• Európa-szerte tüntetnek a taxisok, utakat zárnak le, megbénítják a közlekedést.
• Mindezt egy okostelefonos applikáció, az Uber miatt.
• Az Uber most munkát hirdet Budapestre is. 
• A magyar taxisok szerint nem lesz baj, ott áll mögöttük a BKK. 

Az Uber pofonegyszerűen működik: ahelyett hogy egy céget hívnál fel, hogy küldjenek érted egy autót, az okostelefonos applikáció segítségével választhatsz egyet a közeledben furikázók közül.

Nem csak profi sofőrök várják a jelentkezésed, hanem bárki, aki regisztrál. Az árak pedig aszerint alakulnak, hogy milyen autót és milyen sofőrt kértél. De azért rendre olcsóbbak, mint a hagyományos taxitársaságok tarifái. A szolgáltatás 36 ország 130 városában indult már el, és mindenhol felforgatta a személyszállítási piacot. Pont ugyanazt vitték véghez, mint az Airbnb a szállodaiparban: kiiktatták a közvetítő szereplőt (taxitársaságot), és közvetlenül kapcsolják össze a keresletet a kínálattal. És mivel nincs szükség diszpécserekre meg autóflottára, könnyedén tudnak alacsonyabb árakat kínálni, mint a hivatásos versenytársak. Sőt, a rugalmasabb árképzést is megengedhetik maguknak, rossz időjárási viszonyok vagy ünnepek alatt például jóval drágább, sürgősségi árral dolgoznak.

Sokan szokták az Ubert a közösségi alapon szerveződő, úgynevezett sharing economy iskolapéldájának nevezni, valójában kőkemény és borzasztóan sikeres üzleti modell áll mögötte. Egy amerikai felmérés szerint az ottani sofőrök többsége profi, akik megélhetéséért, és nem keresetkiegészítésként szálltak be a projektbe. Bár az Uber nem ad ki adatokat arról, hogy sofőrjeik milyen háttérrel rendelkeznek és hogy egy nap átlag hány órát vezetnek, de például a hirdetéseikben kifejezetten a kiugrott taxisofőröket szólították meg.

Az út végén nincs közvetlen fizetés, az út árát az utas bankkártyájáról vonják le. 80 százalék megy a sofőrnek, 20 az Ubernek. A rendszer legértékesebb devizája a pontozás, az utas és a sofőr kölcsönösen értékeli egymást, az így kialakuló profil pedig nagyban befolyásolja, hogy később felvesz/hív-e minket valaki.

Majdnem mindenkinek jó

Az Ubernek sok nyertese van. Az utas, aki olcsóbban fog fuvart. Az autós, aki magánvállalkozásként, kötetlenebbül fuvarozhat. Az Uber, ami hihetetlen pénzt keres az applikációval, a legutóbbi befektetői körben minden korábbi rekordot megdöntve, 1,2 milliárd dollárt tudtak összegyűjteni. A cég értékét jelenleg 17 milliárd dollárra becsülik. Ez ötször annyi, mint amennyit tavaly értek.

De az Uber terjedésének van egy nagy vesztese is: az idáig stabil és monopolizált piac előnyeit élvező profi taxisok. Lázadoztak már az Egyesült Államokban is, egymást érték a perek, a feljelentések a versenyhatóságoknál. És most ugyanez történik Európában is. A legtöbb európai nagyvárosban felosztott, felülről szabályzott taxipiac működik, ahol a verseny lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Engedélyt szerezni nehéz és drága, a cégek maximum egymással folytatnak látszatversenyt. Ez a langymeleg állapot nagyon kényelmes volt idáig. És ezt kezdte most el felkavarni az Uber.

Vicces elem a sztoriban, de az Uber alapítójának, Travis Kalanicknak épp azután jutott eszébe az alkalmazás ötlete, hogy Párizsban képtelen volt taxit fogni. Párizsban amúgy a legrosszabb a taxihelyzet egész Európában, 14 ezer taxiengedély van kiadva, de ezt a számot még 1937-ben szabták meg. Azóta hiába nőtt sokszorosára a város lakossága, a taxis lobbi folyamatosan megakadályozta az engedélyek számának növelését. Így alakult ki az a helyzet, hogy 17 év is lehet a várakozási idő, amíg valaki engedélyhez jut, a feketepiacon pedig negyedmillió eurós ár körül keringenek a Párizsban érvényes taxiengedélyek, azaz csak óriási adósságok után lehet belevágni az üzletbe.

A párizsi taxisoknak egyszerű eszköze volt a nyomásgyakorlásra: sztrájkokkal és úttorlaszokkal bénították meg a város közlekedését, akárhányszor a kormány az engedélyek számának újragondolását vetette fel. Most pedig ugyanezen eszközökkel tüntettek az Uber megjelenése ellen. De hasonló tüntetések zajlanak Londonban és több nagyvárosban is. A taxisok követelése egyszerű: a kormány lépjen fel, csapjon oda a szabadpiacnak, és tiltsák be az Ubert.

Az EU vezetői viszont megengedőbb állásponton vannak, Neelie Kroes, az európai versenyügyi biztos blogbejegyzése szerint persze a taxisoknak meg lehet a joga, hogy aggódjanak, de az nem megoldás, hogy a kihívásokat egyszerűen ignoráljuk, és sztrájkba kezdünk, azt követelve, hogy tiltsák be az innovációkat.

Nem bújhatunk barlangba.

- fogalmazott Kroes, aki szerint szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ezek a digitális innovációk megérkeztek, és velünk is maradnak. Szintén Kroes volt az, aki már az ellen is tiltakozott, hogy a Brüsszelben februárban elinduló szolgáltatás ellen a hatóságok léptek fel. Előbb két ubereztető autót is lekapcsoltak a rendőrök, majd egy helyi bíróság betiltotta az alkalmazást, és komoly büntetést helyezett kilátásba azoknak, akik mégis használják a programot.

A rendőrség mostantól le fogja hallgatni a telefonjainkat, hogy lássák, foglalunk-e autót az Uberen? Csődbe fogunk juttatni embereket és börtönbe küldjük őket, mert sofőrmunkával megpróbálják támogatni a családjukat? Mintha a brüsszeli rendőrségnek nem lenne jobb dolga.

- írta a döntés után.

A jogi csatározás mindenhol elkezdődött, Berlintől Madridig. Az Uber sok helyen viszontperel, épp kartelezéssel vádolva a helyi cégeket.

Hamarosan nálunk is beindul a balhé

Nemrég több menedzseri állást is hirdetett meg Budapestre honlapján az Uber. Egyelőre a helyi központ kiépítése zajlik, de minden jel szerint előbb-utóbb nálunk is elindul a szolgáltatás.

És az biztos, hogy nem konfliktusmentesen, a monopolizált piacukat féltő taxisok már készülnek az amerikai start-up érkezésére.

Horváth Csaba, a Budapest Taxi vezérigazgatója szerint az Ubernél nem nézték át alaposan a magyar jogi környezetet, mert különben nem készülnének ide. Ugyanis nálunk már létezik egy olyan fővárosi rendelet, ami tiltja a hasonló fuvarozási tevékenységet.

A feketén taxizást tiltó rendelet értelmében akit a BKK ellenőrei engedély nélküli utaztatáson kapnak,  600 ezer forintos bírságot kaphat.

A hazai taxitársaságok vezetői és a BKK képviselői épp két hét múlva fognak összeülni, első napirendjük pont az Uber lesz.

Ahogy Horváth fogalmazott, arra törekszenek, hogy csírájában fojtsák el az Uber megjelenését. A cég ugyanis szerintük csak a feketegazdaságot erősítené, olyan vállalkozókkal szemben, akik rendesen részt vesznek az adózásban. A magyar taxisvezető szerint az Uber arra készül, hogy erőfölényét kihasználva letarolja a magyar piacot is, de Horváth abban bízik, hogy ha a BKK is mögéjük áll, meg lehet akadályozni a betörésüket.

Horváth, és vele a magyar taxisok tehát optimisták, de a gigantikussá nőtt amerikai céget eddig mindenhol hasonló klíma fogadta, és eddig mégsem kényszerültek meghátrálásra. Ráadásul mint kiderült, még az ellenük folyó tüntetések is csak segítenek a cégen. A szerdai tiltakozások után 850 százalékkal ugrott meg az utazások száma az európai városokban. Sokan ugyanis ennek köszönhetően hallottak először az alkalmazásról.

Izgalmas kérdés, hogy mi lesz, amikor a hihetetlen tempóban terjedő cowboykapitalista szolgáltatás szembetalálja magát a budapesti taxisokkal és a BKK vezetőségével. Ez egy olyan meccs, aminek egyelőre nem fogadnánk a kimenetelére.

(via BBC, Foreign Policy, Quartz, felső kép: Oli Scarff/Getty Images)