A fűtési szezonra összevonnak két intézményt.

Az a terv, hogy a szakközépiskolában tanító tanárok nem a közalkalmazotti bértábla alapján kapnák a fizetésüket.

A miniszterelnök szerint egy jó szakma felér egy diplomával. A diákok ezt máshogy látják.

Az akadémikusok szerint a közoktatás feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása kéne legyen, és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.

A lépéssel a tanárok többsége sem értett egyet.

Új bűnbakot talált a kormány a magyar közoktatás tragikus teljesítményére. A szegények tehetnek a dologról, mert nekik nem a tanulás az első.

Pontosan öt éve vágott bele az oktatás átalakításába Orbán Viktor kormánya. Az azóta történt változásokból sokat lehet tanulni.

Térképre tettük, hogy az országban hol, milyen szakmát tanulhatnak jövőre állami támogatással a diákok. A rendszer sokszor nem látszik csillapítani a különbségeket, például a vidéki és a fővárosi családok gyerekei között.

Így azt sem tudják, hogy hány és milyen tanárra lesz szükségük szeptembertől.

Ezért annak bevezetését egy évvel eltolnák.

A Magyar Kémikusok Egyesülete petícióban tiltakozik az oktatás átalakítása ellen.

Március elején még azt írták, hogy direkt az iskolák önállósága érdekében centralizálnának 60-nál több intézményt. Most inkább visszalépnek az egésztől.

Közoktatási szakmai szervezetek és pedagógus szakszervezetek együtt hívják fel a figyelmet a "szakképzésben jelentkező súlyos problémákra".

A probléma oka maga a szakiskola, derül ki a Defacto elemzéséből.

Megpróbáljuk kibogozni, hogy az elmúlt 5 évben mi és miért csúszott félre a közoktatásban. Az átalakítások első eredményei már látszanak, még ha nem is örömteliek.