Elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és a Hamász katonai vezetője ellen a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt.

A Hamász vezetőjét civilek elleni gyilkosságokért és túszejtésekért, túszok éheztetéséért és a velük szemben elkövetett nemi erőszakért tartóztatná le a hágai bíróság ügyésze. A szervezet a Hamász oldaláról az izraeli lakosság elleni terrortámadás kitervelője, Mohammed Deif ellen is elfogatóparancsot adott ki, bár az izraeli hadsereg szerint ő egy júliusi gázai légicsapásban meghalt. A terrorszervezet fejei ellen felhozott vádak a tömeges gyilkosság, túszejtés; nemi erőszak és más erőszakos szexuális cselekmények; kínzás; fogva tartás során elkövetett embertelen cselekmények; kegyetlen bánásmód.

Az izraeli kormányfőt és novemberben kirúgott védelmi miniszterét civilek megtámadása, éheztetése és megölése miatt vonnák felelősségre, ők a főügyész kérvénye alapján az alábbiakkal lennének gyanúsíthatók: a civil lakosság éheztetése mint hadviselési módszer; szenvedés vagy súlyos testi vagy egészségi sérülés szándékos okozása; kegyetlen bánásmód; szándékos gyilkosság mint háborús bűncselekmény; a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása; üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények.

Az elfogatóparancs lényegében azt jelenti, hogy azok az államok, amik aláírták a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozataláról és működéséről szóló nemzetközi szerződést, a Római Statútumot, a saját területükön kötelesek őrizetbe venni és átadni a törvényszéknek az elfogatóparanccsal érintett személyeket. Az érvényesítés viszont már az államoktól függ: a Nemzetközi Bíróság mellett nincs „nemzetközi rendőrség”, aki kényszerrel érvényt tudna szerezni az elfogatóparancsnak. A részes államok és hatóságaik azonban minden esetben értesülnek az intézkedésről.

Az ICC főügyésze, Karim Khan május végén kérte a nemzetközi elfogatóparancsot. Akkor azt írtuk, hogy az erről szóló döntés az elrettentés és az elhatárolódás szimbolikus szándékán, jelentőségén túl valószínűleg nem sokat ér majd. A hágai elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit itt elemeztük.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyerekjogi biztosa, Marija Lvova-Belova ellen tavaly márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a hágai bíróság háborús bűnök és az ukrán gyerekek elhurcolása miatt. (BBC)