Ma ülésezett a Zsidó Közösségi Kerekasztal és Lázár János a Parlamentben. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a zártkörű tanácskozás sajtónyilvános kezdetén azt mondta: ezt a plénumot jellemzően akkor hívják össze, ha komoly, fajsúlyos témákat kell megvitatni.

A tanácskozáson a zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékművének kérdését, Szakály Sándor történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkkal kapcsolatos megjegyzését, és a tervek szerint az idén átadandó Sorsok Háza nevű intézménnyel kapcsolatos észrevételeket. (Szakály Sándor történész a közelmúltban azt mondta, hogy a történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de szerinte ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki.)

A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén az előzetes tervek szerint szóba kerülnek ezenkívül a Nemzeti alaptanterv magyarországi zsidóságot érintő vonatkozásai, és a magyarországi antiszemitizmusról szóló szociológiai kutatási eredmények. A tárgyaláson részt vesznek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány és a Tett és Védelem Alapítvány képviselői.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija levélben tájékoztatta távolmaradásáról Lázár Jánost. A vezető rabbi a zsido.com-on közölt levelében azt írta: a holokauszt 70. évfordulójára meghirdetett emlékév jó lehetőség az egész magyar társadalomnak, hogy „a ki nem beszélt történelem, egy építő társadalmi párbeszéd témájává lehessen”. „Mint holokauszttúlélők gyermekei és unokái kötelességünk a megemlékezéseken részt venni, de a történelmi felelősség őszinte megismerése és megküzdése nem a zsidó közösség, hanem az egész magyar társadalom ügye. Ezért káros, ha ez a téma a zsidó közösség és a kormány alkudozásává silányul”.

A Zsidó Közösségi Kerekasztalt a kormány 2011-ben kormányhatározattal hozta létre, hogy platformot biztosítson a hazai zsidó szervezetek és a kabinet közötti párbeszédre. A Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a rendezvényen lehetőség nyílik a magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatására. (MTI)