A dezinformáció évszázada

Dezinformáció, fake news, trollkodás – ezek látszólag nagyon modern jelenségek. A pletyka, a susmus, az egyszerű hazudozás persze egyidősek az emberiséggel, de ezek modern változatai mintha az internettel, a digitális világgal és főleg a közösségi médiával együtt születtek volna meg.

Thomas Rid könyve, az Active Measures: The Secret History of Disinformation and Political Warfare (Aktív intézkedések: A dezinformáció és a politikai hadviselés titkos története) azt mutatja be, hogy ezek a mai hírekben sokat szereplő fogalmak valójában modern formájukban is már legalább egy évszázados múltra tekintenek vissza.

A német születésű Thomas Rid nemzetbiztonsági és biztonságtechnológiai szakértő, a Johns Hopkins egyetem professzora. Szakértelmére a 2016-os amerikai választások utáni szenátusi meghallgatásokban is kiváncsiak voltak, többek közt ő magyarázta el Washingtonban, hogy pontosan mit kavarhattak az oroszok Donald Trump megválasztása körül, mennyire lehettek hatékonyak, milyen módszerekkel dolgoztak.

MOSZKVAI KAPCSOLAT

Rid könyvének jelentős része is az oroszokkal, illetve a szovjetekkel foglalkozik. Nem russzofóbiából, hanem mert az aktív intézkedések, az idegen államok társadalmának, döntéshozóinak titkosszolgálati befolyásolása mindig Moszkvában voltak igazán népszerűek. A cári titkosrendőrség, az Ohrana is magas szinten művelte (egyik legsikeresebb aktív intézkedésük, a Cion böcseinek jegyzőkönyve című antiszemita hamisítvány még ma is terjed), a KGB és annak kommunista elődszervezetei pedig különösen nagy hangsúlyt fektettek rá.

A kommunista titkosszolgálatok számára az aktív intézkedések azért is lehettek szimpatikusak, mert Rid szerint szépen összepasszoltak Lenin tanításaival. Könyvében idézi is azt a magas rangú KGB tisztet, aki egy titkos konferencián a Szovjetunió első vezetőjének szavaival magyarázta el, hogy miért fontosak az aktív intézkedések: