A kisujjából szopta a magyar kormány, hogy jó üzlet lesz Paks 2?

  • Az elmúlt 40 év legjobb üzletének nevezte Lázár János a paksi bővítést.
  • A parlament hétfőn megszavazta az utolsó törvényt, ami kellett még hozzá.
  • De honnan tudják, hogy ez olyan jó lesz?
  • Úgy tűnik, hogy sehonnan, mert nyoma sincs annak, hogy bárki kiszámolta volna, hogy ez így jó lenne-e.
  • Illetve a fejlesztési minisztérium szerint van megvalósíthatósági tanulmány, csak nem náluk, hanem egy bizonyos „illetékes adatkezelőnél”.

Pénteken a Fővárosi Törvényszék kimondta: nincsenek dokumentumok arról a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, hogyan döntötte el a kormány, hogy orosz atomerőművet építtet Pakson.

Az Energiaklub perelte be a minisztériumot, hogy hozzáférjenek a paksi bővítéssel kapcsolatos iratokhoz. Titokban maradt ugyanis, hogy milyen tanulmányok, számítások alapján döntött úgy a kormány, hogy az oroszokkal kötött üzlet jó lesz.

A pert pénteken elvesztette az Energiaklub. Nem azért, mert az adatok titkosak. Hanem azért, mert nem derült ki, hogy egyáltalán léteznének. Így perelni sem lehet miattuk.

A paksi beruházás óriási pénzt emészt felés legalább 60 évre meghatározza a magyar árampiacot. Olyan ügyről van szó, ahol egyáltalán nem mindegy, hogy milyen érvek szólnak a beruházás mellett és ellen.

Néhány vitatható szempontról már írtunk korábban is: a technológiával, a pénzügyi konstrukcióval és az árampiaci környezettel kapcsolatban is. Ráadásul erős érvek szólnak arról, hogy a beruházás az EU-s jogot is sértheti. Így pláne fontos lenne tudni, hogy mi győzte meg a kormányt, hogy ez egy nagyon jó üzlet. Ahogy Lázár János fogalmazott: "az elmúlt 40 év legjobb üzlete".

Ilyet ne adjanak a számba

Az új igazságügyi miniszter cége, a Nagy & Trócsányi Ügyvédi Iroda (Trócsányi László miniszteri kinevezésével felfüggesztette itt a tevékenységét) látta el a perben a fejlesztési minisztérium jogi képviseletét. Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub munkatársa így idézte fel a tárca védőjével a tárgyaláson folytatott párbeszédét:

- Van ilyen tanulmány?

- Nem tudok mást hozzáfűzni ehhez, mint ami le van írva.

- Tehát nincs ilyen tanulmány?

- Ilyet ne adjanak a számba.

Az utolsó tárgyalási napon az NFM ügyvédje tehát nem ismerte el, hogy a dokumentumok nem léteznek. Azonban az általa említett iratokban, amelyeket az ítélet előtt a tárca megküldött (pdf itt), kifejezetten az orosz beruházással kapcsolatos számítás nincs. Ehelyett már a döntés utáni törvényekre és szerződésekre hivatkoznak, vagyis arra adnak csak választ, hogy „mi lett”, és nem arra, hogy „miért így lett”. Illetve hivatkoznak általános tervekre a bővítésről, amelyek nem kifejezetten a kiválasztott konstrukcióval foglalkoznak, hanem csak a bővítés értelmét taglalják.

Az NFM szerint az Energiaklub csak hisztizik a per elvesztése után, hiszen többek között ezt a választ kaptuk a tárcától: „Mivel győzelemről nem számolhatott be, az Energiaklub azzal a valóságtól teljesen elrugaszkodott állítással vezette tévútra a sajtót és a közvéleményt, hogy a paksi bővítés kapcsán semmiféle megalapozó háttérelemzés, hatásvizsgálat nem létezik. Tette azt annak ellenére, hogy az atomenergia-kapacitás fönntartását célzó projekt megvalósításáról ma is szabadon, bárki számára hozzáférhető sok ezer oldalnyi előkészítő anyag.” 

Az NFM számos linket is átküldött, amelyek alatt valóban hosszú tanulmányokat lehet elolvasni. Például arról, hogy ha lesz új atomerőmű, akkor az hogyan segíti 2030-ig a széndioxid-kibocsájtás csökkentését. Vagy arról, hogyan kell az elektromos hálózatot fejleszteni, ha több áramot termelnek Pakson. Vagy milyen magyar beszállítók jöhetnek szóba a beruházáskor. Illetve számos, 2012-es és 2011-es tanulmányt, amelyek általában vizsgálják a bővítés lehetőségét. Mindezek nyilván fontosak, komoly munkák, de nincs közük ahhoz, hogy miért pont orosz atomerőművet vesz az ország.

A parlamentből sem látni, hogy ezt kiszámolták volna

Az Energiaklubtól függetlenül Szél Bernadett, az LMP társelnöke is igyekezett kikérni a döntést előkészítő tanulmányokat. Ő sem jutott semmire. Ő is indított pereket, ezekben még nincs ítélet.

„Nekem is úgy tűnik, hogy valójában nincs semmijük. Ezt már eddig is feltételeztem, egyre inkább erre utaltak a jelek, és most a civilek peréből is ez látszik” - mondta Szél.

Az energiaklubos Koritár Zsuzsanna és az elempés Szél Bernadett nagyon hasonlóan mondták el, hogyan küzdöttek hiába a döntést előkészítő dokumentumokért. Először az NFM azt mondta, hogy minden paksi bővítéssel kapcsolatos iratot tíz évre titkosítottak. Azt azonban már sosem mondták meg, hogy konkrétan milyen papírt és milyen eljárásban minősítettek titkosnak. Aztán egy idő után ment az egymásra mutogatás az NFM, a Miniszterelnökség és az MVM (Magyar Villamosművek) között, a „nem nálunk van” érveléssel. A végére úgy tűnt, hogy senki sem tudja, hogy hol vannak ilyen papírok.

Létezik azonban egy 2012-es kormányhatározat, ami alapján kötelező volt a paksi bővítésről előkészítő tanulmányt készíteni, és a feladat gazdája az NFM minisztere lett. Ezért volt logikus az NFM-t perelni. Ha van előzetes számítás, akkor az Energiaklub szerint a kormányhatározatból következően náluk kellene lennie.

Erről az NFM-nél most azt írták, hogy a kormányhatározatban előírt dokumentumok egy része nem készült el, mert koncepcióváltás történt azóta. Ezzel arra utalhatnak, hogy 2012-ben még úgy tervezte a kormány, hogy tendert írnak ki az erőmű bővítésére, ám ebből semmi sem lett, az oroszok versenyen kívül nyerték el a munkát.

A titkosság mint érv viszont előjött most is: az NFM szerint még fél-egy év mire elkészül a Megvalósíthatósági Megállapodás az oroszokkal, és addig a magyar kormány bizonyos kalkulációkat nem akar közölni, ez ugyanis rontaná a kormány érdekérvényesítő képességét. Ide tartoznak a megtérülési számítások, elemzések, rizikóvizsgálatok is. Ebből úgy tűnik, hogy akkor derülhet ki pontosan, hogy megéri-e a beruházás, amikor már minden részletkérdésben megállapodtak.

Addig el kell hinnünk a kormány politikusainak, hogy ennél jobb konstrukció elképzelhetetlen.

Valamit talán mégis kiszámoltak

Volt még egy nyom, ami arra utalt, hogy az oroszokkal kötött megállapodás előtt talán az NFM-ben kiszámoltak valamit. Kovács Pál NFM-es államtitkár (az energetikáért felelt, de most júniusban leváltották) február 3-án, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának ülésén ugyanis megígérte, hogy mutat majd ilyen számításokat. Aztán nem mutatott.
Részlet az ülés jegyzőkönyvéből:

ELNÖK: Komolyra fordítva a szót, ha arról lenne szíves tájékoztatást adni, hogy hol hozzáférhetők ezek a hatásvizsgálatok, hatástanulmányok…

KOVÁCS PÁL: A hatástanulmányokat éppen a holnapi nap folyamán kívántuk bemutatni a tisztelt bizottság tagjai részére, ahol a részletes elemzések éppen a költséghatékonysággal kapcsolatban, illetve a költségekkel kapcsolatban szerepelnek.

Ez a bizottsági ülés egy hétfői napon volt (februárban), a parlament csütörtökön megszavazta az oroszokkal kötött szerződést, Kovács viszont soha semmilyen elemzést vagy költséghatékonysági számítást nem mutatott be. A fideszes többség leszavazta, hogy a bizottságban tartsanak egy tematikus vitanapot kedden Paksról, pedig úgy volt, hogy Kovács akkorra hozná el a számításokat. Ennek ellenére az ülés végén Szili Katalin (független) bizottsági elnök még kérte, hogy küldje el a számításokat:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát betekinteni nem lehet, hanem a plenáris ülésen szóban történik. Tehát nincs olyan anyag, amely esetleg megtekinthető.

KOVÁCS PÁL: Lesz olyan anyag, amit fogok hozni magammal. Lesz olyan természetesen.

ELNÖK: Leszavazta most a bizottság ezt a holnapi tájékoztatót. Az a kérdésem, hogy küldene-e holnapra anyagot akkor nekünk erre vonatkozóan.

KOVÁCS PÁL: Igen, tudok küldeni.

Szél Bernadett (aki a bizottság alelnöke volt) ezután sokáig kereste Kovácsot, mi van már az anyaggal, de sose kapott választ. A képviselő azóta a Roszatom vezetőjétől, Szergej Kirijenkótól is megpróbálta elkérni a dokumentumokat, választ egyelőre tőle sem kapott.

A kormány eddig is felmutatott papírokat arról, hogy készültek tanulmányok az atomerőmű bővítésével kapcsolatban, jórészt ezeket küldték el most is, például a Teller tervet, ami három éve készült, és általában sürgeti a paksi bővítést. Az állami Paks 2 Zrt. pedig 2012-ben csináltatott egy tanulmányt az Ernst & Young Tanácsadóval és a Faludi Wolf Theiss ügyvédi irodával, ám az arra jutott, hogy nem tűnik jó üzletnek atomerőművet építeni. Utóbbit közérdekű adatigényléssel idén áprilisban szerezte meg Szél Bernadett.

Az NFM továbbra is hivatkozik számos, bárki által hozzáférhető tanulmányra, például egy megvalósíthatósági tanulmányra is, ám erről csak annyit írtak, hogy ez az „illetékes adatkezelőnél" van.

Így továbbra sem látszik, hogyan számolták ki és döntötték el, hogy az oroszokkal kötött üzlet jó lesz.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.