Az Apple, akié a telefon és a márkanév, és ennek megfelelően az egész nemzetközi sajtó úgy írja, hogy iPhone. Kis i, nagy P.

Az amerikai sajtóban használatos helyesírási kézikönyvek, köztük a két legnépszerűbb, az AP Stylebook és a Chicago Manual of Style is iPhone-t javasol, sőt az utóbbi legfrissebb, 2010-es kiadásában már az is benne van, hogy a szó akkor is megtartja a kisbetűt, ha mondat elején áll, pedig ott már két szabály szerint is nagybetűs kéne hogy legyen.

Ezzel szemben ott a Magyar Tudományos Akadémia legendás műve, A magyar helyesírás szabályai, ami 1984 óta, lassan harminc éve van érvényben, kisebb módosításokkal. Az IPHONE ugyan nincs benne, az viszont benne van, hogy

193. Gyártmányoknak, termékeknek, készítményeknek márkanévként használt elnevezését,
annak minden tagját nagy kezdőbetűvel írjuk: Ultra (mosópor), Trabant (gépkocsi), Fabulon
(arckrém), Vegacillin (gyógyszer); Alfa Romeo (gépkocsi), Coca-Cola (üdítőital); stb.

Eltekintve attól, hogy harminc éve Fabulon volt, viszont nemhogy IPHONE nem volt, de mobiltelefon se nagyon, e szerint a szabály szerint úgy kell írni, hogy Iphone. Esetleg IPhone, mert a márkanevek második betűjéről nem rendelkezik a szabályzat.

Van még ilyen, a szabályoktól eltérően írt márkanév egy csomó: logója alapján az adidast csupa kisbetűvel kellene írni, azt meg, hogy LAND ROVER, csupa naggyal. Az Index ősét, az Internettót a tipográfia alapján úgy, hogy INteRNeTTo, és ha már Index, azt meg a logó alapján úgy, hogy index. Az Origo sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy csupa kisbetűvel, kapcsos zárójelek között írja le a saját nevét: ([origo]), és bár ezzel felhagyott, a [freemail] még tartja magát.

Írja így valaki ezeket?

Nem írja. Miért nem írja? Az egyik lehetséges magyarázat szerint a legtöbb nyelvben a hagyomány, az általános szabályok idővel felülírták a cégek dizájnereinek és marketingosztályainak figyelemfelhívó trükkjeit, és életbe lép az általános szabály: ha tulajdonnév, például márkanév, akkor nagybetű.

Zsadon Béla, az Index volt és az Origo mostani szerkesztője, a legendás Korrektorblog szerzője szerint

Cégnevekben, márkanevekben, egyes intézménynevekben a logót idéző tipográfiai elemeket (betűszín, -típus, grafikai elemek stb.) és helyesírási rendhagyóságokat (PayPal, adidas stb.) nem kell átvenni. Ezek az elemek arra szolgálnak, hogy folyó szövegben is fölidézzék a cég vagy a márka logóját, tervezett arculatát, magyarán, hogy ingyenreklámra kényszerítsék a szöveg publikálóját. Ennek pedig coki, és lfs.

De ez még mind semmi. Az 1990-ben kiadott, lassan antikvitásnak számító Műszaki Helyesírási Szótár azt mondja, hogy a márkaneveket annak megfelelően kell leírni, ahogy azt a tulajdonosuk gondolja. Vagyis mégis csak iPhone.

Szervilizmus? Konformitás? Hagyománytisztelet? Brand respect? Helyesírási szabályzat? Mit tanítsanak a gyerekeknek az iskolában?

Tökmindegy

mondja Mártonfi Attila, az Osiris helyesírási szótárának egyik szerzője-szerkesztője, akinek olyan hosszú a hivatalos titulusa, hogy már csak poénból is érdemes ideírni: ő a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Szótári osztályának tudományos főmunkatársa. Szakterülete a morfológia, a lexikográfia, a helyesírás és a névtan.

Ha valaki, akkor ő biztos tudja. Szóval Mártonfi rövid válasza:

Tökmindegy.

A hosszú válasz: az iPhone egész egyszerűen nincs benne a szótárakban. Ez nem azt jelenti, hogy az elmúlt harminc évben senkinek nem jutott volna eszébe foglalkozni a kérdéssel, sőt a nyelvészek között késhegyre menő viták is zajlottak. Viszont Mártonfi szerint az egész nem is annyira helyesírási kérdés, mint amennyire annak tűnik: az ilyen márkanevek inkább címkének számítanak, sőt mivel eleve külföldi eredetűek, nem is feltétlenül van helyük a magyar helyesírási szótárakban. Az írásmód leginkább egyéni döntés kérdése, és a szabályoknál meg az analógiáknál többet számít az íráskép, az egyéni ízlés alapján hozott döntés, vagy a tisztelet.

Én nem nyúlnék hozzá

Az iPhone írásmód "szimbolikus, ikonikus, én nem nyúlnék hozzá" – mondja Mártonfi, aki szerint mindenki mérlegeljen, döntse el, hogy írja, aztán ahhoz tartsa magát.

Na de kijavítsa-e a tanár a gyereket, ha rosszul írja le, hogy iPhone? És főleg MIRE javítsa ki?

Mártonfi azt mondja, hagyja úgy, ahogy van. Szerinte a gyerekek helyesírási ügyekben való vegzálása amúgy is

elmebetegség

Az alapokra kellene megtanítani őket, és nem olyan hülyeségekkel foglalkozni, miont hogy a fekete rigó külön van, a sárgarigó meg egybe.

És akkor egy utolsó, mindent eldöntő kérdés, a nagy lakmuszteszt, mondhatni CSAPDA:

Hogyan írjuk azt, hogy IPHONE-OZIK, meg hogy IPHONE-OS, tehát amikor melléknevet vagy igét képzünk a márkanévből?

Mártonfi szerint a McCarthy > mccarthyzmus analógiájára csupa kisbetűvel: iphone-ozik, iphone-os. (Persze ez sincs kőbe vésve: az e-nyelv.hu tanácsadója szerint "a tulajdonnevek toldalékolásának ugyanakkor fontos szempontja, hogy az alapforma visszaállítható legyen. Mivel az „iphone-os” alakból nem derül ki, hogy a „P” alapalakban nagybetű volt, elképzelhető az „iPhone-os” forma is.")

Akkor mostantól ehhez tartsa magát mindenki. Vagy ne.