Felbőszültek a Miniszterelnökségen Vidar Helgesen norvég miniszter cikke miatt, ami a múlt héten jelent meg a Financial Timesban és arról szólt, hogy Magyarország ellen EU-s szankciókat kellene kivetni. Perényi Zsigmond, Lázár János nyáron kinevezett nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára a cikket és annak hátterét értelmezte a 444-nek, és a norvég miniszter cikkét személyes politikai kudarcának közvetlen következményeként magyarázta. A Svédországban született Perényi saját bevallása szerint ismeri a skandináv emberek gondolkodásmódját, mentalitását és szerinte Helgesen megsértődött, mert nem ment jól a munkája miközben a magyar kormányé nagyon sikeres. A helyettes államtitkár közleményét teljes terjedelemben, szöveghűen közöljük:

„Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése céljából arról kötött megállapodást Magyarországgal, hogy közösen meghatározott programterületeken pénzügyi hozzájárulást nyújt hazánk számára.

A program működését nemzetközi egyezményeink és közösen elfogadott szabályzatok vezérlik, amelyek betartását a donor országokkal együtt ellenőrizzük.

Az elmúlt hónapokban nézeteltérés alakult ki Norvégia és Magyarország között az Alapok intézményi irányítása, valamint a magyarországi Norvég Civil Támogatási Alap támogatási gyakorlata tekintetében, amellyel kapcsolatban sikkasztás bűntette miatt már állampolgári feljelentés is született

Sajnálattal kellett tudomásul vennünk, hogy a Magyarország és Norvégia között két kérdésben fennálló vita margóján a norvég kormány egy tagja elfogadhatatlan stílusban kérdőjelezte meg hazánk elkötelezettségét a demokratikus értékek iránt.

Értetlenséggel szembesültünk hőbörgő megnyilatkozásaival, amelyek nemhogy segítenék, de meggyőződésünk szerint hátráltatják a közös célkitűzések elérését.

Álláspontunk szerint Vidar Helgesen miniszter úr végleg elvetette a sulykot akkor, amikor uniós szankciók bevezetését sürgette hazánkkal szemben – különösen annak fényében, hogy Norvégia nem tagja az Európai Uniónak.

Tudomásunk szerint miniszter urat azzal a nem titkolt szándékkal nevezték ki Európa-ügyi miniszternek, hogy elősegítse országának az Európai Unióhoz történő közeledését, a nagyobb fokú integrációt.

Tekintve ebbéli tevékenységének korlátozott sikerességét – a norvég lakosság kevesebb, mint 20%-a támogatná Norvégia uniós csatlakozását – érthető miniszter úr elkeseredettsége, azonban mégsem fogadhatjuk el indulatos kirohanását hazánk ellen.

Úgy véljük, hogy puszta sértettségből, egy unión kívüli országból követelni szankciók bevezetését hazánkkal szemben, amely az elmúlt napokban több mint 34 milliárd euró közösségi forrás magyarországi felhasználásáról állapodott meg az Európai Bizottsággal, nehezen értelmezhető, komolytalan, valamint a jóhiszemű partnerséget megkérdőjelező viselkedés.”

Perényi korábban a Fidesz külügyi titkára volt, és valószínűleg jóban van Lázár János miniszterrel is, hiszen állítólag ő kísérte el az egyik titokzatos tavalyi útjára és még el is fenekelték egy Lázár Jánosnál tartott vadászaton.

Perényi eddig egyszer vétette észre magát helyettes államtitkári kinevezése óta, múlt hét pénteken, amikor Csepreghy Nándorral (szintén helyettes államtitkár a Miniszterelnökségnél) ugyancsak a norvég témában levelet írt. Akkor a NATO, az EU és az EBESZ szervezetekbe tartozó országok budapesti nagyköveteinek fejtették ki, hogy miért kell visszautasítani Vidar Helgesen cikkét.  Perényi Zsigmond azzal magyarázta múlt heti levelét a diplomáciai testület krémjének, hogy „a nagyköveteknek szóló levelünket tájékoztatás céljából írtuk, annak érdekében, hogy a Financial Timesban eszkalált vita teljes háttere ismert legyen. Nem vártunk rá reakciót, de bármely felmerülő kérdésre készséggel válaszolni fogunk”.

A diplomáciában szokatlanul heves hangnem ellenére a helyettes államtitkár bizakodó. Arra kérdésre, hogy teljesen lemondott-e Magyarország a norvég támogatásokról nemleges választ adott. „Természetesen továbbra is számolunk a norvég támogatásokkal, annál is inkább, mivel Norvégia nem szívjóságból adakozik, hanem az Európai Uniótól kapott kedvezményeket kompenzálja ezzel. Magyarország eddig és ez után is nyitott a konstruktív tárgyalásokra. Ennek jeleként változtattuk meg a norvég fél kérésének megfelelően az intézményrendszert is, amely alapján 2014. augusztus 15. napjától a hazai irányítású programterületek nemzeti kapcsolttartója a Miniszterelnökség lett”.