Ha igazak is a Kovács Bélával szembeni kémkedési vádak, az Európai Bizottság és az Európai Parlament működését ismerő forrásaim szerint nem az EP lehetett működésének legfőbb terepe.

Hogy miért?

Az EP elég transzparens intézmény, az itt keletkező iratok és itt lefolytatott viták jelentős része nyilvánosan hozzáférhető.

Persze elő-előfordul, hogy egy bizottság zárt ülést tart - jellemzően akkor, ha titkosszolgálatok vagy az EU Külügyi Szolgálatának munkatársait hallgatják meg -, így az itt elhangzottakat egy kém továbbadhatja megbízóinak. Ugyanez igaz a képviselők írásbeli kérdéseire, mert az azokra adott válaszok nem feltétlenül kerülnek be a nyilvános adatbázisokba. Persze egy képviselő továbbadhatja, akár nyilvánosságra is hozhatja ezeket, de ezzel a válaszolók is tisztában vannak. Vagyis, a feltett kérdésekre ebben a tudatban, ésszel válaszolnak.

Olyan titkokat, amik egy rivális hatalmat érdekelhetnek, inkább az Európai Tanács ülésén tárgyalnak. Ennek az állam- és kormányfők a tagjai, vagyis közéjük kéne beférkőznie egy kémnek.

Mit tehet akkor egy képviselő, aki kém?

Egy képviselő a legtöbbet azzal segíthet egy országnak - akár a sajátjának, akár megbízójának -, ha jelentést ír, vagy jelentést véleményez, amiben az adott ország álláspontját vagy érdekeit képviseli. Már ha egyáltalán ez a vélemény bekerül a végleges szövegbe - amit előbb a bizottságok, aztán a plenáris ülés is darabokra szedhet.

Az EU véleményét amúgy is inkább csak a nagyobb - néppárti, szocialista - frakciók tagjainak van esélyük befolyásolni, a Jobbiknak és a többi szélsőjobboldali pártnak ehhez kevés az ereje. Magyarán:

egy jobbikos nagyjából semmit nem tud így elérni.

Kovács Béla pedig, akit forrásaim szerint Brüsszelbe érkezése óta kágébéláznak és röhögnek ki a háta mögött, még ennyit se. De ha mégis, ezt a szó hagyományos értelmében aligha nevezhetjük kémkedésnek. Ez klasszikus lobbizás, befolyásolás, ami viszont nem törvényellenes.

Jó, de mit tehet egy kém, ha történetesen képviselő is?

Ha Európában valahol, hát Brüsszelben sok a kém. Itt van a NATO főhadiszállása, az Európai Bizottság és az Európai Parlament, és nincs messze a NATO európai katonai parancsnoksága sem. Ha valaki az európai titkokra kíváncsi, itt érdemes hálózatot építeni.

Pár éve el is terjedt a pletyka, hogy a keleti blokkból érkezett tagállamok titkosszolgálatai több gyakornokot is beépítettek. Az elmélet szerint fiatal, vonzó gyakornoklányok környékezték meg a titkok tudóit.

Egy ilyen hálózatban már egy EP-képviselőnek is komolyabb szerepe lehet:

ő mégiscsak valaki, aki bemutathatja a gyakornokot a célszemélynek, összehozhatja a találkozókat.

Gyakornokügye , ügyecskéje Kovácsnak is van. Az Index csütörtöki cikke szerint egy - nő - gyakornoka, akit még elődjétől, a 2010-ben a magyar parlamentbe jutott, ezért brüsszeli mandátumáról lemondott Balczótól örökölt, "viharos körülmények között" hagyta ott. Később gyakornokként alkalmazta az orosz állampolgárságú Alekszander Isztosint, orosz-osztrák állampolgárságú neje unokaöccsét. Isztosin és egy másik - magyar - gyakornok Kovács brüsszeli lakcímére volt bejelentve.

Biztos az, hogy ha Kovács mégis, akkor Brüsszelben és az EU ellen kémkedett?

Egyáltalán nem. Legalábbis ez nem következik abból, hogy kikérték a mentelmi jogát.

Azt azért az EP-től kellett kikérni, mert az EP rendelkezik vele. És ez az immunitás Magyarországon is védi a vizsgálatoktól, így akkor is ki kell kérni, ha amúgy itthoni tevékenysége miatt gyanús.

És bár az EP hivatalosan még nem reagált a magyar kérésre, aligha fogják megtagadni azt:

• egyrészt a Jobbiknak nincsenek elég erős szövetségesei ahhoz, hogy megakadályozzák a kiadatását;
• másrészt az EP jellemzően ki is szokta adni a képviselőket, már csak azért is, mert elég rosszul venné ki magát, ha hirtelen elkezdenének ellenállni a tagállami hatóságok kéréseinek.

(Címlapkép: MTI Fotó / Illyés Tibor)