Az örmény kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, ami elindítaná az egykori szovjet tagköztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát.
A törvénytervezetet a parlament elé terjesztik, Nikol Pasinján örmény miniszterelnök pedig arra figyelmeztetett, hogy a csatlakozási szándékot – amint azt az alkotmány előírja – népszavazás útján is jóvá kell majd hagyni.
A kormányfő 2023-ban az Európai Parlamentben már jelezte, hogy Örményország kész közeledni az EU-hoz „amennyire csak lehet”, de akkor még nem említette a csatlakozás lehetőségét.
A mostani döntést Brüsszel még nem kommentálta, de Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint Örményország nem lehet egyszerre az EU és a több volt szovjet tagköztársaságot tömörítő Eurázsiai Gazdasági Közösség tagja.
Örményország az utóbbi években elmélyítette a kapcsolatait a Nyugattal, míg hagyományos szövetségesének, Oroszországnak azt veti a szemére, hogy nem állt ki mellette az Azerbajdzsánnal Hegyi-Karabah miatt kirobbant konfliktusban, 2024 elején pedig felfüggesztette a részvételét a szintén több szovjet utódállamot tömörítő, orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB).
Az egykori Szovjetunió három tagköztársasága (Litvánia, Lettország és Észtország) 2004-ben – éveken át tartó egyeztetések után – már csatlakozott az EU-hoz.
A 2,7 milliós Örményország nem határos az EU-val, az 1980-as évek óta pedig szinte folyamatos vitában van a szomszédos, az EU fontos gázellátójának számító Azerbajdzsánnal, és a területén orosz katonai támaszpont is van.
A két szomszédos ország, Örményország és Azerbajdzsán több háborút vívott egymással a többségében örmények lakta azerbajdzsáni beékelődés, Hegyi-Karabah miatt, amit végül az azeri hadsereg 2023 szeptemberében, egy villámhadjárattal teljesen az ellenőrzése alá vont. A héten Ilham Alijev azeri elnök Örményországot fasiszta államnak nevezte, amely szerinte fenyegetést jelent, ezért meg kell semmisíteni. A kijelentést Pasinján egy újabb konfliktus igazolására tett lehetséges kísérletnek nevezte.