karatézik és zongorázni tanul. Hamar megtanult románul, és mellette érti már az angolt is, sok barátja lett a városban.
photo_camera A ha éves Dominik Brecsko Kijevben született. 2022 februárjában, a születésnapján légvédelmi szirénák hangjára ébredt. Nehéz napok jöttek, nem értette, mi történik, az anyja sokat sírt, minden zárva volt, mintha megállt volna az élet. Márciusban jött Temesvárra anyjával, két éve élnek itt. Román óvodába jár, karatézik, zongorázni tanul. Hamar megtanult románul, mellette érti már az angolt is, sok barátja lett a városban Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 72 éves Lidia Herszon városából menekült el. Mint fogalmaz, nehéz mesélni arról, ami 2022-ban elkezdődött. A háború rémálommá tette az életüket, kilenc hónapon át éltek egy pincében a megszállt városban, fény és elegendő étel nélkül. Idővel húgával el tudtak menekülni Romániába, ahol egy teljesen új nyelvet kellett megtanulniuk, ami sok nehézséget okozott számukra. Azt várják, hogy hazatérhessenek.
photo_camera A 72 éves Ligyija Herszon városából menekült el. Mint fogalmaz, nehéz mesélni arról, ami 2022-ban elkezdődött. A háború rémálommá tette az életüket, kilenc hónapon át éltek egy pincében a megszállt városban, fény és elegendő étel nélkül. Idővel a húgával el tudtak menekülni Romániába, ahol egy teljesen új nyelvet kellett megtanulniuk, ami sok nehézséget okozott számukra. Azt várják, hogy hazatérhessenek Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 82 éves Henadi történészként végzett Odesszában, majd egy jótékonysági szervezetben dolgozott, annak elnöke is volt 17 éven át, míg 1989-ben nyugdíjba nem ment. A háború kitörésekor egy orosz rakéta az otthonától nem messze lévő bevásárlóközpontba csapódott be, ekkor menekült el családjával Temesvárra. Nehéz volt a beilleszkedés, de unokája most már informatikát tanul a helyi egyetemen, a nyugdíjas férfi pedig rajzolással, versírással tölti napjait, illetve segít dolgozó lányának.
photo_camera A 82 éves Hennagyij történészként végzett Odesszában, majd egy jótékonysági szervezetben dolgozott, annak elnöke is volt 17 éven át, 1989-ben nyugdíjba ment. A háború kitörésekor egy orosz rakéta az otthonától nem messze lévő bevásárlóközpontba csapódott be, ekkor menekült el családjával Temesvárra. Nehéz volt a beilleszkedés, de unokája most már informatikát tanul a helyi egyetemen, a nyugdíjas férfi pedig rajzolással, versírással tölti napjait, illetve segít dolgozó lányának Fotó: Horváth Katalin Fanni
A 23 éves Husaini Kulbahar Szíriából, a háború elől menekült el még hatodikos diákkánt. Előbb iraki Kurdisztánba, ahol 10 évet töltött el, itt házasodott össze a három évvel idősebb, szintén Szíriából menekült férjével, két gyerekük született. A nő innen tudott továbbmenekülni Romániába,  a férje és a gyerekeik egy évvel később követték. Kezdetben elég rossz körülmények között éltek, de mostanra biztos lakhatásuk van, és a céljuk, hogy gyerekeiknek jobb jövőt biztosítsanak.
photo_camera A 23 éves Husaini Kulbahar Szíriából, a háború elől menekült el még hatodikos diákként. Előbb iraki Kurdisztánba ment, ahol 10 évet töltött, itt házasodott össze a három évvel idősebb, szintén Szíriából menekült férjével, két gyerekük született. A nő innen tudott továbbmenekülni Romániába, a férje és a gyerekeik egy évvel később követték. Kezdetben elég rossz körülmények között éltek, de mostanra biztos lakhatásuk van, a céljuk, hogy a gyerekeiknek jobb jövőt biztosítsanak Fotó: Horváth Katalin Fanni
Kristina Lytvynenko 34 éves, a donyecki régióból kellett elmenekülnie férjével és két gyerekével együtt. Az orosz támadások hatására szinte mindent hátrahagyva kellett menekülniük. Temesváron kötöttek ki, ahol kezdetben nehezen ment számukra a beilleszkedés, Kristina pszichiáter segítségét is igénybe kellett vegye. De az idő előrehaladtával elkezdték újraépíteni az életüket. Viszont Kristina szülei Ukrajnában maradtak, ami miatt a fiatal nő folyamatosan aggódva figyeli az otthonából érkező híreket. Ő is abban bízik, hogy eljön majd az a pillanat, amikor békében hazatérhetnek.
photo_camera Hrisztina Litvinenko 34 éves, a donecki régióból kellett elmenekülnie férjével és két gyerekével. Az orosz támadások hatására szinte mindent hátrahagyva menekültek. Temesváron kötöttek ki, ahol nehezen ment számukra a beilleszkedés, Hrisztinának pszichiáter segítségét is igénybe kellett vennie. De az idő előrehaladtával elkezdték újraépíteni az életüket. Viszont Hrisztina szülei Ukrajnában maradtak, ami miatt a fiatal nő aggódva figyeli az otthonából érkező híreket. Ő is abban bízik, hogy eljön majd a pillanat, amikor békében hazatérhetnek Fotó: Horváth Katalin Fanni

A portrékat június 20-án Temesváron állítják ki a LOGS – Grup de Inițiative Sociale menekültekkel foglalkozó szervezet által rendezett Art Festivalon. Az eseményt több nemzetközi szervezet és intézmény is támogatja, mint az ENSZ, a helyi Institut Francais és a román Kulturális Minisztérium.