„[M]i büszkék vagyunk arra, hogy először ez a parlamenti többség és ez a kormány volt képes arra, hogy olyan szabályokat alkosson, hogy ennek az évnek az elejétől erre nincsen többé mód. Offshore-cégek nem vehetnek részt, és minden közbeszerzésben részt vevőnek, akárhogyan és akárkivel is hozzák összefüggésbe a nyilvánosság előtt, fel kell fednie a kilétét, ha közmunkából akar részesedni. Ez nagy eredmény, és büszkék vagyunk rá” - Orbán Viktor, 2012. június 4.

Magyarország 2011-ben elfogadott, 2012. január 1. óta hatályos alkotmánya szerint offshore-cégek nem nyerhetnek közpénzt. Erre a vívmányra azóta elég gyakran hivatkozik is a miniszterelnök, legyen szó elmúltnyolcévezésről vagy a Nemzeti Bank új elnökének kinevezéséről.

Voltak annak is jelei, hogy a retorikain túl gyakorlati jelentősége is van a rendelkezéseknek. A Lázár János vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökség például tavaly szégyenfalra tette az offshore-hátterű cégeket, majd novemberben kb. 750 ilyen vállalkozástól követelt vissza 2012 eleje óta megítélt 50 milliárd forintnyi EU-s támogatást.

Akkor minden rendben is volna, nem igaz? Offshore-céghez magyar közpénz nem vándorol, pont.

Vándorol.

A Magyar Nemzeti Bank például augusztus 1-től bejegyzett tulajdonosa a Bajcsy-Zsilinszky út 78. szám alatti Eiffel Palace irodaháznak, amit a legfrissebb hírek szerint a piaci ár másfélszereséért, 11-12 milliárd helyett 18 milliárdért vett meg egy részben Ciprusra és Kis-Antillákra bejegyzett cégcsoporttól – a cégháló annyira összetett, hogy nemcsak azt nem tudjuk, pontosan mennyit, hanem azt sem, hogy kinek is utalt a Nemzeti Bank.

„Offshore-spekuláns még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke” - Orbán Viktor, 2013. január 18.

A jelek szerint az offshore-háttérrel a szerencsejáték-iparban sincs probléma. Bár a törvényi előírások között még feltételként szerepel, hogy a kaszinókoncessziót elnyerő cég

átlátható legyen,

az öt kaszinót elnyerő Las Vegas Casino Kft.-nél eltekintettek ettől.

Jó, erről amúgy tudni, hogy ki áll mögötte:

a luxemburgi anyacég ügyvezetője Andy Vajna, a magyar kormány filmügyi biztosa. A luxemburgi anyacég tulajdonosa viszont egy, a Holland Antillákon bejegyzett offshore-cég.

Ugyanígy átcsúszott a hálón a Cipruson bejegyzett, egy Seychelle-szigeteki társaság tulajdonában álló Minotax IBC nevű cég is, mondjuk az meg

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kisvárdai autókereskedésére költötte az elnyert pénzt.

A Minotax több szállon kötődik Sesztákhoz:

Seszták Ramiris Autó Kft.-jével közösen tulajdonosai a Várda-Mobil nevű cégnek, de tulajdonuk van a Mobilex-Car 96 Kft.-ben is, aminek 2006-2011 között Seszták neje volt az ügyvezetője.

És még csak nem is Sesztákné az egyetlen politikusfeleség, aki offshore-cégekkel üzletelt. A volt kulturális államtitkár, a most a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságát vezető* L. Simon László neje, Vass Eszter két offshore-cég, az Economic Research of Central Europe és az Abatours UK Limited kézbesítési megbízottja volt. Ez a két cég volt a tulajdonosa annak a Kastély.net Kft.-nek ami most már azé a Ráció Kiadó Kft.-é, amit L. Simon apja alapított, és ami 2011-ig L. Simon, majd neje tulajdonában volt. Ez a kiadó adja ki L. Simon könyveit.

Hogy hogy jön ez most ide?

A Kastély.net Kft. idén hétmillió forintot kapott a Nemzeti Kulturális Alapból egy kápolnásnyéki kastély felújítására.

*Ponosítás: L. Simon az új kormányban újra államtitkár lett, már nem vezeti az NKA Bizottságát, amit a hétmillió forint odaítélésekor még vezetett.

De nemcsak adni, eladni is szeretnek offshore-cégeknek.

A belvárosi önkormányzat például egy belize-i offshore-cég által alapított Kft.-nek, a Párizs Propertynek adta el tavasszal 2,1 milliárd forintért a Párisi Udvart.

De adtak el már 271 négyzetméteres belvárosi üzlethelyiséget is áron alul egy ciprusi offshore, a Michatel Enterprises tulajdonában levő Kft.-nek, a Basic Loftnak is.

(Címlapkép: Faithandmusic / Deviantart CC BY-SA 3.0)