Donald Trump jól ismert, kifinomult stílusában közel egy évtizede nyíltan és zárt ajtók mögött panaszkodik amiatt, hogy még nem kapott Nobel-békedíjat. Ez olyan fájó élmény, hogy első ciklusa óta interjúk, beszédek és kampányrendezvények tucatjain beszélt róla. Jelenlegi és volt tanácsadói szerint most, amikor az ukrajnai és a közel-keleti tűzszünet(ek) egyre jobban a nemzetközi politika fókuszába kerülnek, a Nobel-békedíj megszerzése még a korábbiaknál is jobban foglalkoztatja.
„A Nobel-békedíj érvényét veszti, ha Trump elnök – a béke végső elnöke – nem kapja meg a neki jogosan járó elismerést azért, hogy harmóniát teremtett a világban” – fogalmazott közleményében Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója.
Trump nem az első amerikai elnök, akinek a neve a Nobel-békedíj kapcsán a címlapokra kerül: előtte Theodore Roosevelt (1906), Woodrow Wilson (1919) és Barack Obama (2016) kapták meg hivatalban töltött idejük alatt, míg Jimmy Carter (2002) 21 évvel elnöksége után részesült az elismerésben. Az évek során több amerikai elnököt is jelöltek a díjra, köztük George W. Busht, Joe Bident és persze Donald Trumpot is. De miért is kéne Nobel-díjat kapnia Donald Trumpnak, melyek is azok a konfliktusok, amelyek helyére Trump, „a béke végső elnöke” saját értékelése szerint megbékélést hozott?
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
A részletekről szinte semmit nem tudni, egyelőre csak a kérdések sorakoznak.
Trump szerint győzött a józan ész.
Katasztrofális a helyzet Gázában, és elsősorban Izraelen múlik, meddig marad ez így. A nemzetközi felháborodás hatására kisebb engedményeket tettek, de a tömeges éhezés enyhítéséhez sokkal többet kellene tenni, és sokkal gyorsabban.
Újabb két atomhatalom lett ideges egymásra, már sokadszorra. Pakisztán küszöbön álló indiai támadásról beszél, Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig „teljes műveleti szabadságot” adott a hadseregnek.
Az iráni állami tévében felolvasott nyilatkozat szerint Trump könyörgött a tűzszünetért, miközben Izrael felé újabb és újabb rakétatámadásokat indítottak.
A gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt.
Nukleáris létesítményeket és katonai célpontokat támadtak, de az iráni média jelentett robbanást teheráni lakóövezetből is.
De sajnos szerinte igazságtalanul osztják ki, például Obamának is adtak egyet.
A beiktatása óta diktált tempóhoz képest is nagyot mondott Donald Trump, amikor bejelentette, hogy Amerika egyszerűen átvenné a Gázai övezetet. Kérdés, hogy mennyire gondolta komolyan, mindenesetre az ötlet az izraeli kormánynak jó, mindenki más szerint rossz.
A hétvégén még csak egy nyilatkozatot írtak alá arról, hogy mindenki jó fej lesz a térségben, ez önmagában kevés a Nobel-békedíjhoz. Az amerikai érdekek érvényesítésében viszont nagyot lépett előre az elnök.
Sorra foglalja el a városokat a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén az M23 nevű milícia, de lehet tudni, hogy valójában Ruanda áll mögöttük. A két ország közös történelme súlyos konfliktusokkal és több millió halottal terhelt, most pedig ismét egy regionális háború réme fenyeget, ha nem sikerül gyors diplomáciai megoldást találni.
Egyedüli EU-s külügyminiszterként vett részt az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, valamint Bahrein közötti békemegállapodás aláírási ceremóniáján.