Beterelik a gyerekeket a szakképzésbe, közben azt is lebontják körülöttük

"Az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége."

Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta két évvel ezelőtt, 2014. őszén a Siemens képzési központjának budapesti megnyitóján. Akkor a közoktatás átalakításának első körein már túl volt a kormány, államosították az iskolákat, bevezették a Kliket, átvariálták és államosították a tankönyvpiac nagy részét.

A következő nagy feladat, a miniszterelnök idézett mondatával összhangban, a szakképzés átalakítása volt. Ebben fontos szerep jutott Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara vezetőjének, aki Orbánhoz hasonlóan egy ideje már mondogatta, hogy meg kell erősíteni a magyar szakképzést.

Itt részleteztük, hogy alakult át az oktatási rendszer, ami az érettségivel szemben egyre inkább a szakképzést, a közismereti tárgyakkal (mint például a magyar vagy a matematika) szemben a szakmai gyakorlatot helyezte előtérbe. (Ez a változás egyébként több szakértő szerint pont a szegényebb családok gyerekeitől veszi el a boldogulás lehetőségét, a gimnázium helyetti szakiskola nem javítja, hanem rontja a gyerekek későbbi esélyeit a munkaerőpiacon.)

Sokféle aggasztó eredménye van az előbb felsorolt átalakításoknak, és idén az is kiderült, hogy hiába a kormány minden igyekezete, a családok csak nem akarják gimnázium helyett szakiskolába küldeni a gyerekeiket. Augusztusban a Magyar Nemzet közölt számokat az egyes iskolák kihasználtságáról, ezek szerint 2016-ban

  • a 8 osztályos gimnáziumi helyek 93 százaléka,
  • a 6 osztályos gimnáziumi helyek 89 százaléka,
  • a 4-5 osztályos gimnáziumi helyek 74 százaléka,
  • a szakközépiskolai helyek 56 százaléka,
  • és a szakiskolai helyek 38 százaléka volt betöltve.

Ezek alapján valószínűleg kevesen mondanák, hogy a kormány törekvése, amiben a gimnáziumokból a szakképzés felé próbálja terelni a gyerekeket, sikeres volt. Lehet, hogy ennek a helyzetnek a felismerése, vagy az oktatásra költött pénzek csökkentésének újabb állomása, de a 2017/18-as tanévre tervezett szakképzési keretszámokból látványos változásokat lehet kiolvasni.

Jövőre már nem lesz olyan szakma, amit bárki, bárhol megtanulhat

Minden évben kijön egy kormányrendelet, „x/y tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről” néven. A kormány ebben határozza meg, hogy középfokon, szakközépiskolában, szakiskolában milyen szakmákat lehet tanulni. Egész pontosan azt, hogy megyénként

  • melyek azok a szakmák, amiket korlátlan mennyiségű gyerek tanulhat állami támogatással,
  • melyek azok, ahol keretszámot állapítanak meg,
  • és melyek azok, amiket egyáltalán nem támogatnak.

Ettől persze ma fizetős iskolában szinte bármit lehet tanulni, de az a szülőknek súlyos százezreibe kerül félévente, amit nem mindenki engedhet meg magának.

A kevésbé tehetős családok számára nagyon is sok múlik azon, hogy lakóhelyük közelében milyen szakmát lehet állami támogatással tanulni, ez nagyban meghatározza a gyerekek lehetőségeit.

Amikor összevetettük a 2016/17-es tanévre vonatkozó számokat a 2017/18-as év terveivel, akkor több változás azonnal látszott.

Idén volt négy szakma, amit az országban bárhol, bármennyien tanulhattak. Ez az

  • épület- és szerkezetlakatos,
  • gépi forgácsoló,
  • hegesztő,
  • és ipari gépész.

A jövő évi tervek szerint viszont ez nem így lesz,

a 2017/18-as tanévben már egyetlen olyan szakma sem lesz, amit az ország összes megyéjében korlátozás nélkül támogat az állam.

Sőt, eddig villanyszerelőket, kőműveseket, fűtésszerelőket, ácsokat, CNC-gépkezelőket ha nem is minden megyében, de az ország nagyon nagy részében korlátlanul képeztek. Idén még 14 olyan szakma volt, amit 15 vagy több megyében lehetett korlátozás nélkül tanulni.

A 2017/18 tanév tervei szerint a leginkább támogatott szakma a szerszámkészítő, azt 13 megyében lehet korlátlanul tanulni, ami azért elég jelentős visszalépés az idei tanévhez képest.

"(...) a korlátlanul támogatott kategóriába sorolt képzések mennyisége a 2016/2017. tanévre vetítetten majdhogynem felére csökkent, ezzel korlátozva a beiskolázhatók számát, kiszámíthatóbbá téve a költségvetési kereteket"

Ezt írják a csökkenéssel kapcsolatban a tervezetben, a

  • 2016/17-es 726-ról
  • 2017/18-ra 458-ra

csökken a korlátlanul támogatott képzések száma. A korlátozott keretszámos képzések viszont emelkednek, 2460-ról 2685-re.

A pénzkivonást a javaslatban később is megemlítik:

„a tavalyi évre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés kormányrendeletével összevetve a költségek várhatóan alacsonyabbak lesznek.”

Zalában? Hát ott egy picit kötöttebb a pálya

Azt is megnéztük, hogy a 2017/18-as tervek szerint milyen különbségek lesznek az országon belül, például érdemben több lehetősége van-e egy budapesti mint egy borsodi fiatalnak, ha állami támogatással akar szakmát tanulni.

Nógrád megyében például 69 korlátlanul támogatott szakma közül lehet választani, Szabolcsban viszont egyetlen ilyen sincs, csak keretszámos képzéseket találni. A keretszámos szakmáknál is nagy különbségek vannak, Budapesten 278 féle szakma közül lehet választani, Zalában 99-ből. De a nem támogatott soron is ugyanilyan különbségek látszanak: Budapesten 37 olyan szakma van, amit egyáltalán nem lehet állami támogatással tanulni, Zalában 209.

Összességében a legtöbb lehetősége a budapesti, Pest megyei, hajdú-bihari gyerekeknek van, ha állami támogatással szeretnének szakmát tanulni, a legkevesebb a zalai, tolnai, baranyai családoknak jut.

(A zöld csík a korlátlanul támogatott szakmák számát mutatja, a sárga a keretszámmal támogatottat, a piros a nem támogatott szakmák számát mutatja.)

Képezzünk idegenvezetőket, azt senki sem keres

Van pár racionálisan nehezen magyarázható elem a jövő évi tervekben.

A magánkézben lévő vagy alapítványi szakképző iskolákat például teljesen kinyírnák, gyakorlatilag nem kapnak támogatást a tanulók után. A korábbi években is jelentős visszavágások voltak, de 2017/18-ban gyakorlatilag nem kap értelmezhető keretszámot egyetlen szakma egyetlen magánsulija sem. Állami támogatással szinte csak a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (esetleg a Földművelésügyi Minisztériumhoz) tartozó iskolákban lehetne tanulni. Emögött a többek között az állhat, hogy a kormány a magánsulik kinyírásával akarja javítani az állami szakiskolák elképesztő kihasználatlanságát. Ha csak teljes fizetős osztályokat lehet indítani, mert nincs semmi állami támogatás a diákok után, akkor sok magániskola tönkremegy, pedig nem ritka, hogy ott magasabb színvonalon megy az oktatás, mint az állami intézményekben.

Az is fontos, hogy ha államilag támogatott képzések hiányában bezárnak az alapítványi és magánsulik, akkor azokban értelemszerűen saját pénzen sem lehet majd tanulni. Így aztán ez a változás a tehetősebb családok gyerekeit is érinti, egész egyszerűen mindenki számára kevesebb választási lehetőség lesz szakmaválasztáskor, ha az állami intézményeken kívül nem marad más az országban.

A keretszámos tervezet készítői idén sem vették figyelembe a munkaerőpiac és a világgazdaság minden rezdülését, amikor döntöttek.

Így például nehezen magyarázható, hogy miért lehet Magyarországon még mindig az összes megyében és Budapesten állami támogatással (keretszámmal) idegenvezetőnek tanulni, mikor a vezetett társasutakat nagyrészt meghaladta a turizmus, és ettől talán nem függetlenül egyetlen jelentős magyar állásportálon sem keres senki ilyen munkatársat.

És hát a spórláshoz, meg a lehetőségek szűküléséhez képest még mindig meglepően sok helyen lehet állami támogatással például középfokú

  • egyházzenésznek (1666 támogatott hely)
  • pantomimesnek (132 támogatott hely)
  • artistának (396 támogatott hely)
  • belovaglónak (99 támogatott hely)
  • sportmasszőrnek (2380 támogatott hely)
  • sportedzőnek (4513 támogatott hely)
  • és wellness- és fitnessinstruktornak (4310 támogatott hely)

tanulni.