A magyar sajtó nagyobb részéhez hasonlóan mi sem kezeltük túl ezt a devizahiteles-mentés dolgot. Nem azért, mert nem tartjuk fontosnak, hanem azért, mert egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni róla. Lehet, hogy nagyon jól járnak a devizahitelesek, lehet, hogy nagyon rosszul, lehet, hogy egy részük jár jól, a többi meg rosszul, lehet, hogy a magyar bankok fele összeomlik őszre, lehet, hogy nem. A parlamenti képviselők, a bankárok, az ügyfelek, a bírák és a bankjogászok többsége is csak a vállát vonogatja, ha azt kérdezzük tőle, hogy most akkor pontosan mi is történik a devizahitelesekkel.

Ami eddig volt:

Június 16-án a Kúria kiadott egy jogegységi határozatot. Eszerint:

• Az árfolyamkockázat tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha a bank nem megfelelő tájékoztatása vagy a tájékoztatás elmaradása miatt a kölcsön felvevője alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli.
• A devizahitel-szerződések egyoldalú banki szerződésmódosításokat lehetővé tévő rendelkezései akkor tisztességesek, ha megfelelnek a Kúria által megfogalmazott hét alapelvnek. (A legtöbb szerződés nem felel meg mindnek.)
• Az árfolyamrés alkalmazása pedig tisztességtelen.

A Kúria jogegységi határozata azonban csak a magyar bíróságokra nézve kötelező, a bankokra és ügyfeleikre nem, automatikusan tehát senki sem kapott volna vissza pénzt. Ezért fog törvényt hozni a parlament, mert az már mindenkire kötelező. A kormány már benyújtott javaslatában nagyjából az szerepel, amit a Kúria az árfolyamrés és a kölcsönszerződések egyoldalú banki szerződésmódosításokat lehetővé tévő rendelkezéseinek tisztességtelenségéről mondott, csak utóbbi már a forinthitelekre is vonatkozik. A törvényjavaslatban kábé ez van:

• Az árfolyamrés tisztességtelen. A bankoknak három hónapjuk van kiszámolni, kinek mennyi jár vissza, de a szabad felhasználású devizahitelek törlesztője valószínűleg már júliusban csökkenni fog, igaz, csak 1-2 százalékkal.
• Az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő rendelkezések a törvény szerint alapból tisztességtelenek, a bankoknak kell – komoly bírósági illetékek megfizetésével – pereket indítani a Magyar Állam ellen, ha bizonyítani akarják, hogy ezek között volt tisztességes is.
• A jelenleg folyó devizahiteles-pereket felfüggesztik, amíg az állam és a bankok pereskedése zajlik. Ősszel új törvényt fogad majd el a parlament az elszámolásról. Eddig a Fidesz-KDNP politikusai azt mondták, hogy ebben forintosítani fogják a hiteleket, de valószínűleg ez a jogszabály rendelkezik majd arról is, hogy a most felfüggesztett perek költségeit a bankoknak vagy az adósoknak kell viselniük.
• Rogán Antal és Rubovszky György beterjesztett egy módosítót a törvényjavaslathoz, miszerint a devizahitel-szerződéseknél csak a szerződés lejártakor kezdődik az 5 éves elévülés. Ha ezt is elfogadják, akkor az árfolyamrés és a tisztességtelennek bizonyuló egyoldalú szerződésmódosítások költségét azok is visszakapják, akik 2009 júliusa után fizették vissza a hitelüket (kivéve, ha végtörlesztéssel).

Az eredmény: teljes homály

Egyelőre tehát az égvilágon semmit nem lehet tudni arról, ki mennyit kap vissza. Valószínűleg bankonként eltérő lesz így a rendezés, ha például egy bank képes bíróság előtt bebizonyítani, hogy az általa kötött szerződések összes olyan pontja, ami egyoldalú szerződésmódosításra adott lehetőséget, tisztességes volt, akkor az ő ügyfelei az árfolyamrés néhány tízezres költségét leszámítva semmit nem kapnak majd. A bíróságon rosszabbul járó bankok közben százmilliárdokat fizethetnek vissza a fogyasztóknak.

Számolnak is ezzel: könyveléseikben hatalmas eredménytartalékokat különítenek el, amiből majd kárpótolják a hitelt felvevőket, de beláthatatlan, hogy a Nemzeti Bank által is 600-900 milliárd forintosra becsült pluszteher mit tesz majd a magyar bankszektorral. Az eddigiek alapján nagyon úgy tűnik, hogy a devizahiteles-mentés költségeit elsősorban a magyar bankok viselik. Arról lehet vitatkozni, hogy ez morálisan indokolható-e, de az tény, hogy az utóbbi évek súlyos forintgyengülése nélkül valószínűleg senkinek semmi baja nem lenne a devizahitel-konstrukcióval, a forintgyengülésért pedig messze nem csak a bankok felelősek.

Az sem vetít előre sok jót a bankok számára, hogy a parlament előtt van már a bankszanálási keretrendszerről szóló törvény is. Eszerint - a törvényjavaslat 2. mellékletében rögzített szempontok alapján - a Magyar Nemzeti Bank lesz majd jogosult annak értékelésére, hogy mikor szanálható egy bank.

De ez még nem minden

A kormány törvényjavaslata egyáltalán nem foglalkozik a Kúria jogegységi határozatának első, az árfolyamkockázat tisztességtelenségéről szóló pontjával. A Kúria pedig az ehhez tartozó indoklásában világosan leírja, hogy az árfolyamkockázatról akkor tájékoztatta megfelelően a bank a kölcsön felvevőjét, ha

„a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető volt, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa.”

Magyarországon van olyan bank, amelyiknél ez sem a hitelszerződésben nincs konkrétan leírva, sem az általános szerződési feltételekben. Vannak olyan bankok is, akik ugyan beletették a szerződésbe, hogy az árfolyamváltozás kockázata kizárólag a fogyasztót terheli, de azt nem, hogy az árfolyamváltozás korlátlan mértékű lehet.

Ha egy bíróság észreveszi ezt, kimondhatja, hogy tisztességtelen az a gyakorlat, hogy az árfolyamváltozásból eredő kockázatot kizárólag a fogyasztó viseli. A devizahitel-konstrukció lényege azonban éppen az, hogy a kedvezőbb kamatért cserébe a fogyasztó vállalja az árfolyam-ingadozásból eredő kockázatot, így ezt a jog a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezésnek nevezi.

És ha egy főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés tisztességtelen, kimondható az egész szerződés tisztességtelensége is.

A kormány pedig éppen ezt akarta volna elkerülni. A törvényjavaslatuk legfőbb célja a szerződések érvényességének fenntartása volt, csak néhány pontot nyilvánítottak volna tisztességtelennek a bíróságok. A kormány is nagyon jól tudja, hogy teljes devizakölcsön-szerződések érvénytelenné nyilvánításával a fogyasztók is rosszul járnának, mivel ilyen esetekben az eljáró bíróság mondja meg, hogyan kell rendezni a helyzetet. A bíróság akár forintosítást is elrendelhet, de mondhatja azt is, hogy az ügyfélnek azonnal be kell fizetnie a teljes megmaradt tartozását. Lízingszerződéseknél ilyenkor még a lízingtárgyat is vissza kellene adnia az adósnak.

Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, hogy direkt vagy véletlenül nem próbálták meg elkerülni ezt a lehetőséget a törvényjavaslatuk szövegezésekor. Ők azt mondták, hogy ezzel azért nem foglalkoztak, mert szerintük a bíróságok dolga eldönteni minden egyes szerződésnél, hogy az az árfolyamkockázat miatt érvénytelen-e. A válasz alapján azonban úgy tűnik, hogy a minisztériumban megfeledkeztek a Ptk. 6:88. paragrafusáról, miszerint a bíróságok hivatalból észlelik a szerződések semmisségét. Így tehát a bíróságok akár azokban a perekben is kimondhatják több szerződéscsoport érvénytelenségét, amiket a bankoknak kell most indítaniuk az egyoldalú módosításokat lehetővé tévő szerződéses rendelkezéseik tisztességességéért.

Tehát még egyszer: Ha a bíróságtól egy perben egy szerződés egyes rendelkezéseinek vizsgálatát kérik (mint ahogy most a devizakölcsön-szerződések egyoldalú banki szerződésmódosításokat lehetővé tévő rendelkezéseinek vizsgálatát kérik majd), de észreveszi, hogy valamilyen jogszabály alapján a szerződés egésze tisztességtelen, akkor nem fog foglalkozni a szerződés egyes pontjaival, hanem ki fogja mondani az egész szerződés semmisségét.

De ez csak az egyik értelmezés, hogy így lesz-e, az csak a bíróságokon múlik.

Olyan perek, amelyek indítására most a parlament kötelezné a bankokat, mindeddig teljesen ismeretlenek voltak a magyar jogban. A legvalószínűbb, hogy egyelőre még maguk a bíróságok sem tudják, hogyan fognak ennyire ismeretlen eljárásban, ilyen sok ügyben és ilyen gyorsan dönteni.

Pont ezért megjósolhatatlanok a most tervezett devizahiteles-mentés következményei.

A végére pedig egy jó tanács a devizahiteleseknek:

Bármit olvas bármiről bárhol, a lényeg, hogy egyelőre semmiképp ne hagyja abba a törlesztést. Akkor sem, ha úgy gondolja, hogy az egész szerződése érvénytelen, mert ha csak ön gondolja úgy, az nem elég. Az a fontos, amit a bíróság mond majd. De arra még várni kell.