G. Fodor Gábor saját szervilizmusáról és a kormány nagyvonalúságáról is beszélt a hvg.hu-nak.

A Századvég stratégiai igazgatójával készült interjúból kiderül:

• Amikor kb. öngyilkosságra biztatta Krasznahorkai László írót, akkor a liberális vitapartnereinek érzékenységét tesztelte.

"Rendre kiderül, aki önértelmezése szerint liberálisnak tartja magát, az nem tud megfelelni saját mércéinek, végtelenül intoleránssá válik, (...) Mára kiderült, ha GFG ír, a liberális dühbe gurul. Ráadásul a liberális értelmiségi, miközben gyűlöli a politikát és a politikusokat, aközben minden kérdést egyben át is politizál. Mindenből politikát csinál."

• Nem tartja magát függetlennek, és ezért nem is gond, hogy elég sok pénzt kap a Fidesz frakciótól.

"Aki érintkezik a politikával, az nem lehet független. Magyarországon mindig kiderül, hogy aki „objektív” meg „független”, az valójában baloldali. Vállalom, hogy van értékelköteleződésem. De miért is baj az, ha valaki hisz politikai igazságokban? Ez nem szervilizmus, nem „seggnyalás”. (...) Vádolhatnak szervilizmussal, csak nem értek egyet a bélyeggel. Ismétlem, a munkámmal, a gondolataimmal segítek egy politikai irányt. A [tanácsadói] szerződés nyilvános, nincs benne semmiféle mutyi. A politikai tudás is tudás."

• Bajnai Gordon állhat annak a Századvéges kutatónak az elemzése mögött, aki kihozta, hogy az állam bukott az egykucsos adón.

"Értem, hogy politikai támadás alá került a cég, azt is értem, hogy Bajnai saját jól felfogott érdekei mentén próbálja támadni a Századvéget. A Századvég Gazdaságkutató már elmondta az álláspontját." [Elhatárolódott saját kutatójától.]

• A kormány gyakran nagyvonalú és tanúsít önmérsékletet. De az elmúlt 3 évben két alkalommal biztos.

"A jobboldal úgy tekint magára, mint egy ostromlott erődre. Attól tart, hogy „visszajönnek a kommunisták”. Ez akár magyarázatot kínálhat olyan kormányzati túlzásokra is, amelyeket egy önmagát kevésbé fenyegetve látó politikai közösség nagyvonalúbban oldott volna meg. Ugyanakkor önmérsékletet és nagyvonalúságot is tanúsított. Így járt el például a felsőoktatás kérdésében, vagy a választási regisztrációnál."

De az interjú legjobb kérdés-válasza minden bizonnyal ez:

"Ön most mindannak, amit írtam, a rosszindulatú olvasatát kívánja adni. Ez egy metaforikus nyelv, ami egyébként egy Krasznahorkai-szövegre, az Állatvanbent egyik szöveghelyére reflektált, s az ambíció motívumára utalt."