Az utóbbi években úgy alakították a tanterveket, hogy a szakiskolákban jelentősen csökkent a közismereti tárgyak (például a matematika, az irodalom vagy az idegen nyelvek) oktatása a szakiskolákban. Ezt a leginkább azzal indokolják a döntéshozók, hogy szakiskolában már nem lehet pótolni az általánosban kimaradt képességeket.

Úgy tűnik azonban, hogy a szakiskolákban folyó oktatás gyenge minősége a fő oka annak, hogy az évente 7-12 ezer szakiskolás nagyon gyenge, elemi szintű alapkészségekkel lép a munkaerőpiacra

– derül ki Hermann Zoltán (MTA KRTK) Defacton olvasható elemzéséből.

A következő ábrán az látszik, hogy a szakiskola alatt a diákok teljesítménye romlik (az adatok forrása az Országos Kompetenciamérés), ugyanazt a tesztet még rosszabb eredménnyel végzik el, mint korábban:

Szövegértésből a diákok 35 százaléka, matematikából pedig 45 százaléka van a második tudásszinten vagy az alatt.

Második tudásszinten a diák képes a szövegben explicit módon megfogalmazott egyszerű információk visszakeresésére, de nem képes egyszerű következtetések levonására a szöveg és a mindennapi élet információinak integrálásával (3. szint) vagy a szövegben elszórtan megjelenő információk összekapcsolására, összefüggések felismerésére (4. szint). (A példafeladatok itt érhetőek el.)

A különbségek legnagyobb része már általános végére kialakul (ami a családi, jövedelmi háttér is erősen közrejátszik), de akkor is feltűnő, hogy a szakiskola csak rontja az alapképességeket.

Az sem igaz, hogy a szakiskolások feltétlenül kevésbé tehetségesek lennének, és ezért szakadnak le.

A következő az ábra a szakiskolások (piros) és a szakközépiskolások (kék) három-három, teszteredmények szerint besorolt csoportjának eredményeit mutatja:

Az látszik belőle, hogy a jó teszteredményű szakiskolások hatodikban és nyolcadikban még tartják a lépést a közepes eredményű szakközépiskolásokkal,

de aztán csúnyán leszakadnak.

Ugyanez látszik a közepes szakiskolások és a gyenge szakközépiskolások eredményei között: általánosban még egy szinten vannak, de tizedikre leszakadnak a szakiskolások a korábban ugyanolyan eredményt produkáló szakközépiskolásoktól.

Ami arra utal, hogy a rosszabb teljesítmény oka részben maga a szakiskola.

Az sem igaz a Defacto szerint, a diákok motivációjával lenne a baj, hiszen sokan csak azért kerülnek szakiskolába, mert nem vették fel a középiskolába. Ha pedig annyira motiválatlanok lennének, akkor mi magyarázza a 8.-10. közötti leszakadást? Az is lehet, hogy maga a rossz minőségű oktatás hat vissza a diákok motivációjára.

A Defacto szerint fontos lenne a szakiskolás tanulók közismereti oktatását bővíteni és a képzés minőségét javítani, hogy ezzel segítsük a diákok alapkészségeinek fejlődését, már csak azért is, hogy ne olvasni és számolni nem tudó emberek ezrei lépjenek ki a munkaerőpiacra.

(Defacto)