Elkészült a Transparency International legújabb globális korrupciós barométere. A kétévente érkező jelentés a világ számos országában vizsgálja, hogy az állampolgárok mennyire látják korruptnak társadalmukat és milyen korrupciós formákkal találkoznak.

A 2013-as jelentést 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készítették el. Magyarországon ezer embert kérdeztek tavaly novemberben, és az eredmények között van olyan, ami világszinten is lesújtó.

• A magyar megkérdezettek 61 százaléka gondolja úgy, hogy nőtt a korrupció mértéke az elmúlt két évben. Ez már így egy több éves tendencia, a 2011-es jelentésben is a válaszadók 75 százaléka élte meg úgy, hogy romlott a helyzet két év alatt.
• Mindent elsöpör itthon az állami korrupció. A válaszadók 82 százaléka szerint valamelyest vagy nagyon befolyásolja néhány cégcsoport az állam működését. Hasonló eredményre jutott korábban a TI a Nemzeti integritás tanulmányában, amikor kimutatták, hogy Magyarország a state capture állapotába jutott, azaz a korrupció ellenes kontrollintézmények meggyengültek, és magánérdekek érvényesülnek a közérdek helyett. A TI blogján legutóbb a trafikpályázatok ügyét nevezték nevezték erre egy tipikus példának.

• Mindössze egy százaléknyi válaszadó volt, aki szerint "egyáltalán nem problémás" az állami szektorban a korrupció.
• A megkérdezettek 48 százaléka szerint a kormány korrupcióellenes munkája eredménytelen, és csak 15 százalék gondolta azt eredményesnek. Ezt a benyomást támaszthatja alá a korrupcióellenes kormányzati harc csendes halála, az illetékes kormányzati munkacsoport feltöltése nemzeti civil szervezetekkel, vagy például a kifejezetten a visszaéléseknek kedvező törvények alkotása, mint mondjuk a hírhedt 'Ne zavarj, épp lopok'-törvény.

• Magyarországon is a politikai pártokat tartják a legkorruptabb szereplőknek. Ez uniós és világszinten is így van. Nálunk a megkérdezettek 68 százaléka hozta ki a leginkább érintett szektornak a pártok világát. Ami különbség, hogy az unióban általában az igazságszolgáltatás és a törvényhozás követi a pártokat a szégyentoplistán, nálunk viszont az üzleti szektor.

• Van két ország, ahol nem a pártok vezetnek. Dániában az egyházat tartják a legkorruptabbnak, az Egyesült Államokban pedig a médiát, amihez biztosan kellettek az utóbbi egy év botrányai is.
• Magyarországon kifejezetten sokan gondolják úgy, hogy a hétköznapi embereknek nagy szerepük van a korrupció megfékezésében. A 71 százalékos egyetértés kifejezetten jó eredménynek számít, mert az EU-s átlag 61 százalék, a globális pedig 67 százalék.
• De rögtön ezután jön a felmérésben a legkomolyabb pofon is: arra a kérdésre, hogy mit tennének az emberek, ha korrupcióval találkoznának,

a magyar válaszadók 70 százaléka mondta azt, hogy nem jelentené.

• Ez kirívóan rossz adat, az uniós átlag csak 29 százalék, Németországban mindössze 6 százaléknyian válaszoltak így, de még Szlovákiában is csak a megkérdezettek fele.

• A nem jelentő 70 százaléknyi állampolgár 41 százaléka azért nem tenne semmit, mert szerintük úgysem történne semmi. 21 százalékuk pedig fél a következményektől.
• Az ezer megkérdezett magyar 12 százaléka vallotta azt, hogy az elmúlt egy évben fizettek kenőpénzt. Ez csak egy százalékkal több, mint az uniós átlag, viszont bőven a globális átlag alatt van, ami 27 százalék.
• Itthon a 12 százaléknyi kenőpénzfizető többsége az egészségügyben költött, 18 százaléknyian. Világszinten a rendőrség vezet, 31 százalékkal.

A TI magyarországi szervezete ajánlásokat is megfogalmazott. Például hogy haladéktalanul helyre kell állítani a kontrollintézmények autonómiáját, illetve hogy ki kell zárni a lehetőségét annak, hogy magáncégek telepedjenek rá a kormányzatra.

A pártok finanszírozásának kérdése is még mindig napirenden van. Bár a kormány apró lépéseket tett a jó irányba, még mindig komoly korrupciós kockázatot jelent, hogy átláthatatlan finanszírozású civil szervezetek kampányolnak a kormány mellett, illetve, hogy a kormány állami pénzből folytat sikerkampányt maga mellett.

Világszinten sem javul a helyzet, a BBC szakírója már egyenesen arról ír a legfrissebb eredmények után, hogy világjárványról van szó, és ideje lenne újraértelmeznünk azt, ahogyan a korrupciót észleljük. A korrupció ugyanis legtöbbször nem a közvetlen kenőpénzeket jelenti, hanem például azt, hogy kinek milyen kapcsolatokra van szüksége ahhoz, hogy elintézhessen valamit, vagy hogy mondjuk az Egyesült Államokban egy képviselőnek mennyi időt és törvényhozói munkát kell arra szánnia, hogy az újrainduláshoz szükséges összegeket előteremtse.

A TI Magyarországon is kampányt indít, hogy a korrupcióval szembeni tudatos fellépését népszerűsítse. A barométer bemutatóján részt vett a brit nagykövet, Jonathan Knott is, aki majd a Szigeten részt is fog venni abban a táncos flashmobban, amivel a korrupció ellen akarják megmozdítani a fiatalokat.