Az állam tudja a legjobban, hogy a gazdaságnak milyen szakemberekre van szüksége. Azokat képzéseket kell közpénzből támogatni, ahol az iskolából kikerülő fiatalok el tudnak helyezkedni, és egy iskola se kapjon támogatás olyan képzésre, amire nincs szüksége a munkaerőpiacnak.
Így lehet összefoglalni, hogy miért akar hozzányúlni a kormány 2015-től a magyar szakképzési rendszerhez. Ebben önmagában nincsen semmi rossz, közpénzen valószínűleg kevesebb pantomimest és több szakácsot érdemes kitaníttatni, ha később a képzésre fordított forrásból mondjuk jövedelemadó formájában szeretne valamit viszontlátni az állam.
A 2015-16-os tanévre vonatkozó javaslat viszont nem sikerült hibátlanul.
Az állam nem csak azt mondaná meg, hogy milyen szakmát, hanem azt is, hogy hol tanulhatnak a diákok. A meglévő intézmények jó részétől elvennék az állami támogatást, és úgy tűnik, hogy a nemzetgazdasági szempontokon túl más típusú érdekek is formálták a javaslatot.
Jól érzékelteti, hogy milyen konkrét problémák vannak a szakképzési tervekkel a következő történet.
Nagyjából május óta tudható, hogy Magyarországon, a heves megyei Gyöngyöshalász mellett épít százmilliárdos üzemet az indiai Apollo Tyres gumigyár. Ez 146 milliárd forintos beruházás, amibe 30 milliárd támogatást rak a magyar állam. 975 embernek adnak majd munkát.
"Magyarország újraiparosításának fontos állomása az Apollo Tyres magyarországi beruházása. A gyárban a tervek szerint naponta 16 ezer személyautóhoz, és 3000 haszongépjárműhöz gyártanak majd abroncsokat."
Ezt Szijjártó Péter, dolgok bejelentéséért és átadásáért felelős államtitkár mondta szeptemberben.
Ez egy nagy fogás Magyarországnak, Szlovákiával voltunk versenyben a beruházásért. Ezzel, a Hankook rácalmási, a Bridgestone tatabányái és a francia Michelin nyíregyházi gyárával együtt igazi autógumi- nagyhatalom leszünk. Éveken belül az EU-s termelés 10 százaléka jöhet Magyarországról.
Ha az nem olyan terület, ahol érdemes sürgősen magyar szakembereket képezni, akkor semmi.
Na, ehhez képest a tervezet egyik melléklete szerint
Heves megyében, ahol az indiai megagyár épül, egyetlen egy gumis szakember (abroncsgyártó, gumiipari technikus vagy ipari gumitermék előállító szakmunkás) képzést sem támogat az állam 2015-ben. Ugyanez a helyzet Szabolcsban is, ahol a Michelin üzeme működik. Ott szintén nincs állami támogatás gumisok képzésére.
Nehéz megérteni, hogy ha egy ilyen volumenű nemzetgazdasági projekt nem látszik ki egyértelműen a tervekből, akkor mi igen.
Eddig a szakképzési pénzekből, tehát a diákok után járó támogatásból jutott állami iskoláknak, egyházi intézményeknek és alapítványi tulajdonú szakképzési központoknak is. Egy ideje már lehetett hallani, hogy a kormány átszervezésre készül, de tavaly nem történt semmi.
"A választások előtt szerintem nem akarták felbolygatni ezt a területet, kb. mindenki megkapta azt az állami keretet, amit szeretett volna. Most viszont óriási botrány van, a minisztérium nagyon kemény leveleket kap."
Ezt egy szakképzésekkel foglalkozó iskola vezetője mondta.
A nagy botrány pedig abból van, hogy a szeptember elején nyilvánosságra került kormányzati tervek szerint
gyakorlatilag államosítják a támogatott szakképzéseket Magyarországon.
Az történik, hogy 2015-től szinte csak a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), illetve az alá tartozó intézmények kapnak állami kapacitást a legtöbb szakmában.
Például ha valaki cukrásznak akar tanulni Budapesten, akkor persze több iskola között választhat, de a tervezet szerint az 1025 államilag támogatott helyből 1000 lesz a KLIK-nél, 10 az ortodox zsidó hitközségnél és 15 egy fogyatékosokat segítő alapítványnál.
Értelemszerűen itt lesz ingyenes, vagy fajlagosan olcsóbb az oktatás, minden más intézménynél pedig állami támogatás hiányában a diákoknak kell kifizetni a képzésük teljes költségét.
Az oktatás árának ilyen emelését sok diák nem fogja kibírni, ha pedig nincs elég hallgató, akkor bezárhatjuk az iskolát
- mondta az egyik suli vezetője.
Könnyen lehet, hogy a kormány részben erre, a nem állami intézmények bezárására játszik. Mivel hirtelen nagyon sok olyan képzés kerül az államhoz, ami korábban nem volt ott, vagy semmiképpen sem annyi diákkal, mint 2015-től lesz, ezért hirtelen szükség lesz egy csomó oktatóra, amit egy összeomló piacról könnyebben felszívhat a KLIK.
Persze szó sincs róla, hogy egyáltalán ne maradna államilag támogatott nem KLIK-es képzési központ Magyarországon.
Fejér megyében például a tervezet szerint a KLIK kapja a legtöbb kapacitást, utána jön a Földművelésügyi Minisztérium, de
cukrászok, szakácsok, pincérek, vendéglátósok és gazdák képzésére azért kap állami keretet a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány is.
A szakmákat megyénkét 3 kategóriába sorolták. A "TÁMOGATOTT" szakmákban bármennyi tanuló beiskolázható, és mindenki után fizet az állam, a "KORLÁTOZOTT" kategóriában lévő szakmákban keretszámot szabtak meg, a "NEM TÁMOGATOTT" szakmákban pedig egyetlen diákot sem lehet állami pénzből képzeni.
Négy olyan szakma van, amit az országban valamennyi megyében korlátlanul támogat az állam. Ezek:
Van két olyan szakma, amit egy megyében sem támogatnak
A korlátozottan, tehát keretszámokkal támogatott szakmákat is végignéztük.
Ott a lista teteje így néz ki:
Az alja pedig így:
Az is kiolvasható, hogy egy Zala megyében élő fiatalnak harmad annyi választási lehetősége van, ha az állam támogatásával szeretne szakmát tanulni, mint egy Budapestinek.
Ezek túl is van néhány érdekes szám is a tervezetben.
Nem teljesen világos például, hogy nemzetgazdasági szempontból mi szükség van 480 középfokú színész, és 800 középfokú szobrász képzésének állami támogatására. 2015-től közpénzen több mint 2500 középfokú sportedzőt, összesen 1848 középfokú zenészt (egyház, klasszikus, jazz, szórakoztató és népzenészt), 1600 középfokú fitnesz-wellness instruktor, 2400 középfokú sportmasszőrt, 560 középfokú divat- és stílustervezőt és legalább 56 belovaglót (Komárom megyében korlátlan számú támogatva) taníttatunk majd.
"A dokumentum rengeteg szakmai hibát tartalmaz. Néhány példa: Budapesten a tervezet szerint 1025 cukrász képzése indokolt, de csak 400 szakácsé. Közben évek óta probléma a cukrász túlképzés, szakácsból viszont kevés van. A tervezet szerint 868 idegenvezető képzésére van elvben igény (és támogatás) a fővárosban, amikor a szervezett társasutazás a végnapjait éli."
Ezekre a hibákra hívta fel a figyelmünket egy vendéglátós képzéssel foglalkozó szakember.
A megjelent tervezet és az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján eleve zavaros, hogy a kormányon belül hova tartozik majd a szakképzés.
Varga Mihály már többször deklarálta, hogy az emberminisztérium helyett a nemzetgazdasági lesz 2015-től a fenntartója az állami szakiskoláknak. Ez a tervezet szelleme alapján logikusnak tűnik. Ehhez képest a 2015-16-os tanévre vonatkozó mellékletekben rendre a emberminisztériumhoz tartozó KLIK jelenik meg, mint az állami képzési helyek üzemeltetője. Közben politikailag is nehezen lenne értelmezhető, hogy a közoktatási átalakításával, és az iskolák államosításával egyszer már látványosan kudarcot vallott, épp átszervezés alatt lévő KLIK most újabb sulikat, hatásköröket és pénzt kapjon. Varga amúgy is egyre többet mocorog oktatásügyben, csütörtökön például egészséges iskolabüfét tüntetett ki.
A tervezettel, az egyes képzésekhez tartozó számokkal, illetve a magániskolák kiszorításával kapcsolatban megkerestük az emberminisztériumot, a gazdasági minisztériumot és a KLIK-et is. Egyedül az EMMI válaszolt, ők ezt írták:
"A 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2015/2016-os tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló kormányrendelet jelenleg társadalmi és közigazgatási egyeztetés alatt áll. A támogatott és korlátozottan támogatott szakképesítések keretszámai változhatnak, a tárcaegyeztetést követően tudunk a KLIK-re vonatkozó kérdésekre választ adni."
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.