Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága nekiment a kormány szakgimnáziumi képzésének

Közleményt adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB), mely, mint írták, saját kezdeményezésére foglalkozik a közoktatás elvi kérdéseivel, ezek közül először a műveltség fenyegető beszűkülésével.

Mint írják az MTA Bizottsága egyetértett nemzeti köznevelésről szóló törvény preambulumában megfogalmazott alapvető állásponttal, mely szerint a törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, ami segíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, valamint kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

Ugyanakkor az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága vitatkozik azokkal az álláspontokkal, amelyek az általános műveltség nagy területei, a reáliák és humaniórák között valamilyen pragmatista megfontolás szerint, fontossági alapon különbséget tesznek. A Bizottság ezért 

javasolja a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányainak újragondolását, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítését.

Valamint, teszik hozzá, a Bizottság szerint a közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára.

Pár napja jelent meg az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének a kötete, melyben annak néztek utána, hogyan teljesít a magyar közoktatás, és arra jutottak, hogy egy sor mutató szerint nagyon rossz irányba halad az oktatási rendszer.

Mint a közlemény háttéranyagában írják, a 21. század informatikai és információtechnológiai forradalma új kihívások elé állítja az egész társadalmat és benne a közoktatást is. Olyan alapvető kérdésekre kell újra választ adni, amelyekkel kapcsolatban eddig a tradíciók és hagyományok megadták a mindenki által elfogadott, természetesnek tekinthető feleletet, de amelyekre – az átalakulás mértéke miatt – ezek már nem adhatnak útmutatást. Történelmi tapasztalatokból jól tudjuk, hogy egy ilyen forradalmi átalakulás során nagy a veszélye annak, hogy olyan hibákat követünk el, amelyek az adott területet hosszú időre hátrányosan befolyásolják.

 Mivel hazánkban jelenleg egy-egy korosztály több mint 60 százaléka szakképzést nyújtó képzésben kezdi meg középfokú tanulmányait, nagyobb hányaduk szakgimnáziumban, kisebb hányaduk szakközépiskolában, a középfokú szakképzést érintő változások meghatározó hatással lesznek arra, hogy a fiatalok mennyire felelnek majd meg az informatikai és információtechnológiai forradalom kihívásainak.

Az Európai Bizottság 2018. január 17-én új kezdeményezéseket fogadott el abból a célból, hogy fejlessze az európai polgárok kulcskompetenciáit és digitális készségeit, emellett bizonyos intézkedéseket ajánl a kompetenciák fejlesztésére a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén, és több fiatalt kíván arra ösztönözni, hogy ezekre a területekre szakosodjanak. Ezeket a célokat is veszélyeztetik a középfokú szakképzésben bevezetett változtatások, mivel a szakgimnáziumban a természettudományi képzés háttérbe szorult a szakmai tárgyak arányának növekedése miatt.

A teljes állásfoglalás és a háttéranyag itt olvasható

Update: a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált.

„A szakgimnáziumi képzésben a komplex természettudomány és az ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgyak mellett a 11-12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak között is ott vannak a természettudományos tantárgyak, amelyek biztosítják a természettudományok oktatását. A szakgimnáziumi képzés ugyanakkor a korábbiaknál több lehetőséget biztosít a nyelvi és az informatikai ismeretek, valamint specialitásként a pénzügyi, a vállalkozói, a szakmai többlettudás megszerzésére.

A szakgimnáziumi képzés struktúrájának rugalmasságát megcélozva 2018. szeptember 1-től az új kerettantervek alapesetben is a korábbinál több időt biztosítanak majd a természettudományos tárgyak képzésére, továbbá a mellék-szakképesítés választhatóvá válása következtében a tanulók választása alapján az ágazati tanulmányaikhoz kapcsolódó természettudományos tantárgyakat is választhatnak. Ez a lehetőség már a most 9–10. osztályos tanulók esetében is nyitva áll.”

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.