John Lukacs: Nem szabad az oroszok felé sündörögni, mert végleges teher lehet hosszú időre

politika
2014 január 25., 17:08
comments 77

Figyelmeztető levelet írt a magyar kormánynak John Lukacs amerikai-magyar történészprofesszor. A levelet a Népszabadság hozta le. (Hogy miért a volt kommunista pártlapnak küldte el a konzervatív történész a levelét, azt írja: magyar újság hozzá nem jár, de a Népszabadságot nézi meg reggelente egy-két percre, és úgy tudja, még most is ezt olvassa sok magyar, ezért írt oda, hátha elér pár száz olvasót.)

Lukacs azzal kezdi, hogy majdnem 67 éve, hogy elhagyta szülőhazáját, de azóta a magyar aktuálpolitikával nem foglalkozott, arról nem írt, és ez most, 90 éves korában sem illik.

„De valami mégis erre késztet. Legalább két hosszú téli éjszakán ezen gondolkodtam. A paksi orosz–magyar megállapodás kísértett.”

Orbánról azt írja, hogy Lukacsot évekig megtisztelte figyelmével és barátságával, és a történész Orbán világnézeti hajlamait több mint 20 éve ismeri. Mint írja a kormányfőről:

„Ő még 1989 előtt is, úgy látom, valahogy idegenkedett az úgynevezett »Nyugattól«, Nyugat-Európától és Angliától.”

Lukacs szerint Orbán választóvonalhoz ért. Lukacs nem ért egyet azokkal, akik a paksi megállapodás gazdasági következményeiről spekulálnak.

„Olcsóbb lesz-e az áram vagy drágább tíz év múlva, mire a beruházás (ha egyáltalán) elkészül? Drága magyarjaim, ezt nem tudhatjuk, de ha tudnánk is, ez lényegtelen. A kutya farka alá való. Egy ország lényege, sorsa, jelleme nem gazdasági részlet. Egy ország lényegét az teszi, hogy kik vagyunk, hova tartozunk.”

Lukacs azt írja, hogy István azzal, hogy a római (nyugati) kereszténységet választotta, formálta a magyar kereszténység hitét és jellemét ezer éven keresztül. És bár a Nyugat sokszor semmit sem, vagy keveset tett Magyarországért, de mégis:

„Amikor a magyarság vezetői néha a »Keletet« választották, az majdnem mindig katasztrofálisnak bizonyult. A Magyarországot letipró zsarnokság eredője és lényege a közelmúltban sem a kommunizmus volt, hanem az orosz megszállás. A szörnyű második világháború végén a nagy Churchill, aki már tudta, hogy az oroszok foglalják el egész Magyarországot, ismételten elmondta Rooseveltnek (sajnos hiába), hogy Magyarország nem Kelet-, hanem Közép-Európához tartozik. A magyarság tömegei a Keletet vetették el 1956-ban és 1989-ben is.”

Lukacs szerint egy nagyorosz birodalomtól semmit sem várhattunk, ezt Széchenyi István és Kossuth Lajos előre látta. Mi nem az oroszokhoz tartozunk, és az alkalmazkodásunk sosem állhat törekvéseink központjában – írja. A magyar szellem, értelem, művészet és műveltség lélegzete nyugati, nem orosz vagy amerikai. Mint írja, nem szabad az oroszok felé sündörögni, mert „az talán végleges teher lehet hosszú időre, és a magyarság kárára válik”,

photo_camera John Lukacs előadása a Sophianumban tavaly május 21-én

A világhírű konzervatív, katolikus történész 1946-ban hagyta el Magyarországot, és a kommunizmus elől az Egyesült Államokba. Átalában az Egyesült Államok 20. századi történetéről, Adolf Hitlerről és a második világháborúról, a Szovjetunióról és a hidegháborúról írt, és Magyarországról is jelentek meg írásai magyarul, de a fő kutatási területe a történetfilozófia és a XX. század története. Harmincnál is több könyvet írt.

1994-ig a pennsylvaniai Chestnut Hill College-ben tanított vendégprofesszorként, de Budapesten is tartott előadásokat az ELTE-n, a Corvinus Egyetemen és a CEU-n. Megkapta a Corvin-láncot és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktora (régen itt tanult). 1990-ben ott volt a parlamentben az Antall-kormány beiktatásánál. A hónap végén lesz 90 éves.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.