• Már regisztrálhatnak a szavazni akaró határon túli magyarok a 2014-es parlamenti választásokra.
• Jelentkezési lapot kell küldeniük, aztán csomagot fogadniuk, és azt megint elküldeniük.
• Szlovákiából és Ukrajnából az egészet titokban kell intézni.
• A nyugaton dolgozó mintegy 280 ezer magyarnak be kell fáradnia a magyar követségre, nekik lesz a legnehezebb élniük választójogukkal.

Már jelentkezhetnek a szavazni vágyó határon túli magyarok. A 2014-es parlamenti választáson szavazhatnak először olyanok, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, de van magyar állampolgárságuk. Ők jellemzően azok a szomszédos országokban élő magyarok, akik kisebbségi sorban élnek. A magyar kormány becslése szerint mintegy félmillióan lehetnek 2014 tavaszára közülük magyar állampolgárok.

Eddig 480 ezren kértek magyar állampolgárságot a 2010-ben hozott törvény alapján. A 18 alattiakat nem számítva ez körülbelül 400 ezer új választópolgárt jelent, bár aligha élnek majd ennyien választójogukkal. Az eddigi felmérések szerint a külföldön élő magyarok fele se megy el szavazni.

Ők levélben vagy az interneten regisztrálhatnak, és levélben szavazhatnak majd.

A kint dolgozóknak lesz igazán nehéz

Viszont van 270-280 ezer magyar, akiknek ugyan van állandó magyarországi lakcímük, viszont külföldön élnek. Ők a külföldön dolgozó kismagyarországiak, a legtöbben Angliában lehetnek (akár kétszázezren is) és több tízezren Németországban és Ausztriában. Ők is szavazhatnak, azonban nekik személyesen egy meghatározott napon be kell fáradniuk a magyar követségre vagy konzulátusra.

Őket kihagyták a levélben szavazás kényelmes lehetőségéből, pedig a mindenkori magyar parlament döntései legalább olyan mértékben befolyásolhatják sorsukat (és pláne rokonaikét) mint az életüket a román, a szlovák vagy a szerb törvények szerint élőkét.

2010-ben nem sok külföldön lévő kismagyarországi élt a követségen szavazás lehetőségével. 8807-en regisztráltak közülük, és 6851-n mentek el tényleg szavazni. A legtöbben Londonban, de kétszáz fölött szavaztak Brüsszelben, Hágában, Párizsban, Münchenben, Berlinben és Bécsben. 2010 óta biztosan többen vannak kint, részben mert Németország és Ausztria csak 2011-ben nyitotta meg munkaerőpiacát a magyarok előtt, részben mert a válság sokakat késztetett indulásra. Több százezres csoportjuknak a londoni, berlini és bécsi követség, illetve a müncheni koznulátus aligha lesz elég.

Éppen ezért fura, hogy rájuk nem gondoltak az új választási törvény készítői. Ha a levélben szavazás nekik is lehetőség volna, egészen biztos, hogy sokkal többen élnének választójogukkal.

Postafordulta

A kisebbségi vagy emigráns sorban élő magyarok regisztrációjuk után két borítékban szavazhatnak. Az egyikben a személyes azonosításukhoz szükséges adatokat kell leírniuk, a másikban pedig szavazniuk valamelyik párt listájára. Egyéni jelöltre ők nem szavazhatnak. A levelet fel kell adniuk még a magyarországi választás előtt.

Itthon először kibontják a személyes azonosítót rejtő borítékot, és megnézik, hogy az illető tényleg létezik, és regisztrált-e. Ha igen, akkor a szavazatot tartalmazó borítékot félreteszik. Utóbbit akkor nyitják csak ki, amikor vége az itthoni szavazásnak, és egyszerre kezdik megszámolni mindet.

Időzített bomba

A módszer csalásbiztosnak látszik, legalábbis rövid távon. Bonyolítja a helyzetet azonban, hogy a külföldi magyarok mostani regisztrációja 10 évre szól. A magyar hatóságoknak nem lehet információjuk arról, ha valaki közülük időközben meghal vagy elköltözik. Így a következő 10 évben simán szavazhatnak elvben bárki helyett, akinek ismerik a személyes adatait, és így ki tudják tölteni az azonosításról szóló űrlapot. A 2022-es választásokra ez már valós méretű probléma lehet, bár az intézményesített csalás lehetősége itt sem merül fel: inkább egy-egy túlbuzgó család lehet kockázat.

Titkon szavazva

A szlovákiai és az ukrajnai magyarok szavazási kedvét erősen csökkenti, hogy országuk nem ismeri el a kettős állampolgárságot: vagyis ha lebuknak, hogy szavaztak, akkor elveszítik otthoni állampolgárságukat. Ez elég nagy kockázat ahhoz, hogy sokakat visszatartson például a levélben szavazástól: feladni egy szavazólapot a szlovák vagy ukrán postán bátorságot igénylő döntés, még akkor is, ha a levéltitkot papíron ezek az országok is garantálják.

Nekik megoldás lehet a netes regisztráció (ha van internet a környéken), de a szavazáskor akkor is papírt kell küldeni. Itt lehet jelentősége annak, hogy konzulátusokon is le lehet majd adni szavazatokat (ezt teheti meg akár egy ember is az egész falu nevében), de akár át is lehet hozni a határon, és a magyar posta gondjaira bízni. Vagy leadhatják Magyarország 106 erre kijelölt szavazókörében.

A szlovákiai és ukrajnai magyarok a lebukás kockázata miatt nem is kapnak értesítéseket a magyar államtól a regisztrációról. A  többi országban élő új állampolgároknak Orbán Viktor aláírásával megy ki levél ezekben a napokban. A hét közepéig már több mint 200 ezer darabot adott fel a kormány.

Ám a szavazási csomagot valahogy csak át kell venniük majd nekik is. (Ebben az azonosítási űrlap és maga a szavazólap lesz benne.) Kérhetik ugyan, hogy postán küldjék ki nekik, de ezt sok felvidéki és kárpátaljai magyar aligha kockáztatja majd meg .

A regisztrációkor kell megadni, hogy a csomagot hova kérik, és elvben kérhetik magyarországi címre, például rokonokhoz, vagy valamilyen intézményhez is, de azért ez eléggé megbonyolítja a titkon szavazni vágyók dolgát.

Lehetne titkos levelezés nélkül is

Praktikus lett volna, ha nemcsak regisztrálni, hanem szavazni is lehetne interneten: ez megoldaná a külföldön dolgozó magyarországi magyarok problémáját is, és a felvidéki illetve kárpátaljai magyarokét is, sőt az anyaországiaknak is könnyebb lenne. Észtországban lehetett a világon először parlamenti képviselőkre a neten szavazni (2007-ben), és a legutóbbi választáson (2011-ben) az észtek több mint negyede már nem járult az urnákhoz, hanem otthonról klikkelt. Ilyen lehetőség azonban Magyarországon nincs.

Erdélyből jöhet a legtöbb szavazat

A legtöbb határon túli szavazat Romániából érkezhet. Egyrészt mert ott él a legtöbb magyar, másrészt ott nem kell titkolni a kettős állampolgárságot. Az erdélyi Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közvélemény-kutatása szerint mintegy százezer romániai magyar akar majd szavazni; igaz, nekik csak 67 százalékuk mondta azt, hogy vállalnák az előzetes regisztrációt. Erdélyben toronymagasan vezet a Fidesz, és még az MSZP és a Jobbik számíthat néhány százalékra.

Körülbelül 70-75 ezer listás szavazat ér általában egy parlamenti mandátumot, így egy „erdélyi” képviselője jó eséllyel lesz a Fidesznek a következő ciklusban a parlamentben.

Egy szlovákiai magyarokkal készített májusi kutatás szerint az állampolgárságot titokban felvevők 42%-a nem akar szavazni, 25% pedig még nem döntötte el. Vagyis csak 33 százalékuk ígérte magát biztos választónak. Nem tudni, ez hány ember lehet, de tízezernél aligha vannak sokkal többen. Közülük 47% a Fideszt, 41% pedig az MSZP-t, az Együtt 2014-t vagy a DK-t jelölte meg kedvencének. A Jobbikot 11% választaná. Vagyis a Felvidéken sokkal erősebb a magyarországi balodal, mint Erdélyben, azonban szavazatszámban ez nem jelent nagyon sokat.

Szerbiában nem tilos a kettős állampolgárság, azonban a három nagy határon túli közösség közül az övék a legkisebb. Ottani közvélemény-kutatást nem találtam, ahogy kárpátaljait sem.

Összességében tehát jó bonyolult lett az új választási rendszer, de 100-150 ezer szavazatnál nem valószínű, hogy sokkal több érkezik majd külföldről. Ez két mandátum sorsáról dönthet majd a 199 fős magyar parlamentben.

Így lehet majd szavazni tehát:

• Magyarországon élő magyar állampolgároknak: regisztráció nélkül, személyesen.
• Külföldön élő csak magyar állampolgároknak: regisztrációval, személyesen.
• Külföldön élő kettős állampolgároknak: regisztrációval, levélben.