Palkovics: A PISA-felméréseken azok a diákok szerepeltek rosszul, akik rossz családból jöttek
2017 január 30., 16:29
Elkezdték kiszorítani a szegényeket az oktatásból, most meg rájuk mutogatnak, hogy nem akarnak tanulni
„(...) nagyon magas azon gyerekek aránya, akik azért nem jól teljesítenek a méréseken, mert a családi háttérindexük alacsony. Vagyis ezekben a családokban nem a tanulás az első”
Ezt Palkovics László oktatási államtitkár mondta pár napja.
Amikor az államtitkár azt mondja, hogy "alacsony családi háttérindex", akkor a szegényekről beszél. A PISA-ban és az ahhoz hasonló oktatási felmérésekben számon tartják, hogy a tanulóknak milyen háttere van, pont azért, hogy minél pontosabb képet kapjanak egy ország oktatási rendszeréről. Ha a felméréseket csak a belpesti elitgimnáziumokban töltenék ki, akkor jobbnak tűnne a magyar közoktatás, ha csak vidéki kisiskolák hátrányos helyzetű tanulói csinálnák meg, akkor rosszabbnak.
Hogy Palkovics miből gondolja, hogy a szegényebb családokban nem a tanulás az első, azt sajnos nem fejti ki. Ezzel szemben az elmúlt évek változásaiból azt elég pontosan lehet látni, hogy mit gondol az állam a szerényebb körülmények között élő családok gyerekeinek tanításáról.
2012-ben 18-ról 16 éves korra szállította le a tanköteles korhatárt a kormány.
„Feleslegesen hosszan, és sokszor rossz irányba képezzük gyermekeinket. Az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18‐ról 15 éves korra szállítjuk le. A fiatalok választhassanak: folytatják tanulmányaikat, vagy inkább munkába állnak.”
Ez a három mondat Orbán Viktor miniszterelnök által készített Széll Kálmán Tervben, a Fidesz 2011-es kormányprogramjában szerepelt. (A nemzetközi trend egyébként pont a tanköteles korhatár emelése.)
Nem nehéz belátni, hogy a korhatár leszállítása nem a Radnóti vagy a Fazekas diákjait érintette, hanem pont a szegényebb családok gyerekeit, akik az államtitkár szerint nem akarnak tanulni. Az iskolák lehetőséget kaptak, hogy a hátrányos helyzetű, gyakran tanulási nehézségekkel küzdő diákokat 16 éves korukban kiszórják a rendszerből.
„Nem kevés az olyan gyerek, akik nem boldogulnak és nem is akarnak boldogulni a tanulással, és visszavetik a többieket”
Ezt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Palkovics egyik elődje mondta 2011-ben.
A folytatás Orbán, Hoffmann és általában az oktatási kormányzat elképzelései szerint alakult. A Magyar Tudományos Akadémia kutatása szerint 2011 után el is kezdődött a 16, 17, 18 éves diákok számának csökkenése a közoktatásban.
A szegényebb családok gyerekeit itt kezdték kiszórni a rendszerből, de a dolognak ezzel nem lett vége. A következő nagy változtatást megint Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, aki 2014-ben arról beszélt, hogy
"az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége."
A miniszterelnök elképzelésének megfelelően a gyerekeket a gimnáziumok felől a szakképzés felé kezdték el terelni. Ez megint nem a Berzsenyi vagy a Trefort diákjait érintette, jellemzően az "alacsony családi háttérindexű" diákok szorulnak ki a szakiskolákba, és bukják ezzel a jobb élet lehetőségét.
A gimnáziumok és a szakiskolák között az egyik fontos különbség az, hogy mennyi közismereti tárgyat, matekot, magyart, természettudományt tanulnak a diákok. A PISA felmérés a matektudást, a tudományos ismereteket és a szövegértést is méri.
Palkovics államtitkár azután mutat rá bűnbakként a szegény családokra, hogy nekik nem fontos a tanulás, és miattuk rosszak az eredmények, hogy pont a kormány kezdte kiszorítani ezeket a gyerekeket a rendszerből. Olyan iskolák felé terelni, ahol sem a PISA-teszt kitöltéséhez - és ami ennél milliárdszor fontosabb - az előrejutáshoz, egy jó állás megszerzéséhez szükséges tudást sem kapják meg.
Érdemes egyébként megnézni a PISA-felmérés konkrét eredményeit is.
Amikor például az iskolán kívül tanulásra fordított időről van szó, akkor Magyarország pont azok között van, ahol kicsi a különbség a tehetős és a szegény családok gyerekei között. Ebből egyáltalán nem látszik, hogy a szerényebb körülmények között élő diákoknak kevésbé volna fontos a tanulás.
A természettudományos teszt eredményénél óriási különbség van a szegényebb és a tehetős magyar családok gyerekeinek teljesítménye között. A vizsgált 72 ország közül ez a szakadék nálunk az egyik legnagyobb. Ebben az összefüggésben viszont a családokra tolni a felelősséget, ahogy Palkovics teszi, azért különös húzás, mert pont az lenne egy jól működő közoktatási rendszer feladata, hogy csökkentse az otthonról hozott különbségeket.
Ha a család szegénysége miatt rosszabbul teljesít egy diák (mert mondjuk otthon nincs pénzük magántanárra, jobb tankönyvre, számítógépre, gyors internetre), az nem a család kudarca, hanem a közoktatásé. Az teremt olyan helyzetet, hogy csak külön tanárral, jobb könyvvel és otthoni gyors internettel lehet jó eredményeket elérni, mert bent az iskolában egyszerűen nincsenek meg a megfelelő körülmények a tanuláshoz.
A felmérésből az is kiderült, hogy milyen óriási különbségek vannak az elitiskolák és hátrányos helyzetűek között. Konkrétan Magyarország érte el a harmadik legrosszabb eredményt, amikor az iskolák közötti és az iskolákon belüli eredményeket hasonlították össze. Akkor erős a szegregáció, a tehetős és a szegény gyerekek szétválasztása, ha a különbség az iskolák között és nem az iskolákon belül van. Ebben sokkal rosszabbak vagyunk, mint a kormánypropagandában rettegett rémországok az integrálatlan nogo-zónáikkal.
Nálunk a szegény gyerekek a szegény iskolákban rosszabbul teljesítenek, a tehetősek, a gazdag iskolákban jobban. Elég nehéz ebből azt a következtetést levonni, amit Palkovics államtitkárnak sikerült, hogy
„ezekben [a szegény] a családokban nem a tanulás az első"
2006 és 2015 között a 72 országból Magyarországon csökkent egyik legjobban az ellenálló diákok aránya, azoké, akik hátrányos körülmények közül érkeznek, de mégis jól teljesítenek. Ők azok, akik otthoni lehetőségek hiányában leginkább rá vannak utalva a minőségi közoktatásra az előrejutáshoz. Pont hogy azoknak segít egyre kevesebbet a magyar rendszer, akiknek a tanulás nagyon is első, mert ezzel akarnának kitörni a szegénységből.
Az sem mellékes, hogy az elmúlt években Magyarországon a kifejezetten jól teljesítő diákok eredménye is romlott. Az ő visszaesésük okait egyáltalán nem boncolgatta az államtitkár, és a pontszámaik alapján arról sem vont le következtetéseket, hogy az ő családjaikban mennyire lehet fontos a tanulás.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.