Az Ukrajna elleni háború 2022-es megindítása óta hosszú éveken keresztül a nemzetközi sajtóban legtöbbször arról volt szó, hogy az ország miben szenved hiányt, és mire lenne leginkább szüksége az őt támogató országoktól: rakétákra, lőszerre, légvédelemre.
Persze 2022 februárja óta messze nem folyamatosan Ukrajnára figyelt a világ, de olyan hangsúlyosan az elmúlt években ritkán fordult el a figyelem a szomszédunkban pusztító háborúról, mint azóta, hogy február végén az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, láthatóan különösebb mesterterv nélkül. Ahogy Oroszország nem foglalta el Kijevet néhány napon belül, úgy az amerikaiak és az izraeliek sem kényszerítették térdre az iráni rezsimet ennyi idő alatt (igaz, a vezetésből rengeteg mindenkit likvidáltak). Iránban volt annyi kraft, hogy elkezdje lőni az erre nem különösebben felkészült közel-keleti államokat, és lezárja a Hormuzi-szorost, komoly problémákat okozva nemcsak az energiaellátásban, hanem egyre inkább a világgazdaságban is.
Az Öböl-menti országok évtizedeken keresztül nagyon súlyos dollármilliárdokat költöttek felső kategóriás amerikai légvédelmi rendszerek és hagyományos katonai eszközök beszerzésére, de most a lakosok szó szerint a bőrükön érzik, hogy a legdrágább, legjobb rendszert is túl lehet telíteni olcsó kis drónokkal, és akár kereskedelmi forgalomban kapható drónok is fenyegetést jelenthetnek egy hadihajóra, ezért záros határidőn belül új megoldásokra van szükségük. Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna. Ráadásul mivel pont iráni (mintára gyártott) drónok százai indulnak naponta meg Ukrajna ellen, a kőgazdag olajországokban nyílt piaci rés a - többek közt a magyar vétó miatt - finanszírozási problémákkal folyamatosan versenyt futó ukránok előtt.
Sok szó volt már arról, hogyan vált Ukrajna a világ dróntesztelő laboratóriumává, ahol nemcsak a gyártási volumen, hanem az innovációs ciklus kényszerű lerövidülése miatt a fejlesztési sebesség is sok ország számára elképzelhetetlen, ezt a tudást próbálja most Ukrajna a Közel-Keleten monetizálni.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A világon egyedülálló tudása van Ukrajnának ezen a téren, most a közel-keleti országoknak és az USÁ-nak értékesítenék a technológiát és a tapasztalatot.
Hogy áll Európa védelmi ipara az Egyesült Államokról való leválással? Milyen hatása lehet a 150 milliárd eurós uniós fegyverkezési hitelprogramnak? Mi működött jól Európában akkor, amikor alacsony volt a védelmi kiadások szintje? Fegyvershopping vagy saját gyártás? Interjú Linus Terhorsttal, a RUSI védelmi ipari kutatójával.
Az amerikai elnök egyetlen napon belül képes azt mondani, hogy lényegében befejezték az Irán elleni háborút és azt, hogy a támadásoknak még egyáltalán nincs vége. Az olajár pedig fel és le száguldozik.
Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.