Leginkább a nagy bejelentés előtti napokat vennénk elő most, Orbán korábbi remek oroszellenes kirohanásairól nem lesz szó.

Udvariatlanság és hiba lenne, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását Orbán Viktor magyar kormányfő bármilyen okra hivatkozva visszautasítaná, hiszen nagyon fontos, hogy áttekintsék az elmúlt egy év gazdasági eredményeit

- közölte Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn az MTI kérdésére. A szóvivő ezzel reagált az LMP vasárnapi közleményére, amiben azt írták: "Orbán Viktornak csak azok után lenne szabad Moszkvába utaznia, hogy a paksi bővítésről tárgyaljon, ha Magyarországon már lezajlott az atomenergiáról szóló társadalmi és szakmai vita".

2009-ben valóban megszavazott egy határozatot a parlament (itt olvasható pdf-ben), amiben elvi hozzájárulást adtak "a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez". Hogy ebbe belefér-e a tender elhagyása, az oroszok kiválasztása a feladatra, az államközi szerződés megkötése, az erősen vitatható, az ellenzék meg is teszi.

A megkötött szerződést magát egyébként újra az Országgyűlés elé viszik majd, hogy a törvényhozás hagyja jóvá nemzetközi szerződésként.

Rogán Antal mondta ezt, megemlítve, hogy Lázár János tavaly decemberben az Országgyűlés gazdasági bizottságában már adott tájékoztatást az oroszokkal küszöbön álló szerződésről. Az igaz, hogy Lázár János és Kovács Pál államtitkár elment december 17-én a gazdasági bizottság ülésére, aminek egyetlen témája ez volt: "Tájékoztató a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartása érdekében tett lépésekről".

A jegyzőkönyv szerint Lázár itt kifejtette, hogy milyen fontos az ország energiabiztonsága és az energiaszuverenitás kérdése, Pakssal valamit kezdeni kell, mert a jelenlegi blokkokat legkésőbb 2037-ben le kell kapcsolni.

Az oroszokról egyebek között azt mondta, hogy folynak tárgyalások a magyar kormány és Oroszország között több témakörben is a Paksi Atomerőmű sorsát illetően. Ezek között a témák között vannak olyan együttműködési területek, "amelyekben a tárgyalások az utolsó fázisba vagy a lezárt szakaszba érkeztek, tehát előrehaladott, lezárás előtti tárgyalások vannak, amelyek bíztató eredménnyel kecsegtetnek bennünket" A tárgyalások megkezdéséről azonban nem adtak hírt, csak a lezárás közeli állapotról. Pedig munkabizottság is alakult a tárgyalásokra, amelyet Lázár János vezetett.

Az oroszokkal kötött megállapodás Lázár mostani kommunikációjában már magától értetődő:

"Egy laikus ember számára is felfogható, miután a Paksi Atomerőművel kapcsolatban minimum 2037-ig, a régi blokkok működéséig az orosz állammal együtt kell működnünk, nehezen képzelhető el, hogy nélkülük hogyan tudnánk hozzányúlni az orosz technológiával megépített Paksi Atomerőmű kapacitásának a fenntartásához.

Szerintem tehát emberi ésszel, racionálisan, szakmapolitikailag is elképzelhetetlen, hogy az orosz állam, az orosz partner, az orosz fél a Paksi Atomerőmű sorsát meghatározó kérdésekből jelen pillanatban kihagyható lenne.

Amiről a gazdasági bizottságban Lázár sem beszélt, hogy tender nélkül, az oroszoktól kapott hitellel megfinanszírozva (amiről az orosz pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy régóta folynak ról a tárgyalások),  és mennyiért épülnek majd az új blokkok.

Az ellenzék egyetlen tagja sem volt ott a gazdasági bizottság ülésén. A bizottság elnökeként Rogán Antal azt mondta, hogy az ülésre szóló meghívót

tegnap délután kiküldtük mindenkinek, még a plenáris ülés ideje alatt, ennek megfelelően némileg csodálkozom, hogy ellenzéki képviselőtársaink mondhatni egyáltalán nem vesznek részt a bizottsági ülésen, bár volt erről tudomásuk, úgyhogy magukra vessenek e téren.

Lázárék két barátságos kérdést kaptak mindössze a reggel 8:35-kor kezdődő ülésen, aminek 9:10-kor már vége is volt.

Rogán egyébként szerdai sajtótájékoztatóján több kérdésre is azt mondta:

az államközi szerződés részleteit az Országgyűlés elé kerülő dokumentumból lehet majd megismerni.

Egy közbeszerzésen sem lehetett volna kedvezőbb konstrukciót kialkudni - nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Lázár János pedig ezt: "Nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az "orosz bázison" működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás". És még: "egy magyar–orosz államközi megállapodásra nem lehet nemzetközi tendert kiírni".

Ezzel szemben Martonyi János külügyminiszter 2013 június 20-án az Országgyűlés külügyi bizottságában ezt mondta:

Paks dolgában a magyar kormány álláspontja egyértelmű, hogy ki fogja megépíteni Paksot, mert volt erről is kérdés a magyar–orosz kapcsolatok összefüggésében, azt nem tudom megmondani. Azt viszont meg tudom mondani, hogy lesz egy olyan nemzetközi tender, mi minden követelménynek megfelel, és ezen a tenderen az fogja elnyerni a megbízást, ki a magyar érdekek, a magyar gazdasági érdekek szempontjából – ideértve az alvállalkozók, a finanszírozás kérdését – a legkedvezőbb ajánlatot teszi

Lázárnak ma feltették a kérdés, hogy a tender hiánya nem ütközik-e az uniós versenyjogba. Szerinte nem. Mégpedig azért, mert nem uniós vagy piaci finanszírozású a projekt. A magyar államnak megvan a joga, hogy ha kétoldalú megállapodást köt, akkor tender nélkül biztosítsa az erőművi blokkok megépítését.

Az új blokkokról szóló terveket a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt vétót - mondta Lázár János kedden.

Szerdán az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője azt mondta, hogy egyes állításokkal szemben a bizottság sosem nyilatkozott arról, hogy a magyar hatóságok hagyják el vagy tartsák meg a pályáztatást.

Azt is mondta, hogy Magyarország eleget tett kötelezettségének, és időben eljuttatta Brüsszelbe a magyar-orosz együttműködési megállapodás tervezetét.  "A megállapodás közbeszerzési vonatkozásait hamarosan meg fogják vizsgálni a szakértők, de egyelőre nem tudunk véleményt mondani arról, hogy összhangban vannak-e ezek a rendelkezések az uniós szabályokkal" - idézte az MTI a biztos szóvivőjét.

Lázár ma azt mondta: 2013 novemberében személyesen kereste fel Brüsszelben az energiaügyi főigazgatóságot, tájékoztatva az oroszokkal tervezett megállapodás tervéről, aminek a szövegét aztán meg is küldték, Brüsszel pedig kedden hivatalosan arról tájékoztatta a kormányt, hogy nem emel kifogást a paksi beruházásról szóló szerződés megkötése ellen.

De hogy ezzel lesz még munka, azt jelzi, hogy maga Lázár is azt mondta: a szükséges - például biztonsági és jogi - együttműködés érdekében munkacsoportot alakítanak az energiaügyi főigazgatósággal, de "megismételte azt az álláspontját - hivatkozva az igénybe vett nemzetközi jogi tanácsadókra, akiket nem kívánt megnevezni -, hogy két állam megállapodása semmilyen formában nem sértheti a belső piac EU-s szabályait." Vagyis az EU-nak valójában ehhez semmi köze.

Mi egy hosszú távú magyar-orosz baráti együttműködésben gondolkodunk. Magyarország jelene és jövője szempontjából rendkívül fontosak az orosz-magyar kapcsolatok, ezek elérik a stratégiai jelentőség szintjét - mondta Orbán Viktor Moszkvában.

"Egy érdekházasság, amelyet a felek egyre jobban képesek élvezni". Nincs értelme, oka, sőt kockázatos lenne felrúgni az együttműködést - mondta Lázár János ma a magyar-orosz kapcsolatokról.

2010-ben meg ugyanerről teljesen mást mondott: