Jó napot, lezárult a 444 nagy kórházi fotópályázata, itt vannak a nyertesek. A fotókon egy pixelnyit sem változtattunk, eredeti formájukban mutatjuk be őket. Gratulálunk, és a pályázat minden kedves résztvevőjének azt tanácsoljuk, hogy ha legközelebb megbetegszik, mindenképpen a genfi Hopital de la Tour magánkórházba feküdjön be. De derítse a borjút!
"Egy darab kockasajt, és egy szelet kenyér – írta olvasónk, aki nem árulta el sem a saját, sem a kórház nevét. – Nem szeretném, ha negatív kontextusba kerülne. Szerintem jó szakemberek dolgoznak ott, és a lehetőségekhez képest szuper hely. Hogy ezzel kell jóllaknia a vegáknak, arról talán nem az ott dolgozók tehetnek."
A zsűri értékelése:
A fotó sajnos életlen, illetve egészen konkrétan egyetlen ponton sem éles, ami a Jamie Oliver-féle szakácskönyvek által népszerűvé tett, kis mélységélességgel operáló iskola eszközeinek egyfajta parafrázisa.
Nagyra értékeljük ugyanakkor a precíz, tudatos kompozíciót: a mackósajt vádló nyílhegyként mutat a Kórház feliratra, mintegy kiemelve a probléma lényegét. Hatalmas gratula!
"Annyira nem extrém, csak szánalmas: 1 szelet párizsi, két szelet kenyér" – Kinga ezzel a megjegyzéssel küldte be pályaművét, ami a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház szülészetén készült idén júniusban.
A zsűri értékelése:
A pályázó ügyesen komponálta bele a képbe a kórházi környezetet, például az ágyat, bár ennél is nagyobb képkivágás segített volna kontextualizálni a tárgyat (szüzsét). A kép teljesen ferde, ami kitűnően átadja a művész érthető zaklatottságát, felháborodását. A fotó ugyanakkor rendelkezik egy olyan rejtett, high key kvalitással, ami csak a legnagyobbak sajátja: az alacsony kontrasztarány, a világos környezet tökéletesen kiemeli a kompozíció központi elemét, a párizsit.
"Mellékelve küldöm, mit is adtak nekem 2013. május 8-án a pécsi kézsebészeten (ha jobban tetszik: Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Mozgásszervi Sebészeti Intézet Traumatológiai Klinikai Tanszék). Az ebéd
kinézete ellenére jó volt, de a reggeli és a vacsora in the flesh eléggé beütött. A teát nem fotóztam le, mert megkóstolni sem mertem, viszont ha lesz időm, itthon kitöltöm egy műanyag bögrébe a felmosóvizet és lefotózom
nektek" – írta Csoki Jujing nevű kedves pályázónk, aki olyan Kőrösi Talléros nevű sajtot kapott, amiből egy egész doboz kerül 149 forintba, és ez valószínűleg önmagában is világcsúcs.
A zsűri értékelése:
A fotó annyira életlen, hogy az már a kivehetetlenség határát súrolja. Értékeljük ugyanakkor a gondos, a centralitásnak még a látszatát is kerülő kompozíciót. Jó a megvilágítás is, szépek a sajt alufóliáján és a kenyér celofánján megcsillanó csúcsfények. Csoki további fotói az ebédről és a vacsoráról:
"Apámnak aki 100 kg, ezt tálalták fel a békéscsabai Réthy Pál kórházban" – jelentette Krisztina, aki szerint az idén januárban felszolgált fogás neve "nesze semmi fogd meg jól".
"Apám tapasztalatai az étellel kapcsolatosan: száraz kenyér, kibonthatatlan krémsajt, kenhetetlen krémsajt, illetve ha az ujját használja, mégis kenhető."
A zsűri értékelése:
A fotópályázatra érkezett képek közül ez az egyik legjobban megkomponált munka, sőt még nagyjából éles és színhelyes is. Az egyetlen kifogásunk, hogy az arányokat nem sikerült szemléltetni: a közeli nézőpont és a nagy látószög miatt miatt a két szelet kenyér és a krémsajt is hatalmasnak tűnik. A szemléletesség érdekében érdemes lett volna a százkilós apukát is belefogalmazni a képbe.
Tibort idén áprilisban lepték meg a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségügyi Centrumának (DEOEC) urológiai osztályán ezzel a milánói makarónival. Ami ízlett neki.
A zsűri értékelése:
Gusztustalan ételfotót még gusztusos ételről is könnyű készíteni: elég a végletekig, már-már makroszinten ráközelíteni a tárgyra, és mindehhez elrontani a fehéregyensúlyt. Tibornak mindkettő tökéletesen sikerült, a milánói makaróni színei között a figyelmes szemlélő a hullaszínek egész széles skáláját fedezheti föl. A helyzeten csöppet sem segít a liláskék tálca és a kórház feltehetően neonvilágyítása, ami zöldes derengést kölcsönöz a milánóinak, mint a Wachowski fivérek a Matrix való világbeli jeleneteinek.
"Krumplileves három kocka krumplival, másodiknak rakott karfiol rizzsel és 7 százalék hússal. Desszertnek alma. Ez persze csak a diétás ebéd volt, de azt számítva, hogy másnap műtenek, és ebéd után nem ehetek semmit, ez külön kevésnek tűnik – írta kedves névtelen olvasónk az Üllői úti Semmelweis klinika, július végi dietetikus menüjéről. – A normál ebéd krumplileves, tökfőzelék és pulykatallér volt piskótatekerccsel. A nővérek aranyosak voltak, ajánlgattak tejbedarát a szülői menüből, hogy ne maradjak éhes, de azt a cukor miatt nem ehettem. A második kép a szobatársa műtét utáni vacsorája: pulykatallér, zsemle, vaj light."
A zsűri értékelése:
A kompozíció során sikerült megvalósítani a tökéletes decentralizációt, középen nincs semmi, csak maga a feneketlen ŰR. Az élesség elmászott ugyan egy kicsit, de a változatos színek és textúrák mégis eladják a képet, ami, ahogy ilyenkor mondani szokták, magáért beszél. A szomszéd vacsorája is nagyon erős, csak a luxus pulykatallér miatt nem volt esélye a Szánalmas kategóriában a győzelemre.
Nem fogják kitalálni, hol készült ez a kép: Svájcban. Át is adjuk a szót Orsinak:
A zsűri értékelése:
Nagyon szép a feltehetően az ablakból beáradó természetes fény, gyönyörűen szaturált a sárgarépa, bár a natúr borjú kapott egy kicsit egészségtelennek tűnő, sötétes árnyalatot. Ha legközelebb Genfben szül, mindenképpen derítse a borjút, akár egy fehér lepedővel vagy párnahuzattal! Az első helyezéshez gratulálunk!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.