A profi boksz kicsit megfáradt, úgyhogy egyszerre vicces, szomorú, és lelkesítően újszerű, hogy Mike Tyson és Roy Jones november 28-i nosztalgiameccse 1,2 millió pay per view-előfizetőt vonzott, szorozva 50 dollár. A szituáció ismerős az Expendables-ből, csak ott lehet kaszkadőrt használni, meg vágni, az öregbunyó élőben olyasmi, amilyennek elképzeljük. Hogy a nézők mit szóltak hozzá, a rosseb tudja, hiszen fórumozni kevesen fórumoznak. Viszont úgy tűnik, a 60 milliós bruttó bevétel átszakított pár lelki gátat.

Az 58 éves Evander Holyfield például nem egyszerűen azt jelentette be, hogy megint bunyózna az 54 éves Tysonnal, hanem hogy tulajdonképpen az ő ötlete volt ez az egész nyuggerfightclub. „A stábom megpróbálta összehozni, de csak kifogásokat kaptunk.” Hát, most már lehet, hogy összejön. Feltéve, hogy nem kell előbb összehozni a Tyson–Douglas II-t, hiszen James “Buster” Douglas is bejelentkezett az Arany Alkony Ringháborúba.

Douglas volt 1990-ben a legendás 41-1-es underdog Tyson ellen, akivel azért bokszolt Tokióban, mert máshol még a teltházat sem tudták volna garantálni egy Tyson-címmeccsre, anyira érdektelen és tét nélküli volt Douglas, mint kihívó. A többi történelem, illetve a sporttörténet legnagyobb meglepetéseinek örökös top3-asa: Douglas ugye kiütötte Tysont, akinek ez lett élete első profi veresége. Tyson önéletrajzában részletesen ír az előzményekről, hogy mennyire nem edzett, milyen végtelenül beleszart az egészbe, és milyen sok japán szobalányt tett a magáévá, akik gyakorlatilag sorban álltak a lakosztálya előtt. Ugyanakkor Douglas rendesen felkészült, kijött neki a lépés, a bíró sem a legjobbját nyújtotta, de mindegy is: Douglas (61) annak ellenére jelentkezett be egy bunyóra, hogy egyrészt visszavágót vesztesek szoktak kérni, ő meg ugye győzött. Ráadásul még a Tyson–Jones előtt jól megmondta, hogy a Tyson–Jones-ból úgysem lesz semmi.

Láttad a Tyson-Jonest? Oké, nem. Akkor láttad a Dead Kennedyst, mikor utoljára játszottak az A38-on? Na olyasmi. Felismerhetők a dalok, ugyanaz az effekt van a gitáron, viszont 1986 óta nem írtak új lemezt. Ez pedig vet fel kérdéseket. (Nem jutott eszükbe semmi?!) Szomorú látni, amikor a Dead Kennedys a buli után felvánszorog a gitártokjaival a rakparti taxikhoz, de annyira szomorú, hogy csinálhatnék közös szelfit, de inkább nem. Végül is én vagyok a hülye: miért akartam látni őket? Valószínűleg ugyanazért, amiért profitábilis vállalkozás lett nagyfaterok edzőtermi kesztyűzését sok pénzért közvetíteni. A Tyson-Jones-ra 1,2 millió PPV-néző fizetett elő 50 dollárért, ami több szempontból is szórakoztatóipari korszakhatár, jelzőtűz, Római Birodalom bukása. Eleve két nagyon veterán bokszoló meccsének sem volt még ekkora nézettsége, de talán még érdekesebb kérdés, hogy vajon ki fizetett Tyson miatt, és kit érdekelt inkább Jake Paul amerikai youtuber előmeccse? Aki nem tévesztendő össze a másik PPV-youtuber bokszlegendával, Logan Paullal. Bár hasonlítani speciel hasonlít rá, hiszen az öccse. A KSI–Logan Paul 2018-ban 1,3 millió PPV-nézőt hozott (a KSI nem a Központi Sport Iskola rövidítése, hanem egy másik youtuber), ott szintén Jake Paul volt az előmeccs, tehát ha úgy vesszük, egy szaros youtuber élete első két meccsén nagyobb pay per view-bevételt hozott, mint sok igazi bokszbajnok egész pályafutása alatt.

A magyar RTL-en meg volt a sztárboksz ugye, 2005-ben, jézusom, tényleg, Dopeman-Majka és Anettka-Pandora. Úgyhogy térjünk is inkább vissza a nagyfaterokhoz.