A Lázár János elleni tüntetést is a norvég civil alap támogatásaiból szervezte a Humán Platform

- mondta el az Egyenes Beszédben Gulyás Márton, a szervezet vezetője. A műsor néhány nappal ezelőtti, az idézetet a Válasz.hu szúrta ki.

Emlékeztetőül: a kormány közvetlenül a választási győzelem után indított támadást magyar civil szervezetek ellen, mert állításuk szerint a norvég alap támogatásairól politikai alapon döntenek, és LMP-hez közeli személyek és szervezetek döntenek arról, illetve részesülnek abból. A kormány listát is állított a neki nem tetsző szervezetkről és személyekről, az ügyben azóta Kehi-vizsgálat is indult.

Az érintett civil szervezetek arról beszéltek, ők a norvég alap pályázati feltételeinek megfelelően osztják el a forrásokat, a támogatottak pedig a céloknak megfelelően használják fel azokat.

És ugyan az említett tüntetésnek (melynek kiváltó oka az Origo főszerkesztőjének kirúgása, illetve a civil szervezetek elleni támadás volt) az LMP-hez semmi köze nem volt, valóban nyíltan egy kormányzati politikusra, Lázár Jánosra volt kihegyezve. Így joggal merül fel a kérdés, ez mennyiben felel meg a norvég pénzek felhasználási feltételeinek.

„Nem tartjuk szerencsésnek a rendezvény elnevezését. Nem kell személyeskedni egy ilyen ügyben”

– mondta Móra Veronika, a pénzek elosztásáért felelős Ökotárs vezetője. (A tüntetés címe Ki az a Lázár János? volt.) Az esemény témája ugyanakkor a sajtószabadság melletti kiállás volt, ez pedig Móra szerint legitim, civil kezdeményezés, ami megfelel a norvég támogatás céljainak.

A Humán Platform a 130 támogatott szervezet egyike volt, szervezetfejlesztésre és hálózatépítésre kaptak pénzt, ennek alapján pedig akciókat, kampányokat is szervezhetnek. Más kérdés, hogy ennek eredeti célja nem kifejezetten politikusok személyének támadása.

A témáról készült videóriportunkban Nun András, a pénzeket kezelő konzorciumban szereplő Autonómia Alapítvány vezetője elmondta, a támogatási célok között szerepel a civil szervezetek mozgalmi jellegének erősítése, és az érdekérvényesítés erősítése is. Vagyis, hogy egy szervezet ne feltétlenül az állam helyett akarjon szolgáltatni, hanem követelje ki az államtól azokat a szolgáltatásokat, amik egy állampolgárnak járnak.

A Krétakör és a TASZ közölték, nem működnek együtt a politikai célú Kehi-vizsgálattal. A civilek megtámadása ellen nemzetközi civil szervezetek is tiltakoztak.