Megismerhettük végre a költségvetést, egy nappal a kormány által a választások miatt meghosszabbított határidő előtt. Amik elsőre szemet szúrtak:

• Lesz internetadó.
• Továbbra is rengeteg pénz, több mint 50 milliárd megy stadionra, és elkezdődik a Paks-II is, amire 28 milliárd megy mitőlünk.
• Még nagyobb lesz, 40 milliárddal 270 milliárdra nő a kormány kedvenc segélyhelyettesítője, a közmunkaprogram.
• Nyoma sincs bürokráciacsökkentésnek.
• Tíz százalékkal visszavágják a szociális kiadásokat, arányában ugyanennyivel kap többet az MMA és az Erzsébet téri ifjúsági központ.
  
• Az adóhivatal dolgozói milliárdos jutalompénzt kapnak, ha adót szednek.

De nem csak ez fontos. Igazából nincs nagy változás a jövő évi költségvetésben, csak picivel még tovább tolódnak hangsúlyok abba az irányba, amerre már korábban elindult a kormánypárt. Szétadóztatják a fogyasztást, még többet elvesznek a segélyekből, olyan adókedvezményeket adnak, amit csak a jobban élők tudnak kihasználni, és hiába nincs már állítólag válság, válságadókkal szívnak ki tetszőleges mennyiségű pénzt találomra kiválasztott szektorokból. Csak hogy minden mehessen tovább változatlanul.

Fogyasztás adóztatása

A központi kormányzat 10,9 ezer milliárd forintos összes bevételének picivel több, mint 40 százalékát a fogyasztáshoz kapcsolt adókból tervezik beszívni. Ebben csak egy porszem a 25 milliárdos internetadóval kiegészülve 69 milliárdosra hízó távközlési adó.

A nagy részét ennek a világ legsunyibb adója, az áfa adja.

Továbbra is Magyarországon a legnagyobb az áfakulcs a világon, jövőre is marad az orbitálisan magas 27 százalék. Viszont a kormány (talán joggal) bízik benne, hogy hatékonyabban tudja beszedni. Ezért az idei, nagyjából 2900 milliárdra várható bevételhez képest az 1,8 százalékos inflációból és 2,1 százalékos fogyasztásbővülésből adódó számnál jóval erősebben, közel a tizedével akar több áfát kiszívni az ideinél: 3172 milliárd forintot. A fogyasztást terheli még a jövedéki adó (913 milliárd a terv szerint), a tranzakciós illeték (262 milliárd forint), és még néhány másik adó is.

De fogunk egyáltalán ilyen jól keresni? Bár elég komolytalan és propagandisztikus, hogy a költségvetésbe beletették a rezsicsökkentést és a bankelszámoltatást, hiszen ezek egyikének sincs semmi köze ahhoz, hogy a kormány miből vesz el pénzt és mire ad ki. De mindkét dolog arról szól, hogy a kormány menekülésre képtelen nagyvállalatokat kényszerít arra, hogy elkölthető pénzt hagyjanak a fogyasztóknál. Aminek egy részét biztos el is fogják költeni a háztartások. És a kormány maga is hozzájárul a fogyasztás pörgetéséhez a maga eszközeivel, főleg a fegyveres és rendvédelmi dolgozók félévkori 30 százalékos béremelésével, és hogy más ágazatokban dolgozóknak is oszt valamivel többet.

A célja ennek az, hogy a fogyasztásból minél több adóbevétel jöjjön vissza, de lehetőleg inkább ne is költsék el azt a pénzt a háztartások, hanem húzzák meg magukat, és tegyék magyar államkötvénybe. A legfontosabb cél mégiscsak az, hogy a magyar állam, hiába olyan, amilyen, finanszírozható legyen.

Mindent a kereső családoknak

Orbán abból a szempontból soha nem vert át senkit, hogy a jól kereső, lehetőleg minél több gyerekes családosokkal tud azonosulni, és őket is akarja az állami újraelosztás átalakításával előnyösebb helyzetbe hozni a többiekhez képest. A költségvetést is a (bankelszámoltatáson és a rezsicsökkentésen túl) "a család az első" jelmondattal akarja brandelni a kormány.

A vicc az, hogy a magyar családok már eddig is ki voltak tömve pénzzel. A legfrissebb, 2012-es számok szerint így alakultak a magyar jótéti kiadások az európai átlaghoz képest:

Hiába van tehát az egy főre jutó GDP az európai átlag hatvan százalékán, családra majdnem annyi támogatást költ a magyar állam, mint az európai átlag. A családtámogatás segélyezési formáit (családi pótlék, gyes stb.) ugyan visszavágják, de ennél lényegesen nagyobb adókedvezményeket adnak cserébe – amit csak egy bizonyos jövedelmi szint felett tudnak kihasználni a családok. A többieknek marad a büntető jellegű közmunka.

Legyen minden változatlan

Közhely, hogy a magyar állam iszonyatosan rossz hatékonysággal költi el azt a rengeteg pénzt, amit kiszív a gazdaságból. Semmi nem is történik, hogy ez változzon. Így néznek ki a magyar állam kiadásai a GDP arányában a régió többi országához képest:

A szociális kiadásokból könnyű levágni, mivel ahhoz nem kell semmiféle terv, ezért azt meg is teszi a kormány jó 70 milliárd forinttal. Elvesznek pénzt az önkormányzatoktól, és folytatódik a forráskivonás az oktatásból is. Ahol viszont bonyolultabb beavatkozásra lenne szükség, inkább nem csinálnak semmit, abból nem lehet baj.

Akkora bürokráciacsökkentés lesz, hogy a 2016-ra megígért (na persze) nagy illetékcsökkentő program előtt azért a jövő évre még beterveztek tíz százalékkal több illetékbevételt. És persze felállítanak majd egy bizottságot, amelyik kitalálja majd, hol lehet racionalizálni, a jó csengésű "Államreform Bizottság" elnevezéssel.

Nem állt le a kormány az állami vagyon pumpálásával sem, az idénre tervezett 180 milliárd helyett jövőre már 215 milliárd forintot költhetnek az állami cégek feltőkésítésére, új cégek vásárlására. Ezen túl a Beruházási Alap keretében további 186 milliárd forint megy el olyan célokra, mint új focistadionok építése, kormányépületek (köztük a kormány Várba költözése), és közel harmincmilliárd elköltésével a Paks-II is megindul. És nyilván nincs még vége, hiszen ott van a kormány számára kedves célokra bármikor elszórható 100 milliárd forintos általános tartalék is.