Orbán Viktor áprilisi bukása után Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb stratégiai vereségeként ünnepli a Nyugat a vasárnapi örmény választás eredményét: a kis híján 50 százalékot szerző Nikol Pasinján miniszterelnök pedig – aki amúgy is imád közösségi médiás posztokban bámulatosan bámulni a kamerába – szívecskéket formáz a kezével és a We Are the Championsszal ad hangaláfestést pártja sikerének. Miközben mellesleg börtönnel fenyegeti az ellenzéki vezetőket a győzelmi beszédében.
A 2018-ban hatalomra került Pasinján ugyan veszített négy évvel ezelőtti támogatottságához képest, és messze van a kétharmadtól is (ennek még lehet jelentősége, akár a tágabb régió és a békekilátások szempontjából is), de messziről nézve kivételesnek hat, hogy újabb sima győzelmét az Azerbajdzsántól 2023-ban elszenvedett háborús vereség után volt képes hozni.
Akkor Örményország napok alatt vesztette el a kilencvenes évek eleje óta ellenőrzött Hegyi-Karabahot, és százezer örmény menekült érkezett a hárommilliós dél-kaukázusi országba (ezt a Fidesz a régió felszabadításának titulálta). Akkori papírforma szerint az örmény kormánynak ebbe bele kellett volna buknia, úgy is, ha más sem igazán tudott volna mit tenni ez ellen a helyükben – most mégis újabb négy évre kaptak felhatalmazást.
A gazdaságilag és katonailag is jóval erősebb Azerbajdzsán masszív török támogatással a háta mögött hosszú távon is súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentett Örményországra nézve (lásd erről korábbi helyszíni riportunkat a két ország vitatott határövezetéből), bármikor eszkalálható további területi követelésekkel. Ennek korábban az örmények, már amennyire lehetett, csak orosz biztonsági garanciák révén tudtak valamennyire ellenállni, a 2022 utáni új geopolitikai helyzetben azonban Moszkva már nem tudta és talán nem is akarta megvédeni őket.
Az örményeket hibáztató orosz passzivitás az egyik leglátványosabb jele volt annak, hogy az Ukrajna elleni invázió után hogyan romlottak a Kreml pozíciói a posztszovjet térségben.
Ennek eredményeként az ország egyre inkább elfordult az oroszoktól, ami miatt rendszeres fenyegetéseket kapott és kap Moszkvából. Ennek a mostani választás előtt számos jele volt az orosz befolyásolási kísérletek garmadájától és az állítólagos orosz finanszírozású szavazatvásárláson át az örmény export korlátozásáig. Oroszország nemrég a híres örmény konyak behozatalát is megtiltotta, és mivel közegészségügyi ürüggyel már az örmény virágokra is nemet mondtak, az ország utóbb dafke Ukrajnába kezdett vágott rózsákat exportálni. Más kérdés, hogy az ország gazdasági túlélése szempontjából az ennél azért nagyobb jelentőséggel bíró gázt továbbra is Oroszországból veszik vámmentesen – lehet, hogy csak idő kérdése, hogy a kedvezményes árú energiától mikor fogják őket elvágni.
A Kreml szerint Jerevánnak választania kell európai uniós csatlakozási céljai és az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Unió között. Nem titkolják, hogy szerintük Örményország nyugati törekvései alapvetően sértik az érdekeiket. Ezt időnként halálos fenyegetésekkel is igyekeznek az örmények tudtára adni. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök is jelezte már, hogy Pasinjánnak érdemes lenne jobban vigyáznia, de a szokásossá vált szereposztás szerint Dimtrij Medvegyev az, aki bármikor kész bárkit teljes megsemmisítéssel fenyegetni. Az orosz exelnök legutóbb finoman a jégcsákánnyal agyonvert Lev Trockij sorsára emlékeztette az örmény miniszterelnököt.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Azerbajdzsán szisztematikusan dózerol Hegyi-Karabahban, az örmények után az emlékeiket is el akarják tüntetni. Az etnikai tisztogatást egy vak jogvédő próbálja a Nemzetközi Büntetbíróság elé vinni.
Puccsista érsekeket tartóztattak le a főpapi tanácskozáson.
Hoppál a múlt héten lelkendezve jelentkezett be „a felszabadított” Hegyi-Karabahból, ahonnan az azeriek nemrég etnikai tisztogatás keretében űztek el több mint százezer örményt.
A karabahi örményeket szinte az utolsó emberig elzavarták, de az kérdéses, hogy Azerbajdzsán megelégszik-e fényes győzelmével, vagy ellenfele eredeti területéből is kiharapna egy darabot. Az azerieket az oroszok berzenkedése épp nem érdekli, az esetleges nyugati szankciók viszont elgondolkodtathatnák őket.
A miniszterelnök harmadik cikulsát kezdheti meg.
Egyáltalán nem Nagy István Labubu-unboxingja az influenszerpolitizálás csúcsa. A csúcson Nikol Pasinjan van, aki azzal ér el milliós megtekintéseket, hogy leborotválja a szakállát, vagy hogy orosz popzenére bámul a kamerába.
Trumpot Nobel-békedíjra jelölik, és róla nevezik el a megállapodás kulcsának számító tranzitfolyosót.
Mindezt néhány nappal a június 7-i örmény parlamenti választás előtt.
Az azeri fenyegetés után az örmény kormány önként mond le területekről, hátha megelégszik ennyivel Azerbajdzsán. Örményországban azonban így is sokan újabb háborúra számítanak, szerintük csak az éhes krokodilt etetik, ha engednek a zsarolásnak. Riport a Dél-Kaukázusból.
A 2,7 milliós Örményország nem határos az EU-val, az 1980-as évek óta pedig szinte folyamatos vitában van a szomszédos, az EU fontos gázellátójának számító Azerbajdzsánnal, és a területén orosz katonai támaszpont is van.
A harmadik ciklusára pályázó Nikol Pasinján töketlen ellenzéke nem jelent érdemi kihívást. Az a kérdés, hogy az ukrán forgatókönyveket is emlegető Putyin beválthatja-e később a súlyos fenyegetéseit.
Trump régóta úgy érzi, jár neki, hogy Woodrow Wilson, Martin Luther King, Teréz anya, vagy épp Nelson Mandela nyomdokaiba léphessen, és Nobel-békedíjat kapjon. Amellett, hogy még mindig nem kapta meg az elismerést, az is frusztrálja, hogy az egyre inkább mániájává váló Barack Obamának odaadományozták a Nobel-békedíjat.
Hazaárulónak tartják az azerieknek négy falut átengedő miniszterelnököt, a tüntetők összecsaptak a Parlamentet védő rendőrökkel.
Putyin már az „ukrán forgatókönyvvel” fenyegette meg Jerevánt.
A hétvégén még csak egy nyilatkozatot írtak alá arról, hogy mindenki jó fej lesz a térségben, ez önmagában kevés a Nobel-békedíjhoz. Az amerikai érdekek érvényesítésében viszont nagyot lépett előre az elnök.
Nikol Pasinján azt üzente a katolikosznak, hogy hancúrozzon inkább a nagybátyja feleségével.
Egyelőre sem a hatóságok, sem a jelölteket indító párt nem reagált az esetre. Azt sem tudni, milyen indokkal tartóztatták le az oroszpárti politikusokat.