Miért rohan Orbán Moszkvába?
2014 január 13., 20:58
Az orosz titkosszolgálat intézhette el a paksi bővítést
Hosszú cikk jelent meg a legolvasottabb francia hetilap, a Nouvel Observateur július végi számában, amely az orosz titkosszolgák és kémek franciaországi működését mutatja be. Az egyébként is nagyon érdekes cikk (angolul ismertetve itt) egy részlete azonban különösen fontos lehet a magyar közelmúlt és a jövőnk szempontjából.
A cikk ugyanis azt állítja, hogy a Roszatom nevű orosz cég azért tudott eladni “egy európai országnak” egy atomreaktort, mert az orosz titkosszolgálat egy franciaországi forrásától megtudta, hogy az Areva nevű francia cég már titokban ajánlatot tett. Ez a leírás pedig egyértelműen illeszkedik Magyarországra és a Roszatom paksi megbízására, amit Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014 elején írtak alá Moszkvában.
Ha igazak a francia lap információi, röviden az lehet a helyzet, hogy
miután az orosz kémek megneszelték, hogy a franciák helyzetbe szeretnének kerülni Pakson, villámgyorsan Moszkvába rendelték a magyar miniszterelnököt, és tettek neki egy olyan ajánlatot, amit nem lehetett visszautasítani.
És ami hosszú évtizedekre eladósítja Magyarországot.
Egy atomerőmű bővítésére persze eleve a világ nagyon kevés cége alkalmas. Ez a 2012-es cikk szépen össze is foglalja, hogy Pakson kik jöhettek szóba. Ez azonban még akkor íródott, amikor még úgy volt, hogy a bővítésről nyílt tenderen döntenek, amiről egyébként volt egy később semmibe vett kormányhatározat is.
Érdekes egyébként, hogy az Areva magyarországi nyomulásának a magyar sajtóban is nyoma lett. 2014 februárjában, tehát már az orosz megállapodás után a Paks-ügyben végig harcosan oroszpárti és kínosan jól értesült Magyar Nemzet egy szerző nélküli cikkben írt arról, hogy Mesterházy Attila akkori szocialista pártelnök még 2013-ban egy budapesti szállodában tárgyalt az Areva vezetőivel.
Egy másik elmélet szerint elképzelhető, hogy a Nouvel Observateurben idézett források a finn Fennovoima szolgáltató által tervezett erőműre utalnak. A francia Areva még 2012-ben pályázott a Finnország északi részén építendő Hanhiviki-1-es reaktor megépítésére, de a tendert végül, csaknem másfél évvel később a Roszatom nyerte meg.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.