Minden eddiginél szigorúbb szankciókat rendelt el az Egyesült Államok a Putyinhoz közeli politikai és üzleti vezetők, illetve a legnagyobb orosz vállalatok némelyike ellen. A szankciókkal sújtott bankok között a Gazprombank, a harmadik legnagyobb orosz pénzintézet mellett ott van az a Vnyesekonombank is

ami a Dunaferr többségi tulajdonosa, és aminek kisebbségi tulajdona volt a Malévban, amiért a mai napig 120 millió dollárt követel a magyar államtól.

Kerestem a Dunaferr menedzsmentjét, de ők érdemben nem tudtak nyilatkozni - azt mondták, hogy a tulajdonos Vnyesekonombankot sújtó szankciók "nem a mi menedszmentszintünk".

Szankciókkal sújtották a Kalasnyikov-gyárat és a Masinosztrojenyát, az egyik legnagyobb orosz fegyvergyártó céget is.

A legnagyobb gazdasági károkat viszont a Rosznyeft olajvállalat elleni szankciók jelentik - egyben ezek a legmeglepőbbek is, mert a Rosznyeft komolyan üzletel az amerikai Chevronnal és az ExxonMobillal is: az utóbbival például a sarkvidéken 900 milliárd dolláros közös üzlete van.

Az újabb szankciók bejelentésével egyidőben több videó kezdett terjedni a neten: ezeken a felvételeken rövid hatótávolságú Grad-rakétákat indítanak teherautókról. A leírások szerint a képek Oroszországban készültek, a rakétákkal állítólag Ukrajna területét lövik.

A Foreign Policy szerint a felvételeken látható tereptárgyak alapján valóban úgy tűnik, hogy a rakétákat egy határmenti orosz város, Gukovo északnyugati külterületeiről lövik - a város kb. 3 kilométerre van Ukrajnától. A rakéták indításának szöge alapján pedig egészen valószínűtlen, hogy azok ne Ukrajnában csapódnának be.

Hat napja, július 11-én 09 ukrán katona életét vesztette, 90-100 pedig megsebesült egy Grad-rakétacsapásban. Akkor azt pletykálták, hogy a rakétákat Oroszországból lőtték ki. Mindez Délkelet-Ukrajnában történt, Gukovótól mindössze 35 kilométernyire - vagyis egyáltalán nem zárható ki, hogy az ukrán hadsereg konvoját tényleg Oroszországból lőtték.