Azt ugyan még mindig nem tudjuk pontosan, hogy kik lőtték le Ukrajna felett a Malaysia Airlines MH17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát - bár bizonytalanság a jelek szerint most már csak abban van, hogy kelet-ukrajnai orosz szeparatisták vagy ténylegesen maguk az oroszok lőtték-e le a gépet - az már biztosnak tűnik, hogy az orosz Buk, vagyis magyarul bükk légelhárító rakétarendszerrel lőttek.

Az 1972-től fejlesztett, részlegesen már a hetvenes évek végén rendszeresített, de a Szovjetunió szétesése óta is folyamatosan fejlesztett rakétarendszerből az orosz és az ukrán hadseregnek is van, ahogy a szovjet utódállamok közül még Azerbajdzsánnak, Belarusznak és Grúziának is. Az utóbbi a 2008-as oszétiai háborúban egy orosz gépet biztosan, három másikat talán Bukkal lőtt le - ami csak azért fura, mert a jelek szerint az oroszok maguk is képtelenek zavarni a saját rakétavédelmi rendszerüket.

A Buk elég összetett és szofisztikált légelhárító rendszer. Ellentétben egy vállról indítható légvédelmi rakétával, amit még az afgán mudzsahedek is könnyedén használtak, a Buk kezeléséhez képzett személyzet kell:

• Egy légelhárító zászlóalj parancsnoki járműből, célkövető radarból (TAR), hat radarral szerelt indítójárműből (TELAR) és három sima indítójárműből (TEL) állt - az utóbbiak csak a TAR és a parancsnoki jármű, vagy egy TELAR és a parancsnoki jármű segítségével tudnak célba találni.
• Egy légelhárító üteg két TELAR-ból és egy TEL-ből áll.
• Egy üteg öt perc alatt képes felállni, majd a tüzelés után öt perccel el is tudja hagyni a helyszínt.
• A célpont befogása után 22 másodperccel már képes tüzelni.

A Buk egyik nagy újítása a korábbi rendszerekhez képest a TELAR, vagyis az, hogy magát a rakétaindító járművet is radarral szerelték fel, ami bármilyen, 15 méter-22 kilométer magasság között repülő célpontot képes befogni.

Magyarán, a maláj gép lelövéséhez nem kellett egy szabályos üteg, elég volt egy darab TELAR is.

A jelek szerint pont ez történt, vagyis egy magányos TELAR lőhetett, ami nem állt kapcsolatban összetettebb radarrendszerekkel, sem irányítóközpontokkal, mert azok azonosítani tudták volna, hogy a célpont egy polgári gép. Ez alapján pedig az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy valóban szeparatisták lőhették le az MH17-est.

Lehetett-e Bukja a szeparatistáknak?

Az, hogy a Buk kezeléséhez képzett személyzet kell, még nem utal egyértelműen semmire. A Kelet-Ukrajnában harcoló szeparatisták között bőven lehetnek olyanok, akik akár az ukrán hadseregben is megtanulhatták a rendszer kezelését - arról nem is beszélve, hogy a szeparatisták között bizonyítottan harcolnak orosz különleges erők volt vagy tán aktív katonái is.

Bukot pedig kaphattak és zsákmányolhattak is:

• Az amerikai hadsereg európai főparancsnoka, Philip Breedlove tábornok már június 30-án állította, hogy Oroszország fejlett légelhárító fegyverekkel is támogatja a szeparatistákat.
• Sőt, azt is mondta, hogy az ukrán határ menti oroszországi kiképzőbázisokon a járművekre szerelt légelhárító rendszerek kezelésére képeznek ki szeparatistákat.

Az orosz ITAR-Taszsz hírügynökség pedig június 29-én jelentette, hogy a szeparatisták Bukot zsákmányoltak az ukrán hadseregtől - a hírt csak orosz források erősítették meg, az ukránok nem.