Ezeket a számlákat nem fizeti ki Brüsszel a magyaroknak

Ismét hozzájutottunk egy brüsszeli levélhez, amiben újabb kifizetések elakadásáról tájékoztatja a magyar kormányt az Európai Bizottság. Walter Deffaa főigazgató-helyettes (regionális támogatások főigazgatósága) április 18-i levelében arról ír, hogy a bizottság egyelőre nem egyenlíti a ki decemberben leadott, kutatás-fejlesztési pályázatokra beadott számlákat. A levél szerint jelentős problémákat találtak a pályázatok menedzselésében és az ellenőrzési rendszerben.

Amikor a Miniszterelnökséghez fordultunk magyarázatért, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár további vizsgálatokról is lerántotta a leplet. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen pénzek miért nem érkeznek jelenleg Magyarországra.

Felfüggesztés vagy mi a franc

Előtte egy fontos definíciós problémát még fel kell oldani. Előző, az intézményrendszer átalakítása miatti brüsszeli pénzvisszafogásról írt cikkünk után a bizottság és a Miniszterelnökség is sietett közölni, hogy nincs felfüggesztés. Ezért sokan azt gondolták, hogy probléma sincs.

Amikor a bizottság problémát lát, akkor három lépcsőben jár el: első körben kéri, hogy az adott területről ne küldjenek neki számlát. Második szint, amikor a kifizetés "megszakításáról" döntenek. A számlák kifizetésére 60 napja van a bizottságnak, ám ilyenkor a naptár megáll, és a vita elültéig nem számít az eltelt idő. A harmadik fázis a "felfüggesztés": ebben az esetben már a biztosoknak kell dönteniük, vagyis politikai jelentősége is van a határozatnak, és innen már pénzbüntetés vagy bírósági per nélkül nem szoktak szabadulni a tagállamok.

Mindhárom esetben közös, hogy nem jön pénz.

És most lássuk, hogy hol vannak vitáink Brüsszellel, és hol miért nem fizetnek éppen.

Innovációs pénzek

Erről a problémáról még nem számolt be senki. A kutatásra költött pénzt nem is kutatásra költöttük?

Mi ez?

A GOP (gazdasági operatív program) úgynevezett „első prioritása”, vagyis a kutatás-fejlesztésre szánt pénzek érintettek. December 18-án adott le Magyarország utoljára számlákat ezen a területen, azt nem fizetik egyelőre ki.

Melyik fázisban van az ügy?

A másodikban, vagyis a „kifizetések megszakítása” az, amiről a bizottság április 22-n értesítette Magyarországot.

Mennyi pénzről van szó?

Pontos összeget nem tudunk, de egy szakértő azt mondta, hogy „nem nagy tétel”. Viszont aggasztó, hogy az ügy tétje túlmutat a tavaly év végi számlákon: erre a célra 300 milliárd forint van összesen, és mint látni fogjuk, az egész elköltését megkérdőjelezték. Vagyis ha büntetés (EU-nyelven „korrekció”) lesz a vége, akkor azt jó eséllyel egy ehhez közelítő összegre, az eddig lehívott összes K+F pénzre vetítik ki.

Ki talált hibát?

Az Európai Számvevőszék, véleménye szerint „jelentőset”.

Mi a bajuk?

Szúrópróbaszerűen néztek át pályázatokat, és arra jutottak, hogy a pénzt nem mindig kutatásra költötte az ország. Túl sok volt a tanácsadói díj, a bérek, az eszközök aránya a vizsgált pályázatok többségénél.

Egy ügyet ismerő szakértő szerint alapvető strukturális probléma, hogy a pályázati pénzek nem arra mennek, amire adják őket. „Nehéz megmondani hol lesz a vége, ha ezeket komolyan mérni kezdik” - vélekedett.

A magyar álláspont:

Nem lehet néhány szúrópróbaszerű ellenőrzésből messzemenő következtetést levonni. Bízik a Miniszterelnökség abban, hogy a bizottság nem ad helyt a számvevőszék kifogásainak. Ha mégis, akkor jöhet az alkudozás, hogy a 2007 óta kiosztott pénzek hány százaléka lesz büntetés.

Aszfalt

Ez egy tavaly nyár vége óta húzódó ügy, januárban mi is beszámoltunk róla, és a régebbi viták közül itt forog kockán a legtöbb pénz. Itt már az EU definíciója szerint is mondhatjuk azt, hogy „felfüggesztés”.

Mi ez?

A 7 ROP (regionális operatív program) útépítéseit és a KÖZOP (közlekedési operatív program) két prioritását érinti. Háromnegyed éve nem finanszírozza az EU a magyarországi útépítéseket. Sztráda ugyan most nem készül, de több száz kilométer mellékutat újítottak fel a vita kezdete óta, itt a költségeket a magyar állam kénytelen meghitelezni.

Melyik fázisban van az ügy?

Most tavasszal lépett a harmadikba, vagyis itt már „felfüggesztés” van.

Mennyi pénzről van szó?

Itt 2007 óta vizsgálják az útépítési támogatásokat, összesen 495 milliárd forint értékben (ez kb. a 4-es metró ára). A bizottság 25 százalékos büntetést javasolt első körben, az alku vége még nem látszik, ennél nagyságrenddel kevesebbet szeretne elérni a kormány.

Ki talált hibát?

Az Európai Bizottság ellenőrei.

Mi a bajuk?

Az útépítéseknél csak olyanok pályázhattak aszfaltozásra, akiknek az építkezéstől számított 50 kilométer sugarú körben volt aszfaltkeverő telepük. Ez a szabad verseny korlátozása szerintük, mert például kizárták a mobil aszfaltkeverővel felszerelt cégeket.

A magyar álláspont?

Külföldi cégek nyerték így is a legtöbb útépítési pénzt, ez bizonyítja, nem diszkriminatív a rendszer. Ezzel együtt nem akar a kormány bíróságra menni, mert túl sokára lenne ítélet, és kellene nagyon a pénz az útépítések után. Lázár Jánosnak Johannes Hahn biztossal kell megegyeznie, hogy a 495 milliárd hány százaléka lesz a büntetés. Itt az idő kezd nagyon sürgetni.

Szélessávú internet (vidéken)

Erről az ügyről 2013 elején már írt a sajtó, amikor gyanús cégek nyertek egy pályázaton. Hogy komoly következményei lettek, arról most számolt be a Miniszterelnökség.

Mi ez?

Egy konkrét GOP-os pályázat akadt fenn, amin 21,25 milliárd forintot osztottak ki összesen 33 projektre. A cél az volt, hogy minden magyar kistérségben legyen szélessávú internet. Egyértelműen csak itt látszik, hogy a pénzvisszavonás oka korrupció.

Melyik fázisban van az ügy?

A pályázat gyanús részét már visszavonták, és a Miniszterelnökség szeretné az egészet visszaszívni.

Mennyi pénzről van szó?

21,25 milliárd forintról, aminek egy részét végül el se költötték, vagyis ezt a pénzt még elvben újra meg lehet majd pályáztatni, egy tisztább kiírással.

Ki talált hibát?

Az OLAF, vagyis az EU csalás elleni hivatala.

Mi a bajuk?

A 33 projektből 13-at gyanús cégek nyertek. A 13 gyanús győztes 5 céghez kötődik: mindegyiket ugyanaznap, a pályázat elbírálása előtt 18 nappal, ugyanarra a címre bejegyezve alakították, és a tulajdonosok között is átfedések vannak.

Mi a magyar álláspont?

A Miniszterelnökség osztja az OLAF aggodalmait, Lázár János megköszönte nyomozásukat, és azt ígérte, hogy további vizsgálatok után felelősségre vonják a pályázatról döntő – azóta kirúgott – vezetőket.

A nagy átszervezés

Ez az a vita, ami miatt most függőben van minden április 15. óta leadott számla, és amiről április végén számoltunk be.

Mi ez?

A vizsgálat a teljes magyar EU-s pályázati rendszert érinti, minden számlát, ami április 15. óta keletkezett.

Melyik fázisban van az ügy?

Az elsőben, vagyis Brüsszel azt kérte, hogy ne nyújtson be a magyar fél számlákat. Ezt múlt szerdán úgy enyhítették, hogy ha akar a kormány, akkor küldhet számlát, de a vizsgálat végéig nem egyenlítik ki őket. Június második felében küldenénk ki az április közepe óta felgyülemlő számlákat egy csomagban, normális esetben ezt augusztus második feléig kellene kifizetnie Brüsszelnek.

Mennyi pénzről van szó?

Ez még nem látszik, néhány száz milliárd forintnyi számla keletkezhet ebben a negyedévben, de minden attól függ, hogy mikor oldódik meg ez a vita.

Ki talált hibát?

Az Európai Bizottság.

Mi a bajuk?

Áprilistól a magyar kormány megszüntette azokat a cégeket, amelyek úgynevezett közreműködő szervezetekként az egyes pályázatok sorsát követték. A feladatot szétdobták a minisztériumok között. A bizottság nincs meggyőződve arról, hogy az új stáb képes lesz megbírkózni a feladattal.

Mi a magyar álláspont?

A rendszer egyszerűsödik az átszervezéssel, jó lesz majd. Sokan ugyan kevesebbet kereshetnek minisztériumi dolgozóként, de ez ellen nem lehet a bizottságnak kifogása. A kormány abban bízik, hogy június végéig elégedettséggel nyugtázza Brüsszel az átszervezést, és akkor nem lesz pénzügyi veszteség.

Mi ez az egész?

Csepreghy Nándor (Miniszterelnökség) szerint rutineljárások sorozata, ami jellemzően nem a nyilvánosság előtt zajlik, viszont minden tagállamban rendszeresen előfordul. Tudomása szerint az EU-ban futó közel 500 operatív program közel fele áll valamilyen vita miatt. Mostanában azért is sűrűsödtek meg szerinte az ilyen vizsgálatok, mert a gazdagabb tagállamok csúsznak az EU-s tagdíjakkal, és a bizottságnak nincs elég pénze, hogy egyszerre kifizessék az igényeket, így húzzák az időt, amikor lehet.

A pénzhiányról szóló magyarázatot a bizottság egyik tisztségviselője (név nélkül) cáfolta. Pontos számot nem tudott mondani, de szerinte 2013-ban az összes európai operatív programnak 20-25 százalékával lehetett fennakadás.

2015 végéig kell elkölteni a 2007-13 közti ciklusra kapott mintegy 8500 milliárd forintnyi EU-s támogatást. A pénzt papíron már kiosztották, van annyi győztes pályázat, hogy elvben felszívja ezeket az összegeket. Ám a késések, büntetések megnehezítik, hogy tényleg el lehessen költeni mindent.

Amikor Lázár János tavaly augusztusban átvette az EU-s pénzek felügyeletét, akkor felháborodottan beszélt arról, hogy a 15 magyarországi operatív programból különböző viták miatt 13-t éppen nem finanszírozott az EU.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.