Valóságos diplomáciai offenzívát indított Volodimir Zelenszkij az elmúlt hetekben: az ukrán elnök védelmi megállapodást kötött az Öböl-térség több országával, mindenekelőtt a regionális középhatalom Szaúd-Arábiával, ahová egy hónapon belül kétszer is ellátogatott. De fontos megállapodások születtek Zelenszkij berlini látogatásán is, ahol ugyancsak elmélyült hadiipari együttműködésben állapodtak meg, és persze benézett a múlt heti ciprusi EU-csúcsra is, hogy végre megköszönhesse a végre megérkező 90 milliárd eurós hitelt.

A diplomáciai aktivitás azonban nem állt meg a hagyományos nyugati, illetve az iráni háború kitörése óta a közel-keleti partnereknél: a múlt hétvégén Zelenszkij Azerbajdzsánba utazott, ahol Ilham Alijev azeri elnökkel (vagy inkább diktátorral) hat kétoldalú megállapodást írt alá. A látogatás nemcsak azért volt jelzésértékű, mert a háború kitörése óta először látogatott az ukrán elnök a kaukázusi országba, hanem azt is jól mutatja, hogy Ukrajna egyre tudatosabban próbál megjelenni a posztszovjet térségben is, ott, ahol Oroszország befolyása az utóbbi időben érzékelhetően lazul.

Béketárgyalás Bakuban?

Ukrajna és Azerbajdzsán között persze nem most kezdődött a szorosabb együttműködés, hiszen Baku már a háború kezdete óta fontos humanitárius és energetikai partnere Kijevnek, a két elnök is többször találkozott már semleges helyszínen, de ez a mostani látogatás kiemelkedő jelentőségű. Zelenszkij ugyanis most először emelte a kapcsolatot nyílt katonai-technológiai szintre, miközben Azerbajdzsánról nem csupán támogatóként, hanem a jövőbeli orosz–ukrán béketárgyalások potenciális helyszíneként is beszélt.

Zelenszkij igyekezett ezzel új lendületet adni az Oroszországgal folytatott béketárgyalásoknak is, miután az Egyesült Államok figyelme az utóbbi hónapokban Irán felé fordult. Az ukrán elnök most Alijevvel arról is egyeztetett, hogy Azerbajdzsán adhatna otthont egy Ukrajna és Oroszország közötti találkozónak. „Készen állunk arra, hogy a következő tárgyalásokat Azerbajdzsánban tartsuk meg, ha Oroszország is készen áll a diplomáciára” – fogalmazott.

Azerbajdzsán valóban azon kevés ország közé tartozik, amely mindkét fél számára elfogadható helyszín lenne: Ukrajnának kifejezetten fontos partnere lett az elmúlt években, míg Oroszországtól ugyan eltávolodott kicsit (különösen a 2024 decemberében lelőtt azeri utasszállító ügye miatt), de a gazdasági kapcsolatok fennmaradtak, és Azerbajdzsán nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz sem.

Nem csoda, hogy már érkezett is jelzés Oroszországból (még ha nem is a legmagasabb szintről), hogy a helyszínnel szemben nincs kifogásuk: „Oroszország beleegyezhet abba, hogy az Egyesült Államokkal és Ukrajnával Azerbajdzsánban folytasson tárgyalásokat. Ez egy elfogadható helyszín, jelenleg jó kapcsolatokat ápolunk Azerbajdzsánnal. Ha Azerbajdzsán kész biztosítani a tárgyalások valamennyi résztvevőjének biztonságát, akkor úgy gondolom, hogy a delegációnk tagjai gond nélkül odautazhatnak” – mondta Vlagyimir Dzsabarov orosz szenátor.

Drónúttörők, ha találkoznak

Alijev valóban hatékonyan képes egyensúlyozni Ukrajna és Oroszország között: mindössze tíz nappal Zelenszkij látogatása előtt Azerbajdzsán és Oroszország külügyminisztériuma bejelentette, hogy „kölcsönösen elfogadható megoldásra” jutottak a lelőtt azeri utasszállító ügyében indított vizsgálat lezárásáról. A katasztrófában 38 ember vesztette életét, és Alijev azóta követelte Moszkvától a felelősség elismerését, a kártérítést és az elkövetők megbüntetését, amelyek közül az első kettő lényegében teljesült. Az április 15-i közös nyilatkozat ugyanakkor már nem tartalmazta a hivatalos bűnösség elismerését, helyette már arról van szó, hogy a tragédiát egy orosz légtérben „nem szándékosan aktivált” légvédelmi rendszer okozta.

Mindez azonban nem akadályozta meg az azeri elnököt abban, hogy minden eddiginél szorosabbra fűzze most a kapcsolatokat Ukrajnával, sőt, még a megbeszélések helyszíne is lehet valamiféle pimasz gesztus Alijev részéről: ő ugyanis nemcsak hogy hét év után meghívta Zelenszkijt, de a tárgyalást az orosz határtól alig húsz kilométerre lévő Gabalában rendezték.

Ennél is fontosabb, hogy milyen konkrét megállapodások születtek, melyek közül kiemelkedik a védelmi, amiről Zelenszkij annyit mondott, hogy Ukrajna a háború során bizonyította ellenálló képességét, és ma már ezt a tapasztalatát is megosztja partnereivel, egyúttal megerősítette, hogy a két ország „közös gyártási” (co-production) kezdeményezéseket indít a regionális biztonság erősítésére. Alijev hasonlóan nyilatkozott, „széles perspektívákat” látva a katonai-technikai együttműködésben és a hadiipar közös fejlesztésében.

Kiemelt téma volt ezen belül is a légvédelem és a drónok elleni harc tapasztalatainak megosztása. Az elnök találkozott egy már Azerbajdzsánban dolgozó ukrán szakértői csoporttal is, amely légvédelemmel és kritikus infrastruktúra védelmével foglalkozik, főként a polgári létesítmények légitámadások elleni biztosításán dolgoznak.

Ahogy azt már számos cikk kifejtette az ukrán dróndiplomáciáról, a háború évei alatt Ukrajna rákényszerült a világ talán legfejlettebb, ugyanakkor költséghatékony védelmi technológiájának kifejlesztésére, most pedig már exportálni is képes a termékeit és a tudást. Ukrán szakértők segítenek a közel-keleti amerikai bázisok védelmében az iráni drónokkal szemben, mint ahogy szinte az összes érintett térségbeli állam is igénybe veszi a szakértelmüket.

Az ukrán-azeri együttműködés most azért is különösen fontos lehet, mivel Azerbajdzsánt is a drónhadviselés úttörőiként tartják számon a 2020-as karabahi háborúja óta. Akkor a világ még az azeri dróndoktrínát tanulmányozta, most viszont Baku hívott ukrán szakértőket, hogy a fronton kikísérletezett, elektronikai zavarásnak is ellenálló technológiákkal és AI-alapú védelmi rendszerekkel modernizálják az azeri arzenált az iráni fenyegetéssel szemben.

Alijev igyekszik távolságot tartani Putyintól

A két elnök megállapodott továbbá gazdasági és energiaügyi együttműködésről: kiemelték, hogy Azerbajdzsán eddig tizenegy segélyszállítmányt küldött Ukrajnának, főként az energetikai infrastruktúra helyreállításához szükséges eszközökkel, és több mint ötszáz ukrán gyerek vett részt azeri rehabilitációs programokban. Emellett humanitárius segítségként öt elektromos autóbuszt is adományoztak Ukrajnának.

De ezeken a területeken korábban is megvolt az együttműködés, most Alijev a védelmi együttműködéssel új szintre emelte a két ország kapcsolatait. Mindezzel Azerbajdzsán azt is jelezte, hogy az oroszokkal a repülőgép-baleset ügyében elért megállapodás nem jelenti azt, hogy feladná Ukrajna támogatását.

Az pedig szembetűnő, hogy Oroszország befolyása nemcsak tovább csökkent a posztszovjet térségben, de Ukrajna most már be is nyomulna az így keletkezett vákuumba. Kazahsztántól Örményországon át Moldováig egyre több ponton igyekszik kihasználni, hogy Oroszország befolyása megingott a saját hátországának számító térségekben. De ezek közül az együttműködések közül Ukrajna számára egyértelműen az Azerbajdzsánnal kötött megállapodás tűnik a legígéretesebbnek – nemcsak katonai, hanem diplomáciai szempontból is.