• Vasárnap a házigazda Katar és Ecuador mérkőzésével megkezdődik a 2022-es focivébé.
• Soha ennyi balhé nem előzött meg futballtornát.
• Át kellett szervezni a fociszezon lebonyolítását, hogy elviselhető időjárási körülmények között lehessen lejátszani a meccseket.
• Környezetszennyezés, pénzszórás, rabszolgamunka, több ezer haláleset, diktatúra, homofóbia – hosszú a vádak listája a szervezők ellen.
• De nem csak néhány kettős mércét használó nyugati ország tiltakozik az első arab rendezésű világbajnokság ellen?

Tizenkét év botrány után november 20-án Katarban megkezdődik a 2022-es labdarúgó-világbajnokság. A közel-keleti országnak még 2010 decemberében ítélték oda a rendezés jogát, és ha valamit azóta mindenképpen megtanultak a FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség illetékesei, az mindenképpen az, hogy nem szabad ennyi időt hagyni a világnak, hogy egy konkrét torna ügyes-bajos dolgaival foglalkozzon. A 2030-as torna színhelyéről talán ezért is döntenek csak 2024-ben: hat év alatt csak fele ennyi botrányra van idő.

A megvett torna

Az, hogy Katar már 2010-ben megkapta a 2022-es világbajnokságot, szintén egy FIFA-újítás eredménye volt. A futball urai ugyanis előzőleg úgy határoztak, hogy egyszerre két vébé helyszínéről is döntenek. Így nem csak a 2022-es katari, hanem a 2018-as oroszországi világbajnokságról is ugyanaznap döntöttek. Bár a FIFA-nál abban bízhattak, hogy így rövidre zárva az ügyet jó ideig nem kell foglalkozni a mindig nagy vihart kavaró rendezői pályázatokkal, valójában éppen az ellenkezője történt. A 2010 december 2-i szavazás máig kísérti a FIFA-t, amelynek nevét előtte csak a téma iránt érdeklődők gondolták a korrupció szinonimájának, ma viszont gyakorlatilag mindenki, akit kicsit is érdekel a világ legnépszerűbb sportja.

2010-ben a FIFA nagyhatalmú Végrehajtó Bizottságának két tagja már eleve nem szavazhatott különböző piszkos ügyek miatt. Katar végül a szavazás utolsó fordulójában 14:8-ra győzte le az USA pályázatát. Az akkor voksoló 22 futballvezető jelentős része a következő években lebukott mindenféle futballhoz kapcsolódó korrupciós ügyekben. Van, amelyiküket egy életre eltiltották a labdarúgás közeléből, másikuk évek óta küzd különböző országok igazságszolgáltatásával.

Különösen érdekes a katari Mohammed bin Hamman sorsa, aki hazája rendezői ambícióinak legnagyobb támogatója volt a FIFA-ban. Bin Hamman talán a sikeres 2010-es kampánytól megrészegülve gondolhatta, hogy egy évvel később elindul az elnöki székért a szervezetet vezető svájci Sepp Blatter ellen. A katari sportvezető azonban végül maga lépett vissza a jelöléstől, miután a FIFA más vezetői nagyon konkrét korrupciós vádakat hoztak fel ellene. Bin Hammant nem sokkal később a FIFA örökre eltiltotta a foci közeléből.

A következő években egymás után kerültek nyilvánosságra a FIFA különböző piszkos ügyei. Részben a nemzetközi, elsősorban angol nyelvű sajtó, részben amerikai nyomozók munkájának köszönhetően ma már minden kétséget kizáróan tudjuk, hogy a katariak a rendezés elnyeréséhez szükséges szavazatoknak legalább egy részét egyszerűen megvették, lefizetve a szavazásra jogosult FIFA-illetékeseket.