Répássy Róbert államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón mutatta be a július elsején életbe lépő új Büntető Törvénykönyvvel érkező legfontosabb változásokat. Répássy szerint szigorú, de nem kegyetlen törvénykönyv született.

Az új Btk. parlamenti vitája még tavaly februárban lezajlott, de most kevéssel a hatályba lépés előtt érdemes áttekinteni a legfontosabb változásokat:

Tovább szélesítették a jogos védelem fogalmát.

• Továbbra sem büntetendő az a cselekmény, ami a saját vagy mások személye/javai vagy a közérdek ellen intézett támadás elhárításához szükséges.
• Az elkövető akkor sem büntethető, ha tette ijedtség vagy menthető felindulás miatt túllépi a szükséges mértéket.
• Erőteljesebb önvédelemre van lehetőség, ha a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.
• A  fegyverhasználat szabályai nem változnak, az nem a Btk. része.

A minisztérium, hogy segítsen eligazodni a változásokban, a sajtóanyagban ennél a résznél konkrét példákat is hozott.

Jogos a védelem, ha:

Éjjel jogtalanul hatol be egy idegen a lakásba, a lakás tulajdonosa leüti és ezzel halálos sérülést okoz a jogtalan támadónak.

Éjjel az utcán hazafelé tartó személyre egy idegen rátámad és ütlegelni kezdi. A megtámadott a nála lévő zsebkéssel a támadót úgy szúrja meg, hogy az a sérüléseibe belehal.

A délután otthonában televíziót néző személy észleli, hogy három idegen jogtalanul behatolt a lakásába. Az engedéllyel tartott fegyverével a jogtalanul behatolókra lő és ezzel halálos sérülést okoz az egyik jogtalan támadónak.

de nem feltétlenül jogos a védelem, ha*

A tulajdonos arra lesz figyelmes, hogy nappal a bekerített udvarából a kerékpárját el akarják tulajdonítani. A tulajdonos a kezében lévő hólapáttal a lopás megakadályozása érdekében fejbe üti a tolvajt, aki az ütés következtében meghal.

Ebben az esetben a bíróság az eset összes körülményét mérlegelve vizsgálja majd, hogy jogos védelmi helyzet volt-e. Abban az esetben, ha a támadó fegyveresen hatolt be a bekerített udvarra, jogos volt. Ha nem feltételezhető, hogy a támadás az áldozat életének kioltására irányult, akkor nem volt jogos.*

Ha nincs meg az ijedtség vagy menthető felindulás, és anélkül ölünk meg valakit, na az már gondot jelenthet. A sajtóanyag ilyen esetre is hoz egy példát:

Egyszerűbben: a kertbe, nappal almát lopni bemászó személy nem lőhető le jogos védelem címén.

Július elejétől kerítésbe vezetett árammal is szabad gyilkolni a kertbe bemászókat, de csak akkor, ha nem olyan erősségű áramot vezetünk a kerítésbe, ami alkalmas az élet kioltására, de "más okokkal együtt" ez mégis halálhoz vezet.

is megtörtént, igaz, csak kivételesen súlyos esetekben. Azaz marad a 14. éves korhatár, kivéve ha valami nagyon súlyosat követ el a fiatal. A törvényalkotói szándék a gyilkosságot és a halált okozó testi sértést sorolta volna ide, de végül a parlament tovább szigorított, és a rablás és a kifosztás is ide került. A büntethetőségi korhatár leszállítása ellen a parlamenti szavazás idején hevesen tiltakoztak a gyermekvédelmi szervezetek, köztük az UNICEF is.

Ezt a változást már a közelmúltban részletesen elemeztük: erőteljes szigorítás jön, miközben körülöttünk mindenhol dekriminalizálnak, nálunk a fogyasztás olyan értékű bűncselekmény lesz, mint a csekély mennyiségű tartás.

A bűncselekmény elkövetéséhez az eddiginél kevesebb alkohol fogyasztása is elég lesz: 0,5 ezrelékes véralkoholszint a korábbi 0,8 ezrelékhez képest. Ezentúl nem az alkoholos befolyásoltságot fogják vizsgálni, hanem a véralkoholszintet, azaz az mindegy lesz, hogy milyen hatással volt az ivóra mindaz, amit ivott. Ráadásul ha valakit ittas vagy bódult vezetésen érnek, kötelezően el kell tiltani a járművezetéstől.

Külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása.  A gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, ami fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz.

Nagyobb védelmet kap a fogyatékosság, a nemi identitás és a szexuális irányultság. A kirívóan közösség ellenes magatartásformákat ezentúl kiemelten kezelik

A változásokat homofóbiaellenes lépésként üdvözölték a meleg szervezetek. Ezentúl ugyanis három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nagy nyilvánosság előtt  melegek elleni gyűlöletre uszít vagy kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, és egytől öt évig terjedő börtönnel sújtható az, aki mást nemi identitása vagy szexuális irányultsága miatt bántalmaz, illetve erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

Három helyett minimum öt év alatt évülhetnek majd el bűncselekmények. Az olyan bűncselekményeknél, amikor életfogytiglani büntetés is kiszabható a tárgyalás végén, nem lesz elévülési idő.

Ha valaki sportrendezvényen törvénytelenkedik, kitilthatják a stadionokból, minimum 1, maximum 5 évre.

Mivel nagyon telítettek a börtönök, 140 százalékos túlterheltséggel működnek, ezért a "nem annyira veszélyes elkövetők" hazakerülhetnek.

De ezzel kapcsolatban nem is mondunk most inkább semmit.

 

*Helyesbítés 11:19: cikkünkben eredetileg azt állítottuk, hogy az új Btk. alapján az is jogos védelmi helyzet, ha egy bekerített kertbe nappal, háromnál kevesebb fegyvertelen támadó hatol be, de ez nincs így. A hibáért elnézést kérünk.