• Száz éve született Erdős Pál magyar matematikus, a huszadik század egyik legnagyobb lángelméje.
  • A Magyar Tudományos Akadémia Erdős Centennial címmel konferenciát szervezett a tiszteletére.
  • A számelmélet és a kombinatorika legjelentősebb tudósait hívták meg a világból. Százötven előadó, több mint ötszáz résztvevő.
  • Hétfőtől péntekig Budapest lesz a világ legokosabb városa.

Valamikor a nyolcvanas évek közepén hallottam először a világhírű magyar matematikus legendáját, a szórakozott szuperzsenijét, aki egy szál bőrönddel és egy sárga nejlonzacskóval járja a világot, nincs semmije, csak a bőrönd, benne a jegyzetfüzetei, néhány ruha meg egy zsebrádió. Arra is emlékszem, hogy egy Németvölgyi úti lakásban hallottam, még a névtábla is rémlik az ajtón, a kopott, arany színű felirat: Erdős Pál.

Ő maga, a világvándor, különc matematikus volt a lakás tulajdonosa, de évtizedek óta nem lakott benne, nem volt szüksége rá, ahogy semmi másra sem néhány ruhán, ceruzán és papíron kívül. A lakást kollégáinak, ismerőseinek adta kölcsön, bárkinek, akinek szüksége volt rá. Akkoriban egy fiatal matematikus, Pach János lakott ott, tőle hallottam az első Erdős-legendákat.

Néhány évvel később, 1989 őszén találkoztam magával Erdőssel, illetve láthattam az ELTE egyik előadójának padsoraiból. Elővezette száz-, ötszáz, ezerdolláros példáit (ennyit fizetett annak, aki megoldotta). 76 évesen is száguldozott városról városra, ez az apró, kicsit hajlott hátú, törékeny ember. Szinte nem is volt teste, csak egy agy, esztékákeretes szódásüveg szemüveggel. Félig vak volt már, és évtizedek óta amfetaminokon élt. Legálisan, fölírták neki, nyíltan beszélt erről; félt, hogy ha nem szedne élénkítő szereket, nem tudna gondolkodni. Munkakedve és villámgyors gondolkodása szinte semmit sem kopott haláláig. Mindig, minden helyzetben valami matematikai problémán töprengett. 81 évesen mondta, hogy ez az utolsó négyzetszám, amit megér. 9-szer 9. Igaza lett. 1996-ban, 83 évesen, egy varsói konferencián vitte el a szívroham. 1521 publikáció, tudományos közlemény maradt utána, valószínűleg megdönthetetlen rekord. (Oldalakon keresztül lehetne sorolni Erdős rekordjait, különcségeit, tudományos eredményeit. Erre itt most nincs elég hely, de húsz perc guglizással könyvtárnyi anyag gyűjthető.)

Erdős Pál cikket ír a hotelszobájában. A hatvanas években a szokásosnál is többet utazott, szinte minden éjszaka írt egy cikket. (Pach János archívumából)
Erdős Pál cikket ír a hotelszobájában. A hatvanas években a szokásosnál is többet utazott, szinte minden éjszaka megírt egy tudományos közleményt. (Pach János archívumából)
220volt.hu - Akció! LG 32LB5610 FullHD LED TV 69.800 Ft

Most Pach Jánosra, a lausanne-i műszaki egyetem (a világ top 30 egyetemének egyike) Grünwald-, Ford-, Bolyai- és Rényi-díjas professzorára várok az Akadémia folyosóján nyüzsgő tömegben. Hátizsákos, szandálos fiatalok, rövidnadrágok, gyűrött zakók, mintha sokszázfős turistacsoport szabadult volna a XIX. századi neoreneszánszba. (A libériásinas- vagy inkább csendőrjelmezbe öltöztetett pincérek zavarodottan egyensúlyoznak a kávékkal.) Végre egy konferencia, ahol nem érzem magam alulöltözöttnek. A matematikus dresscode kulcseleme a hátizsák, anélkül valószínűleg nem is engednek senkit matektanszék közelébe, nagyon megy még a kovbojkalap és a képletes póló. (Már úgy értem, a mintája egy matematikai képlet.) Majdnem mindenkinél van valamilyen kis automata fényképezőgép. Erdős kifogástalanul érezné magát: nincs más fontos, csak a matematika.

Majdnem hétszáz matematikus gyűlt össze a világ minden tájáról. Az előbb szandálban (zokni nélkül!) szaladt föl a lépcsőn egy tizenötévesnek kinéző ázsiai fiatalember, Terence Tao, a mai matematika egyik legnagyobb sztárja, 2006 Fields-érmese. (Igazi csodagyerek volt, már nyolcéves korában találkozott és dolgozott Erdőssel.) Amott meg Timothy Gowers, a matematikus Tilda Swinton, fehér hajjal, jégtekintettel. (Fields-érme neki is van, de amit még beszédesebbnek tartanak: egymás után háromszor is ő laudálta az Abel-díjátadót. Tudományágának legbefolyásosabb professzora.) Majdnem mindenki itt van, aki számelméletben, kombinatorikában számít. Eljött Bollobás Béla, aki már tizenévesen közösen publikált Erdőssel, később, már Cambridge-ben Gowers mentora, munkatársa. 2012 Abel-díjasa, Szemerédi Endre, a New Jersey-i Rutgers egyetemről (USA), és persze a szervezők, Lovász László (Kiotó- és Wolf-díjas) és T. Sós Vera akadémikus, Erdős Pál szerzőtársa, régi barátja, Turán Pál özvegye.

(Egy kis útbaigazítás díjügyben: matekban nincs Nobel. Ez pech, mert az az egyetlen tudományos díj, amit mindenki ismer, ami olyanná tudott válni, mint egy olimpiai vagy világbajnoki cím. Hogy miért nincs, az egyébként érdekes kérdés, mindenféle pletykák is keletkeztek róla, de az igazság valószínűleg csak annyi, hogy Alfred Nobel svéd kémikust nem érdekelte annyira a matematika. A “matematika Nobel-díjaként” több kintüntetést is szoktak emlegetni. Leggyakrabban talán a Fields-érmet, ami kétségtelenül a legmagasabb presztízsű matematikai kitüntetés, de csak negyven évnél fiatalabb tudósok kaphatják. Direkt a matematikai Nobel-űr betöltésére alapította a norvég király az Abel-díjat – amelyet 2012-ben éppen Szemerédi Endre kapott –, a Nobellel összevethető pénzjutalommal jár, de még csak 2003 óta osztják, tehát mindössze tizenegy ember kapott, közülük ketten magyar származásúak; Lax Péter a másik. Az Abel előtt gyakran nevezték matematikai Nobelnek a Wolf-díjat, amelyet az izraeli Wolf Alapítvány oszt ki évente, ezt megkapta Erdős Pál, Lax Péter és Lovász László is. Szintén Nobel-erejűként emlegetik a japán Kiotó-díjat; az Inamori Alapítvány osztja olyan tudományágakban, amelyekben nincs Nobel. Eddig hat matematikust díjaztak, közülük az egyik Lovász László.)

Jobbról a magyar matematika három óriása: Rényi Alfréd, Turán Pál és Erdős Pál Mátraházán. (A negyedik, nyakában fényképezőgépet viselő alakról nem tudtuk, hogy kicsoda, de kiderült, hogy Grätzer György, szintén matematikus.)
Jobbról a magyar matematika három óriása: Rényi Alfréd, Turán Pál és Erdős Pál Mátraházán. (A negyedik, nyakában fényképezőgépet viselő alakról nem tudtuk, hogy kicsoda, de kiderült, hogy Grätzer György, szintén matematikus.)

T. Sós Vera és Lovász László nyitják a konferenciát, aztán Pálinkás József, az Akadémia elnöke következik. Minden nagyobb előadó tele van, a nagyteremben zajló megnyitót kivetítik másik háromban. A második emeleti teremben találok helyet, mindenki csendben ül a sötétben, és valami gyanús. Megvan. IIyet nem láttam legalább öt éve. De még egy BKV-szakszervezeti dzsemborin sem lehetne. Senkinek, de tényleg, senkinek a kezében nincs digitális eszköz. Senki nem buzerálja az okostelefonját, nem villog Ipaddel, de még egy Retina kijelzős Macbookot sem nyit ki senki. (Egy laptopot látok később, összecsukva, na meg a prezentáció egy windowsos valamin megy). A konferenciára kiadott kis füzetkét böngészik a félhomályban. Lehet, hogy itt mindenki a Szemerédi-iskolából van? (Az Abel-díjas prof a Rutgers egyetem számítógép-tudományi tanszékén tanít, de nem tudja használni a gépet. Az algoritmusok, az elméletek érdeklik, de maga a számítógép egyáltalán nem. Emailjeit a felesége intézi.) Pedig körülöttem huszonévesek. A moszkvai egyetem csapatában a matematika Kurnyikovája, egy szőke, copfos szupermodell.

Közben már zajlanak a megnyitóbeszédek, a matematika Mozartja, a XX. század Eulere satöbbi, és ízelítőt kapunk a hamisítatlan toptudományos hunglishből, abból a speciális kiejtésből, amelyet az összes világhírű emigráns magyar tudós használt, és amelyet az angol anyanyelvűek alig értenek. Erdős, Teller, Wigner Jenő is pontosan így beszélt, állítólag Neumann is. Évtizedeket éltek angol nyelvterületen, tökéletesen elsajátították a nyelvtani szabályokat, a szókészletet, de a kiejtéssel sosem foglalkoztak. Az Erdősről szóló dokumentumfilmben angolul fölirtatozták a tudós angolul elmondott szövegét.

Lovász László prezentációjában (epikus kék comic sans) felvillan az episzkopális egyház San Franciscó-i Szent Gergely templomának freskója: a táncoló szentek között Erdős Pál (Mahatma Gandhi és Luther társaságában).

erdos_ikon

220volt.hu - Akció! LG 32LB5610 FullHD LED TV 69.800 Ft

Pálinkás elnök a megnyitóbeszédben bemutatja a klasszikus közhelyparádét, minden érdekesebbnek tűnő Wikipedia-anekdotát bedob, a kétéves Erdős fölfedezi a negatív számokat, egyszál bőrönd, minden; még azt a szállóigét is bedobja, amelyet igazából Rényi Alfréd talált ki, és csak tévedésből tulajdonítják Erdősnek (és humorosabb rendszergazdák szokták módosítgatva belerakni az emailláblécükbe), miszerint a matematikus nem más, mint egy gépezet, amely a koffeint tételekké alakítja. (De lehet, hogy az elnök ezzel a performansszal is Erdős emléke előtt tisztelgett, tudniillik Pali bácsi híres volt arról, hogy jól bejáratott poénokat sütögetett el – akár százszor is – előadásain, láthatóan élvezte, ha mosolyra tudta fakasztani a közönséget. Paul Hoffmann Erdősről írott könyvében – A prímember – a tudomány Bob Hope-jának nevezi.)

Szemerédi viszont tényleg minden idők egyik legviccesebb matematikusa, egyetlen, speciális konferenciapoénnal (sajnos interpretálhatatlan) vezeti föl Bollobás Bélát, Cambridge professzorát, aki belecsap a tudományos programba, jönnek a Rényi-Erdős-féle véletlen gráfok. És ez így megy majd péntekig.

Ha a Legfelső Fasiszta* a héten atombombát dobna a Széchenyi (volt Roosevelt) térre, legalább száz évre vetné vissza a matematika fejlődését.

 

*“(Erdős Pál) Anatole France Bukott angyalok című művének alapötletét profán módon továbbfejlesztve a végzetet Legfelsőbb Fasisztának (Supreme Fascist) titulálta. (A fasizmus ifjuságának meghatározó élménye volt, így nem csoda, ha a gonoszságot ezzel azonosította.) Tréfásan úgy fogalmazott, hogy az élet tulajdonképp egy társasjátek, melyben csak a Legfelsőbb Fasiszta nyerhet. Két pontot kap, ha valami aljasságot követünk el, és egyet, ha nem akadályozunk meg valamilyen aljasságot. Mi nem kaphatunk pontot, de az a célunk, hogy a Legfelsőbb Fasiszta se szerezzen túl sokat.” (Pach János: Két helyen egyszerre – Emlékek Erdős Pálról)

Szolgálati közlemény

Szerdán megpróbálunk mélyebbre merülni, és megtudni, hogy

– miért nőtt meg érezhetően Erdős (illetve az Erdős-iskola) tudományos jelentősége az elmúlt harminc évben

– miért ez az a tudományág, ahol a magyarok a világ élvonalában tudtak maradni

– van-e utánpótlás

– miért nem segített Neumann János Erdősnek

– mi újság a Monty Hall-dilemmával?

És a többi és a többi.

További cikkeink

Uralkodj magadon!