Nemrég letartóztatták az egyik oknyomozó oldal vezetőit, most a nyugatot vádolják a pénzelésükkel.

A miniszterelnök Bakuban arról beszélt, hogy Magyarország nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot épít Azerbajdzsánnal.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök szerint meg tudtak egyezni Azerbajdzsánnal a békeszerződésük alapelveiben, de rendkívül gyanúsnak tűnik, hogy hivatalos szinten Azerbajdzsánban az Örmény Köztársaságot Nyugat-Azerbajdzsánnak kezdték hívni.

Mára a keresztény lakosság szinte teljesen elmenekült a területről. A magyar miniszterelnök ezt a Türk Tanács ülésén stabilizálásnak nevezte.

Szereti a szimbolikus politikát, nagyvonalúan bánik a legyőzöttekkel és az elüldözöttekkel.

A városban, ahonnan az ott élő örmények jelentős része megtorlásoktól tartva távozott.

A karabahi örményeket szinte az utolsó emberig elzavarták, de az kérdéses, hogy Azerbajdzsán megelégszik-e fényes győzelmével, vagy ellenfele eredeti területéből is kiharapna egy darabot. Az azerieket az oroszok berzenkedése épp nem érdekli, az esetleges nyugati szankciók viszont elgondolkodtathatnák őket.

Örményország szerint törvénytelenül tartóztatnak le sorban korábbi örmény vezetőket.

A Kövér László és más zsenik által is az emberiség meghaladhatatlan csúcsintézményének tartott „homogén” nemzetállam azért nem apácazárda és nem fényes lokál.

Az európai ügyekért felelős miniszter szerint a szankciók már nem fordítanák vissza a Hegyi-Karabahban elindult folyamatot, vagyis hogy az azeri hadsereg elüldözte onnan keresztény örmény lakosságot

Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt a túlnyomórészt keresztény területen.

Levon Mnacakanjan altábornagy nem az első karabahi vezető, akit őrizetbe vesznek a háborút megnyerő azeriek.

Az örmény kormány szerint ez szám akár 120 ezer is lehet.

A tűzszünetet fenntartása és a humanitárius szükségleteket kezelése miatt.

Az űrből is látszik a menekülők konvoja. Az azeriek olyan ajánlatot tettek a karabahi örményeknek, amit nem fogadhatnak el.