• Kerekes János többször is próbált trafik-koncessziót szerezni, de nem kapott
• Megmozdult érdekében a helyi plébános, egy országgyűlési képviselő és a minisztérium
• Az intenzív lobbizás eredményeként Kerekes megkapta a döhányárúsítási engedélyt
• Kerekes, bár igényes közönsége nincs, italmérési engedélyt is szeretne

Az intézményes korrupció tűéles képe rajzolódik ki a 444.hu birtokába jutott hivatalos levelezésből.

Kerekes János ügye a magyarországi urambátyám világ testamentuma, ahol a megfelelő kapcsolatokkal a hivatalos út mindig megkerülhető.

Kerekes először az Igazságügy minisztériumban lévő kapcsolatait dolgozta meg, hogy kiüthesse a nyeregből a Hangya Szövetkezet (feltehetően multi). Emberei próbáltak ugyan segíteni, de mivel az ügyben a Pénzügyminisztérium döntött, nem sikerült a mutyi. Egy darabig még a Hangyáé maradt a dohányárusítás joga.

Ezután szervezte be Kerekes a kisgazda Klein Antal országgyűlési képviselőt. Klein keményen lobbizott Kerekes érdekében, a rejtélyes Havas főméltóságú úr (valószínűleg farkasalmási Havas Jenő, a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára - Köszönjük Balázs!) támogatását kérte és kapta a trafikkoncesszióhoz.

Kerekes a kemény üzleti harcban saját oldalára állította főtisztelendő Dreher Arnold plébános urat. Szükség is volt az egyházi ember támogatására, mert bizonyos Metz József (valószínűleg a nemzetközi pénzügyi háttérhatalom kesztyűbábja) megpróbálta megakadályozni Kerekes trafiknyitását.

Kerekes kapcsolatai a legmagasabb szintekig értek. A Pénzügyminisztériumban egy pillanat alatt elintézték döhányengedélyét, és letörték a konkurencia monopoltörekvéseit. Erről egyébként az ügybe akkor már bekapcsolódott báró Jeszenszky Andort is tájékoztatták.

Néhány év múlva már Kerekesé volt a világ. A dohánybizniszben meggazdagodott kereskedő italmérést is nyithatott, úgy, hogy az engedélyt nem is ő kérvényezte, ráadásul "finomabb italokat fogyasztó vevőközönsége" nem volt.