Mindkét fél azzal vádolja a másikat, hogy megsértette a húsvéti tűzszünetet.

Macron elnök meghívására az amerikai külügyminiszter, illetve ukrán, német és brit delegációk tárgyalnak békéről és háborúról. Kijev közben azzal vádolja Kínát, hogy tüzérségi fegyvereket és lőport szállít Moszkvának.

Technikai kérdésekről egyeztettek Szaúd-Arábiában az amerikaiak külön az oroszokkal, és külön az ukránokkal. Az oroszok az élelmiszeripart és a bankokat büntető szankciók egy részének a feloldását kérik a tengeri tűzszünethez.

Az oroszok szerint abszurd, hogy saját létesítményeiket támadnák, az ukránok szerint viszont becsapják a világot.

Egyetlen kormány van az EU-ban, amelyik ebben a kérdésben ugyanazt hangoztatja, mint az agresszív hódító háborút folytató Oroszország.

Továbbra sincs időpontja a Trump–Putyin-találkozónak.

Közös sajtótájékoztatót fog tartani ugyanis az orosz elnök a fehérorosz kollégájával. Itt pedig „minden az újságírókon múlik”.

A Kreml azt sugallja, hogy nehezen mennének bele a harcok felfüggesztésébe, mert jól állnak a fronton.

A szerb elnök azért kért bocsánatot, mert Szerbia megszavazta az ukrajnai háború miatt Oroszországot elítélő ENSZ-határozatot.

A gazdasági integrációval kapcsolatban nem utasíthatnak semmit senkinek, a katonai szövetségekről viszont más az álláspontjuk.

Jurij Usakov orosz elnökhelyettes is vele utazik.

Az amerikai elnök szerint megállapodtak, hogy azonnal elkezdik a tárgyalásokat az orosz–ukrán háború befejezéséről. A Kreml ennél szűkszavúbban kommentált.

Dmitrij Peszkov szerint ugyan az ilyen megállapodások bizalmat építenek az országok között, nem valószínű, hogy „fordulópontot” jelentenek a kapcsolatokban.

Soha nem nem fogják megvitatni a területek cseréjének kérdését. Az ukránokat egyszerűen kipaterolják majd Kurszkból.

Arra a kérdésre, hogy hányszor beszélt az orosz elnökkel, azt válaszolta, hogy „jobb, ha azt nem tudják.”