Vasárnap reggel az volt a helyzet, hogy háború van Ukrajnában, vasárnap este viszont már az is reálisnak tűnt, hogy ebben a háborúban ne legyen vérontás. Az oroszok egyetlen pisztolylövés nélkül megszállták a Krím-félszigetet, így nagyon gyorsan elérték közvetlen céljukat.

És ehhez még csak komoly erőfitogtatásra sem volt szükség: inkább mindenki csak a száját járatta, a legelszántabbak pedig tüntettek egy kicsit. A Krímen tartózkodó orosz csapatoknak nem kellett felemelniük fegyvereiket: szinte sehol nem ütköztek ellenállásba, és a legtöbb ukrán egység vagy megadta magát, vagy egyszerűen átállt. Maga Denisz Berezovszki is, akit még szombaton nevezett ki az ideglenes kijevi kormány az ukrán haditengerészet élére, erre vasárnap bejelentette, hogy inkább mégis a szakadár Krímmel van.

Néhány kisebb ukrán egység a Krímen fogadkozik, hogy nem adja meg magát, és vannak még Kijevhez hű hadihajók is a környéken, ám fegyveres összecsapásról szó sincs sehol. A félsziget olyannyira orosz befolyás alá került, hogy a moszkvai tévék a katonákkal vidáman fotózkodó, orosz zászlókat lobogtató helyieket mutogatnak.

Tüntetés viszont annyi volt mindenfelé a Szovjetunióban, hogy alig lehetett mindegyikkel lépést tartani. A legnagyobbra Kijev központjában került sor, ahol Vitalij Klicskótól kezdve a volt grúz államfő Szaakasviliig mindenki szóhoz jutott

Moszkvában és Szentpéterváron voltak közepes méretű, gyanúsan jól szervezett beavatkozáspárti megmozdulások, és néhány tucat résztvevős békepárti tüntetések, amiket a rendőrség gyorsan szétkergetett. És véleményt nyilvánítottak például a lettországi Rigában is, ahol az orosz fegyverek mellett kiálló helyi orosz kisebbség kifejezetten kényelmetlen látvány lehetett a helyieknek.

Vlagyimir Putyin és úgy általában az orosz vezetés viszont továbbra is sokat mondóan hallgatnak. Putyin még szombat este hosszasan telefonált Barack Obamával, ám ennek a beszélgetésnek csak annyit tudni, hogy az orosz elnök arról beszélt, hogy minden áron meg akarják védeni az Ukrajnában élő oroszokat.

Viszont nem fogták magukat vissza a különböző nyugati vezetők. John Kerry amerikai külügyminiszter gazdasági szankciókkal fenyegette Oroszországot, sőt, még azt is belengette, hogy esetleg ki kellene őket rakni a G8-ból. Ez még messze van, az viszont már biztos, hogy a világ nyolc legerősebb országát tömörítő szervezet júniusi, éppen Szocsiba tervezett csúcstalálkozójából már nem lesz semmi.

Kerrynél is messzebb ment John McCain republikánus szenátor és volt elnökjelölt, aki szerint ismét fel kell támasztani a kelet-európai amerikai rakétatelepítések ötletét, Grúziát pedig fel kellene venni a NATO-ba.

De nem csak az amerikaiak voltak aktívak vasárnap. Szervezkedtek az angolok is, akik Kijevbe küldték William Hague külügyminisztert, David Cameron miniszterelnök pedig konzultált lengyel és litván kollégáival. Az Ukrajnával szintén határos és szintén EU-tag Magyarország véleményére senki nem kiváncsi.

Pedig a román és a szlovák vezetés egyaránt határozottan kiállt az orosz katonai agresszió ellen, Prágában pedig berendelték a külügyminisztériumba az orosz nagykövetet. Budapesten csak egy kisebb ellenzéki megmozdulásra futotta, amelyen Bajnai Gordon azt javasolta a kormánynak, hogy függesszük fel a friss paksi megállapodást egészen addig, amíg az orosz katonák nem távoznak Ukrajnából.