• 2009 óta megy papíron a tervezgetés, hogy kell majd új atomerőmű.
• Igazából nem sürgős, a mostani kitart kb. 2035-ig.
• Valamiért most mégis sürgős lett.
• Eddig tendereztetésről volt szó, de most minden arra utal, hogy az oroszok verseny nélkül megépíthetik.
• De miért?

Kedden Moszkvába utazik Orbán Viktor, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadja. Az utazás váratlannak tűnik, hivatalosan csak egy nappal előtte, hétfőn jelentették be. Informálisan pénteken szivárgott ki, hogy Orbán hamarosan megy Moszkvába, hogy megegyezzen a paksi építkezésről.

„Konkrétan az atomerőmű kapacitásának lényeges növelése során az együttműködés perspektíváit vitatják meg” - áll az orosz elnök sajtószolgálatának közleményében. A magyar kormány közleménye ennél tágabban jelölte meg a tárgyalás témáját: "Orbán Viktor miniszterelnök – Vlagyimir Putyin meghívását elfogadva – a holnapi nap folyamán áttekinti az orosz elnökkel az elmúlt egy év magyar-orosz gazdasági együttműködésének eredményeit."

Közben a témát ismerők azt várják, hogy Orbán Viktor kedden aláír valamilyen megállapodást az új paksi atomerőmű építéséről.

Ami nem kis dolog.

Az építkezés becsült költsége 3000 milliárd forint, legalábbis van egy orosz ajánlat, hogy ők körülbelül ennyiért építenének két új blokkot Paksra. Ilyen irdatlan sok pénzt a magyar állam nem tud egyszerre kifizetni, a kamatok így sokat rátesznek majd a végösszegre. Továbbá világszerte jelenség, hogy az ekkora beruházások a végén mindig jóval drágábbak lesznek a tervezettnél, és Magyarországon ez különösen jellemző.

Ha tényleg elindul a paksi építkezés, akkor ez lesz Magyarország történetének eddigi legdrágább beruházása. A csúcstartó a mostani paksi atomerőmű.

Volt szó tervezgetésről, de abból semmi sem lett

Még 2009-ben, az MSZP és a Fidesz együtt szavazták meg a parlamentben, hogy kellene majd új atomerőmű Magyarországnak, ha a mostani paksi blokkok elöregednek. Alakult egy kormánybizottság is, de a munka nagyon lassan, szinte alig haladt.

Az előkészítésre hivatott intézmények azt ígérték, hogy felmérik, milyen tendert lehetne kiírni egy ilyen építkezésre. Megvizsgálják, hogyan lehetne finanszírozni az építkezést. De konkrét ötletek nem jelentek meg, nem látszott, hogy közelebb kerülne az ország az új atomerőműhöz.

2012 júniusában kezdtek felgyorsulni az események. Az MVM cégeként megalakult a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. (9 milliárd forint alaptőkével). Ugyanabban a hónapban a Roszatom nevű orosz cég adott egy ajánlatot a magyar kormánynak. A Roszatom idén irodát is nyitott Budapesten.

A hivatalos magyar álláspont azonban az maradt, hogy tender lesz majd. Dél-Koreában, az USA-ban és Franciaországban vannak még jelentős kapacitással bíró, atomerőművek készítésére képes cégek. Ezek is lobbiztok a háttérben.

Gyorsulás

Tavaly ősszel nagyon felpörgött az ügy, és azóta senki sem beszél már tenderről. Októberben Orbán Viktor Indiában bejelentette, hogy a mostani 40 százalékról 70-re növekedik az atomerőműből származó áram aránya Magyarországon. Mindezt négy - öt éven belül. Ez szakértők szerint teljesen irreális, de azt a következtetés levonták, hogy atomügyben hirtelen beindultak az események.

Lázár János miniszterelnökségi államtitkár december 17-én, a parlament gazdasági bizottságában azt mondta, hogy „Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások” vannak energetikai ügyekben, és egyértelmű volt, hogy a paksi építkezésre gondolt.

Ezt erősítette, hogy a Roszatom decemberben több nagynevű magyar ügyvédi irodát is tenderre hívott hazai jogi ügyeinek képviseletére. A pályázati anyagot állítólag éppen most hétfőig kellett beadni.

Nem kergetne a tatár

Fontos kérdés, hogy mi lett ilyen sürgős. A mostani paksi blokkok a 2030-as évek közepéig még működhetnek, erre nemrég kaptak engedélyt. Ha korábban elkészül a tervezett két új blokk, egyáltalán nem világos, hogy mit kezd az ország ennyi árammal. Bezárnának egyéb erőműveket? Aztán újraépítenék őket, néhány év múlva, amikor a régi paksi erőművek szavatossága lejár? Mindeközben az ország áramfogyasztása 2008 óta minden évben csökkent.

Honnan lesz rá pénz?

Az is nagy kérdés, hogy miből finanszírozza Magyarország az építkezést. Ha hitelt vesz fel az állam, akkor veszélybe kerül az EU által előírt 3 százalékos hiánycél. Így is pengeélen van a költségvetés, a tervezett hiány 2,9 százalék. Ha túllépi a hármat, elvehetik az EU-s támogatásokat.

A másik lehetőség, amire voltak már utalások, a brit modell: egy ott éppen épülő atomerőmű esetében a kormány megígérte az építkezőknek, hogy fix áron, garantált profitért veszik majd meg az áramot, 35 éven át. Csakhogy ez az EU-s versenyjogba ütközhet. A britek éles vitában vannak ebben az ügyben Brüsszellel, az EU vizsgálata még tart. Ennek a vitának kivárása fontos tanulságul szolgálhatna, hogy kiderüljön, lehet-e ilyen alkut kötni.

Szóval több ok is lenne megfontoltabb haladásra. Viszont lehet találgatni, hogy miért olyan sürgős:

A gáz ára (rezsi) miatt?

Az események felgyorsulására egy feltételezett magyarázat, hogy az atom és a gáz alkuja összefügghet valahogy. Ahogy a Roszatom, úgy a Gazprom is állami cég, így a Kremlben összekapcsolhatják a két ügyet.

2015 nyarán jár le az orosz – magyar gázármegállapodás, amit még 1995-ben kötöttek. Azzal, hogy az állam megvette az E.on gázüzletágát, a kormányé lett a jog, hogy az új árról megegyezzen az oroszokkal.

Lehet, hogy az oroszok az olcsóbb gázt a paksi építkezés megnyeréséhez kötötték. Az olcsóbb gázzal további jelentős rezsicsökkentést lehetne elérni. Ha még a választások előtt meg lehetne állapodni az új árról, az különösen jól jönne a kormánynak.

A beszállítói lehetőségek miatt?

A kormányoldalon már sok utalás volt rá, hogy 40 százalékban hazai beszállítókat akar a kormány a paksi építkezésbe. Ez a legóvatosabb becsléssel is 1200 milliárdos üzlet lehet. Ez hatalmas pénz, és lehet, hogy a kormánynak fontos lett, hogy bomba üzlettel kecsegtessen a választások előtt.