Hangulatos tanácskozásra számíthatunk az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóján, melynek pénteki témája az EU és az Egyesült Államok titkosszolgálatainak együttműködése. A hangulatot az NSA lehallgatási botrányának legújabb fejleményei alapozták meg.
ÉS ez mind semmi ahhoz képest, amit pénteken leplezett le a Guardian!
A legfrissebb, Edward Snowdentől kapott dokumentumok alapján az NSA-nél bevett gyakorlat volt a világ vezető politikusainak a lehallgatása. Egy 2006. október 27-én kelt dokumentum szerint 35 vezető telefonját hallgatták le.
A dokumentum, amit az Elektronikus Lehallgatási Igazgatóság (Signals Intelligence Directorate, SID) munkatársai között köröztek, hasznos tanácsokkal is ellátja a kémeket arról, hogy hogyan juthatnak hozzá érdekes telefonszámokhoz. A dokumentumot, amit
"Az ügyfelek is segíthetik az SID-t megcélozható telefonszámok beszerzésében"
címen adtak ki, arra hívják fel az ügynökök figyelmét, hogy a világ vezető politikusaival kapcsolatot tartó amerikai tisztviselők telefonkönyvei jó forrásai lehetnek lehallgatható telefonszámoknak. Példaként "egy amerikai tisztviselőt" emelnek ki, aki a 35 vezető politikus 200 telefonszámát adta át az ügynökségnek.
Bár a dokumentumból az is kiderült, hogy az így megszerzett számok nagyobbik részét már ismerték, hiszen csak "43 korábban ismeretlen számot is találtak". Ezek lehallgatásával pedig további, később szintén lehallgatott számot is megszereztek.
Semmi.
A dokumentum megállapításai szerint a nagyhatalmak vezetőinek lehallgatása "kevés hasznosítható hírszerzési információt" szolgáltatott. Ennek ellenére biztatták a hírszerzőket, hogy igyekezzenek beszerezni "az ügyfelek" - itt elsősorban az amerikai külügyminisztérium, belbiztonsági minisztérium, a Pentagon és a Nemzetbiztonsági Tanács jöhet szóba - telefonkönyveit, mert azok "hírszerzési információk potenciális forrásai" lehetnek.
Merkel csütörtök este arról beszélt, hogy a botrány "súlyosan megrázta" az USA és az EU kapcsolatait. "Szövetségesek vagyunk, de ennek a kölcsönös bizalmon és tiszteleten kéne alapulnia, és ez a titkosszolgálatokra is vonatkozik". Telefonja lehallgatásáról pedig azt, hogy "nincs szilárd bizonyítékunk, de nem is tagadták". Amerikai részről Jay Carney, Obama szóvivője reagált. Ő azt mondta, hogy az USA "nem figyelte meg és nem fogja megfigyelni" a német kancellár kommunikációját.
Francois Hollande francia elnök, aki Merkellel közösen decemberre vállalta az európai és amerikai titkosszolgálatok együttműködésének keretmegállapodását, annyit tett hozzá mindehhez, hogy "a jó kapcsolatok egyik szabálya, hogy nem hallgatod le azoknak a mobilját, akikker rendszeresen találkozol nemzetközi megbeszéléseken".
A lehallgatási botrány miatt az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke, Martin Schulz az EU-USA kereskedelmi tárgyalások felfüggesztését követelte. Merkel és a többi európai vezető ettől egyelőre ódzkodik. Felmerült viszont a Swift megállapodás, vagyis a banki átutalási adatok egymás közti megosztásának felfüggesztése.
Az amerikaiak botránya mellett elsikkadni látszik, de a csúcson biztosan téma lesz a brit titkosszolgálat lehallgatási botránya is. Az NSA brit megfelelője, a GCHQ az NSA-nél is hamarabb bukott le külföldi vezetők megfigyelésével. A britek 2009-ben a G20 csúcson törték fel a Blackberry telefonok titkosítását, és hallgatták le vendégeiket. Azóta az is kiderült, hogy az olasz kormány tagjait is megfigyelték, továbbá az EU-s intézményeknek is szolgáltató Belgacom rendszerét is feltörték. Utóbbi program fedőneve "Operation Socialist" volt, ami jól kifejezi, hogy a brit titkosszolgálatnál mit gondolnak az unióról.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.