Donald Tusk nem tartja szerencsésnek Orbán Ukrajnával kapcsolatos szavait
2014 május 13., 17:38
Magyarország várhatóan nem kér az amerikai katonákból
Nincs egyetértés az egykori szovjet blokk országai között, hogy mennyire kellene keménynek lenni Oroszországgal. Magyarország visszafogottságra int, és inkább velünk fúj egy követ Szlovákia, Bulgária és újabban Csehország is. A keményebb csoportba pedig a balti országok, Lengyelország és Románia tartozik.
Orbán Viktor miniszterelnöknek visszatérő témája, hogy az EU-ban a V4 csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) lehetne a fejlődés motorja, és hatékony összefogással nagyon befolyásos társaság lehetnénk. Csakhogy az ukrán válság most éppen szétfeszíti a csapatot, és leginkább a magyar és a lengyel álláspont között nagy a szakadék. A lengyel elnök keddi beszólása Orbán Viktornak nem véletlen: hetek óta érkeznek a diplomáciai jelzések, hogy Varsó szerint a magyarok túlságosan Moszkva szekerét tolják.
Több diplomata is utalt rá, hogy már a paksi szerződés miatt is elégedetlenkedtek, az ukrán válság óta pedig még gyanakvóbb a viszony. Ezen az se segített, hogy Orbán Viktor első külföldi útja a választások után éppen Varsóba vezetett.
Donald Tusk lengyel kormányfő arra készül, hogy csütörtökön Pozsonyban beszól Orbán Viktornak. Fontos nap lesz az, mert ott lesz a NATO főtitkára is, aki szintén arra biztatja majd Orbánt, hogy ne keresse annyira az oroszok barátságát. Magyarországnak is van azonban fontos szövetségese ebben a helyzetben: Németország.
Amerika hozná a katonáit
A legkonkrétabb ügy, amiben tetten érhető az álláspontok közti szakadék, az a NATO-csapatok telepítése a régióban.
Philip Breedlove NATO-főparancsnok (USA) múlt kedden a kanadai Ottawában vetette fel, hogy katonákat kellene telepíteni Kelet-Közép-Európába. Állandóra. Szerinte az ukrajnai orosz agresszió új helyzetet hozott a térségben, reagálni kell.
Felvetésére a lengyelek azt mondták, hogy örömmel várják a külföldi (várhatóan jórészt amerikai) csapatokat. A részletekről a szeptemberi NATO-csúcson döntenek.
Hétfőn reagált a cseh kormány is, ám ők jelezték, hogy nem kérnek a külföldi csapatokból. A cseh védelmi miniszter azzal érvelt, hogy hazáját nem érzi fenyegetve, illetve az 1968-as szovjet bevonulás óta pszichológiailag sem szerencsés külföldi csapatokat állomásoztatni Csehországban. Érdekes, hogy a cseh álláspont nem mindig volt ilyen elutasító. Amikor április elején merült fel, hogy ideiglenesen meg kell erősíteni a NATO jelenlétét az Ukrajnával határos területeken, akkor a cseh kormány még 300 katonát ajánlott fel ehhez. Mostanra azonban diplomaták beszámolói szerint a cseh álláspont jelentősen felpuhult az akkori harcias hangulathoz képest.
A magyar kormány hivatalosan titkolózik
A magyar álláspontról hivatalosan nem tudni semmit. Kérdeztük a honvédelmi minisztériumot, a külügyminisztériumot és a brüsszeli magyar NATO-képviseletet is, de egyik helyen sem mondták meg, hogy Magyarország reagált-e már, és ha igen, akkor mit válaszolt Breedlove főparancsnok felhívására.
Informálisan azonban úgy értesültünk, hogy a magyar kormány véleménye inkább hasonlít a cseh álláspontéra, mint a lengyelére. Vagyis minden bizonnyal elutasítjuk, hogy külföldi (amerikai) csapatok érkezzenek tartósan Magyarországra.
Az oroszok se akarják
Breedlove felvetésére az orosz kormány hivatalosan nem reagált. Az orosz parlament védelmi bizottságának alelnöke mondott kemény szavakat: szerinte a csapatok telepítése veszélyeztetné Oroszország biztonságát, és „hatalmas nemzetközi botrányt” jelentene. Az orosz védelmi tárca egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője inkább gúnyos volt. Ő arról beszélt, hogy a lépés nagyon drága lenne, és nem hiszi, hogy a NATO-nak lenne elég pénze rá.
Igazából már itt vannak
A NATO egyébként már megkezdte a felvonulását a térségben. 600 amerikai ejtőernyőst telepítettek Lengyelországba és a Baltikumba eddig a krími konfliktus kirobbanása óta, bár az ő mandátumuk csak ideiglenes. Amerikai AWACS kémrepülők cirkálnak Lengyelország és Románia felett, és amerikai hadihajók érkeztek a Fekete-tengerre is. A krími konfliktus óta tartottak már amerikai-bolgár-román tengeri hadgyakorlatot a Fekete-tengeren, illetve kanadai-amerikai-lengyel hadgyakorlatot Dél-Lengyelországban.
1990 óta az amerikaiak folyamatosan csökkentették az Európában állomásoztatott katonáik létszámát. Volt idő, hogy 420 ezer fős sereget tartottak a kontinensen, ez mostanra 68 ezerre csökkent. Éppen tavaly vitték haza az utolsó tankokat (22 darabot) Európából.
Ahogy a németek is mondják
Úgy tudjuk, hogy nemzetközi fórumokon, amikor az oroszok elleni fellépés a téma, akkor Magyarország képviselője nem nagyon szól bele a vitákba, hanem inkább azt jelzi, hogy a német álláspontot osztja. Berlin ebben a konfliktusban inkább a puhább válaszok híve. A német külügyminisztériumban például komolyan felmerült, hogy a kelet-ukrajnai felkelőkkel is tárgyalnia kellene a Nyugatnak, ha békés megoldást akar.
A magyar és a német puhaság mögött gazdasági érdekek vannak. Magyarország 20 éve kötött gázszerződése jövőre lejár, és az oroszok politikai alapon árazzák a földgázt. Az új paksi atomerőmű miatt sem akarja a magyar kormány elveszteni Putyin elnök jóindulatát. A németek szintén erősen rá vannak utalva az orosz gázra, és elég komoly befektetéseik is vannak Oroszországban. És ugyan Angela Merkel kancellár kifejezetten sarkosan szokott fogalmazni, amikor az oroszokat akarja kiosztani, az ottani üzleti világ és a koalíciós partner szociáldemokraták is inkább a mérsékelt reakciók hívei. Ráadásul a külügyet a szociáldemokraták irányítják.
Az orosz kérdésben a lengyelek viszont az USA mellett állnak, és Washington nagyon elégedetlen az európaiak tesze-toszaságával. Erre az atlantista vonalra állt rá a román kormány is.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.