Baj van: Brüsszel minden Magyarországnak járó pénzt befagyasztott!

Az Európai Bizottság április 16-án írt egy két és fél oldalas levelet három magyarországi címzettnek. A lényeg a végén van:

"További információkra van szükségünk, mielőtt teljesítenénk a következő kifizetéseket, amelyeket már az új intézményi rendszer nyújt be."

Ez azt jelenti, hogy ameddig a bizottság nem fogadja el az új magyar pénzosztási rendszert, addig nem fizetik ki a számlákat. Mivel a szöveg itt nem utal konkrét operatív programra, ezért valószínűleg semmilyen pénz sem érkezik Magyarországra az EU-tól, semmilyen célra sem. A kifogásolt átalakítások április 1-jén léptek hatályba Magyarországon.

A bizottság további tárgyalásokat javasol, és szükségét érzik a helyszíni vizsgálatnak.

Nem nyilvános, hogy Magyarországnak nem jön pénz, de most szólunk

A levélről hivatalosan sem az Európai Bizottság, sem pedig a magyar kormány nem adott tájékoztatást. Egy másolatához azonban hozzájutottunk. Amikor informálisan rákérdeztünk a magyar államigazgatás több hivatalánál illetve Brüsszelben, akkor egyik helyen sem tagadták, hogy 16-án érkezett egy levél, amely kifogásolja a magyarországi szervezeti átalakításokat, és további egyeztetések szükségességét írja elő. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az EU nem ad több pénzt Magyarországnak.

A magyar pénzosztás nagy átalakítása már január 1-jén megtörtént. Akkortól szűnt meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), és szedték szét a feladatait: az úgynevezett irányító hatóságok (amelyek kiírják a pályázatokat) az egyes minisztériumokhoz kerültek. A központi koordináció pedig a Miniszterelnökséghez, a piramis csúcsán tehát Lázár János áll. A mostani levelet is jogi ügyekben illetékes helyettesének, Vitályos Eszternek címezték, a Miniszterelnökségre.

Nehezen, de ezt az átalakítást végül lenyelte Brüsszel. Jelezték, hogy nem tartják se szükségesnek, se szerencsésnek, de vétót nem emeltek ellene.

A legújabb átszervezés már sok volt

Április 1-től azonban újabb intézmények kerültek az egyes minisztériumokhoz, az úgynevezett közreműködő szervezetek. Ezek eddig formailag önálló cégek voltak, nonprofit kft. vagy éppen zrt. formában működtek, az NFÜ felügyelete alatt. Ezek egyengették a konkrét pályázatok útját: ellenőrizték a számlákat, az elvégzett munkát, igazolták a teljesítéseket.

E szervezetek áprilistól megszűntek, munkájukat szétdobták a minisztériumok között. Ez az az átszervezés, amivel Brüsszel annyira elégedetlen, hogy egyelőre nem ad több pénzt.

A pénz befagyasztásának időzítése nagyon aggasztó.

Hamarosan lejár a 2007-2013-as EU-s pénzügyi ciklus kifizetésének ideje. 2015 végéig lehetne leadni még számlákat, és ami addig nem épül meg, nincs kifizetve, az a pénz elveszik Magyarország számára. Kb. 1500 milliárd forintra lenne még jogosult az ország a ciklusból. Hogy ebből mennyit érint az április óta elrendelt befagyasztás, az nem világos, de valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy legalább ezermilliárd forint a tét. Ebből még két négyes metrót lehetne építeni például. Összehasonlításul: az idei magyar költségvetés kiadási oldala 17 ezer milliárd forint.

E pénz lehívásával nagyon kellene sietni. Amikor két hete a budapesti trolibusztendert megfúrta a közbeszerzési döntőbizottság, akkor a fővárosi politikusok azon aggódtak, hogy így már biztosan nem lesz idő trolira költeni az EU pénzét. Ahhoz, hogy másfél év alatt ezt a rengeteg pénzt le tudja hívni Magyarország, elképesztő ütemű munkára lenne szükség normál ügymenetben is. Így azonban különösen rossz a helyzet.

Lázárnak gyorsítania kellett volna, nem fagyasztania

A hivatalos indoklás szerint tavaly augusztusban azért vette át Lázár János az EU-s pénzek költésének felügyeletét, mert félő volt, hogy nem sikerül lehívni a támogatások egy részét. A csúszáson kívül nagy probléma volt, hogy akkor is felfüggesztés sújtotta a magyar operatív programok nagy részét, akkor éppen a mérnöki kamara körüli vita miatt.

Orbán Viktor azzal az utasítással küldte Lázárt az NFÜ-re, hogy egyetlen fillér támogatás sem ragadhat be. Őszre fel is oldották a befagyasztásokat, ennek az volt az ára, hogy 75 milliárd forint megítélt támogatást nem hagyott jóvá a bizottság. Közben felgyorsították a pályázatokat, de ez nem mindig sikerült jól. A TÁMOP nevű, leginkább oktatási és szociális kiadásokra költhető programot ősszel felfüggesztették, mert a pályázatok rohammunkában elbírált módja nem tetszett a bizottságnak.

A legrosszabbkor szervezték át

Éppen a szűk határidők miatt volt furcsa, hogy menet közben átalakították a magyar intézményrendszert. Mivel az összes ilyen átalakítást jóvá kell hagyatni Brüsszellel, ezért benne volt, ha ez nem sikerül, akkor annak nagy pénzügyi veszteség lehet a vége. A magyar kormány azonban magabiztos volt. Lázárék többször elmondták, hogy mindent megbeszéltek Brüsszelben.

A kormánynak azért volt ilyen sürgős az átalakítás, mert közben elindult (papíron) a 2014-2020-as pénzügyi ciklus, és az új érában kapott kifizetéseket már a saját maguk kiépítette struktúrában kívánták lehívni. Az pedig luxusnak tűnt, hogy a kifutó és az új ciklusnak is legyen saját bürokráciája, akik lényegében ugyanazt csinálják.

Csakhogy az új ciklussal is nagy a késés. Az év elején úgy tűnt, hogy legkorábban idén októberben jelenhet meg az első pályázat a mostani ciklus terhére, ám a mostani intézményi vita ezt is késleltetheti.

A mostani kormány sokszor elmondta, hogy azért kell Lázáréknak rohammunkában szervezni a költéseket, mert 2007-ben Bajnai Gordon irányítása alatt nagyon lassan állt fel a pénzosztási rendszer. Valóban nehézkesen állt fel, de a mostaninál gyorsabban. 2007 márciusában már volt kiírt pályázat.

Idén szétesett az egész

Már az év eleje óta érkeznek a hírek, hogy a közreműködő szervek megbénultak, akadoznak a kifizetések. A szervezeteknél dolgozók sem tudták, hogy mi lesz velük, mit hagyhatnak jóvá, melyik ügy pontosan hová kerül a minisztériumoknál. Ez káoszhoz vezetett, idén áprilisig is nagyon akadoztak a kifizetések. A pályázók hiába kérdezősködtek, hogy áprilistól kihez tartoznak majd, rendre azt a választ kapták, hogy

„mi sem tudjuk”.

Pályázatok sora akadt így el. Most félő, hogy ezek sorsa végleg megpecsételődik.

A bizottság mostani levele szerint az új rendszerben egyáltalán nem világosak a felelősségi körök, az ellenőrzési rendszerek. Nincsenek meggyőződve, hogy az új emberek elég felkészültek és tapasztaltak ehhez a munkához. Külön panaszkodnak, hogy a TÁMOP átalakításával kapcsolatos terveket még nem kapták meg. Arról is felvilágosítást várnak, hogy a regionális programokkal mi lesz, miután azokat a megyékhez szervezték ki. Ki fogja ott intézni az ügyeket? - kérdezi a bizottság.

Minden nap csúszással milliárdoktól esik el Magyarország. Az átszervezés fiaskója ezért komoly probléma. Magyarországon 2008 óta a beruházások 95 százaléka EU-s támogatással valósult meg, akár állami akár magánszféráról van szó. EU-s pénzek nélkül évek óta ebben az országban semmit sem építettek, stadionokon kívül.

(A cikk folytatása itt olvasható.)

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.