Jó hírek érkeznek mostanában Azerbajdzsánból. Igaz ezek többsége az azeri elnök Twitteréről származik.

Így kezdődik a Radio Free Europe összefoglalója Ilham Alijev elnök és a valóság összecsapásáról. Amiben egyelőre Alijev áll győzelemre.

Szeptember elsején Alijev például arról írt, hogy Azerbajdzsánban egy szabad társadalom jött létre, minden demokratikus intézmény megjelent, és sikeresen működnek. Ez az az ország amúgy, ahol véletlenül egy nappal a választások előtt hirdették ki a választások eredményét, és ahol ellenzéki politikusokra könnyen börtön vár.

Egy berlini székhelyű elemző szervezet, a European Stability Initiative nemrég ötoldalas összefoglalóban számolt be az azeri civil társadalom állapotáról. És a jelenlegi helyzetről azt írták, hogy ez a legkomolyabb és brutálisabb rajtaütés az ottani civil társadalmon valaha.

Az állami elnyomásnak van pár elég erős példája is. Például nyolc év börtönre ítéltek egy újságírót és aktivistát még májusban,augusztusban pedig brutálisan megvertek egy másik újságírót. De a két eset között számtalan alkalommal történtek letartóztatások, házkutatások bloggereknél, újságíróknál.

És míg korábban több hírügynökség is működhetett az országban, mostanra annyira komolyan sikerült visszanyesni a szabad sajtó területét, hogy a kormánnyal szemben kritikus lapokból összesen kettő maradt.

A szólás- és sajtószabadság visszaszorításáért Alijev elnök kabinetfőnöke, Ramiz Mehdijev felel. Augusztus 29-én zárt ajtók mögött találkozott kormányzati hivatalnokokkal és kormánypárti lapok vezetőivel, és a kiszivárgott hírek szerint ott a független és nyugati médiát kárhoztatta azért, ahogyan beszámolnak Azerbajdzsánról és főleg az azeri-örmény konfliktusról.

Szerinte a nem állami média leginkább az ország hitelességének lejáratásában érdekelt, le akarják tagadni a fejlődést és össze akarják zavarni a közvéleményt alaptalan, kitalált ügyekkel.

Majd kitért arra, hogy a "külföldi erők" a civil szervezeteket és a nem állami sajtótermékeket használják fel, hogy lejárassák Azerbajdzsán demokratikus és toleráns társadalmát. Ehhez például abszurd listákat köröztetnek politikai okokból bebörtönzött emberek neveivel, és korrupcióról, valamint az emberi jogok állítólag megsértéséről terjesztenek dolgokat.

Szeptember 5-én az azeri biztonsági erők megszállták egy amerikai alapítású, demokráciafejlesztéssel foglalkozó civil szervezet, az IREX bakui központját. A szervezet számláját befagyasztották, és hasonlóan járt a Transparency International és a National Democratic Institute helyi irodája is.

Érdekesség, hogy ugyanekkor jelent meg a New York Timesban az a cikk, ami arról szólt, hogy az azeri kormány az olajvagyonának hála hogyan vásárol befolyást Washingtonban, hogy elhitesse az amerikai döntéshozóknál, hogy mennyire fontos nemzetközi partnere egymásnak a két ország.

Állítólag az azeri vezetésben komoly aggodalmakat váltott ki az orosz külpolitika alakulása, aggódva figyelik az ukrán eseményeket. Ugyanakkor helyi politikai elemzők szerint abban is biztos a bakui kormány, hogy amíg a világ az ukrán válsággal van elfoglalva, senkinek nem lesz ideje, hogy túl sok energiát öljön az azeri belpolitika állapotába. Ezért történhettek most ezek a rajtaütések.

Az egykori amerikai nagykövet, Richard Kauzlarich is úgy látja, hogy Bakuban biztosak benne, a nyugati világot annyira leköti most Ukrajna és a Közel-Kelet sorsa, hogy ez remek alkalmat kínál arra, hogy teljesen eltüntessék az országból a külföldi civil szervezeteket.

Egy azeri újságíró, Khadija Ismajilova szerint a mostani rajtaütések főleg azokat fenyegetik, akik valószínűleg tiltakoznának, ha az azeri elnök megpróbálná szorosabbra fűzni a szálakat Putyin Oroszországával.

Szeptember 2-án a parlament helyettes vezetőjével, Jagub Mahmudovval jelent meg interjú az állami sajtóban. Ebben arról beszélt, hogy vissza kéne állítani a halálbüntetést hazaárulásért.