• A középfokú oktatás átszervezésére készül a kormány.
• A szakiskolákat erősítenék az érettségit adó gimnáziumokkal szemben.
• A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói szerint ez tragikusan rossz ötlet.
• Szerintük az egész gazdaságnak ártana, amit terveznek, és a szegényebbek elől elvennék a felemelkedés lehetőségét.
• Varga Júliával, az MTA tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

"A tervezett reformok a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztanák meg az anyagi boldogulás és a munkában kiteljesedés lehetőségétől."

Ez az utolsó sora az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) múlt héten megjelent tanulmányának, amiben ízekre szedik a kormány oktatási terveit. Elég ritka, hogy magyar tudósok ilyen sarkos következtetést fogalmazzanak meg egy kutatás végén.

Én csak reszelgetni fogok, hagyjanak engem Kosztolányival!

A közepes gimnazistákat állítja szembe a jó szakmunkásokkal, és az érettségit pedig valami vitatható értékű elméleti okoskodásnak szeretné láttatni a kormány, de Varga Júliának, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos főmunkatársának elég jó érvei vannak ezekkel szemben.

"Amikor a Ford idejött Székesfehérvárra, akkor szinte csak érettségizett embereket vett fel. Nem azért mert gonoszak, vagy ki akartak volna szúrni a szakmunkás végzettségűekkel, hanem mert megnézték, hogy kit lehet megtanítani arra, hogy autókat szereljen össze, és az derült ki, zömmel azokat, akiknek van érettségije. A szakmunkákhoz, de még az autó-összeszereléshez is az általános készségek megfelelő szintjére van szükség, és ezt ma nálunk az érettségi jelenti."

Varga szerint a most oktatási csodafegyverként ábrázolt szakiskolákban pont új ismereteket szerezni nem tanulnak meg a gyerekek, az a képességük nem lesz meg, hogy alkalmazkodjanak, új dolgokat tanuljanak. Pedig aki 2015-ben fejezi be a szakiskolát az 2062-ben megy majd nyugdíjba és tudását folyamatosan igazítania kell a változásokhoz

Ha valakinek olyan rossz a szövegértése, hogy nem érti meg a használati utasítást, mert csak heti egy órában tanulta a magyart, ha az asztalos nem tudja kiszámolni, hogy mennyi fa kell, mert a szakiskolában csak egy matekórája volt hetente, az nem fog megállni a munkaerőpiacon.

"Nem a szakképzés ellen vagyunk, jó szakképzés viszont csak jó alapkészségek megléte mellett lehetséges. A technológia változik, ezért aki nem tud alkalmazkodni, annak tartós állása se nagyon lesz. A szakmunkás munkakörökben is egyre több az olvasás-írás feladat, a munkakörök tartalma változik."

Márpedig a szakiskolákban például tényleg heti egy magyar-, egy matek- és öt tornaóra van, ami azért nem nagyon dobja meg a tanulók esélyeit az alkalmazkodásra. Az idegennyelv most lett két órában kötelező egy helyett, ami jó irány, de külön kötelező informatika egyáltalán nincs, miközben Angliába az 5 éves óvodásokat tanítják Google keresésre, és a tanév végéig, tehát az általános iskola első osztályának elkezdésére emailezni is meg kell tanulnia mindenkinek.

Ami most jön a 8 általánossal és 3 szakiskolai évvel, az tényleg pontosan ugyanaz, mint ami a szovjet rendszerben volt. Még az is stimmel, hogy a szakiskolák 2015 őszétől a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartoznak majd az oktatási államtitkárság helyett, ahogy a rendszerváltás előtt a szakmunkásképzők is a munkaügyi minisztériumnál voltak, és nem az oktatásinál.

Apa kicsi fiából egyszer még betanított munkás lehet

Magyarországon, mint a legtöbb volt szocialista országban, nagyon alacsony a foglalkoztatottság, különösen az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatottsága. Varga azt mondja, hogy ez nincs mindenhol így.

"Olaszországban nagyon gyengék az alacsony iskolázottságúak képességei, a magyarokénál is rosszabbak, de ott van ezeknek az embereknek munkája. Ennek egy nagyon erős családi- kisvállalkozási szektor az oka, a képzetlen emberek ott kapnak munkát. De hiába hiszi 1990 óta minden kormány, hogy majd ő feléleszti az ilyen családi vállalkozásokat ez nem járható út. Negyven év szocializmus alatt ennek eltűnt a kultúrája, és nem is ahhoz kéne igazítani az oktatáspolitikát, hogy minél több alacsony iskolázottságú ember hordárkodhasson a családi panzióban."

Nekünk inkább a norvég modellt kellene követni, ahol jók az alacsony iskolázottságúak képességei, és ezért tudnak dolgozni.

Már megint a bezzeglengyelek

Norvégiában, de általában északon, nyugaton, szóval a Magyarországnál jellemzően sikeresebb országokban az a gyakorlat, hogy erős alapképzés van, sok közismereti tárggyal, és a szakma csak ezután jön. A magyar oktatáspolitikában mintaként emlegetett német szakképzési rendszerben tartománytól függően 9 vagy 10 év általános képzés után kezdik meg a szakképzést, vagyis jóval több általános képzést kapnak a szakmatanulás előtt. Na, ezt pont nem sikerült átvenni tőlük, amikor újratervezték itthon a középfokú oktatást.

De Varga szerint van hozzánk közelebbi jó példa is, a lengyeleké.

"Lengyelországban meghosszabbították egy évvel az általános iskolát, ott már 9 évet kell járni. Megtiltottak minden korai szelekciót is, nincs 6 meg 8 osztályos gimnázium, az iskola első 9 évében minden gyerek együtt tanul. Ennek, és persze más intézkedéseknek látszik is az eredménye. A volt szocialista országok közül a lengyel gyerekek (együtt a lettekkel) teljesítménye javul a különböző felmérésekben."

Ennek persze a gazdasági haszna is megvan. Közben Magyarország már a 2012-es PISA felmérésben is gyengébben szerepelt, mint korábban, és Varga szerint nem várhatunk javulást a következő években sem.

A versenyképesség mellett még a szegények helyzetét is sikerül rontani

A szakértő szerint a legszegényebb, leghátrányosabb helyzetben lévő gyerekekről lemondott a kormány, ők mostantól a középfokú oktatás közelébe nem fognak kerülni.

"A legszegényebbeket most szorítják ki a szakiskolákból. Nekik eddig sem volt sok esélyük, hogy szakmát szerezzenek, és megkapaszkodjanak, de ősztől már annyi sem lesz, mint volt. Helyükre kerülnek majd az alsó középosztály gyerekei, akik eddig legalább érettségit tudtak szerezni, és ha szorgalmasak voltak, akkor reális esélyük volt az elhelyezkedésre. Az ő helyzetük is drámaian romlik."

A tanulmányból kiderül, hogy érettségi nélkül ezek a gyerekek nehezebben helyezkednek majd el, kevesebbet keresnek, mint mondjuk idősebb testvéreik, akik még kijárhatták a szakközépiskolát, és megszerezhették az érettségit. Az, és a gimnáziumi oktatás, azután pedig a főiskola vagy az egyetem egyre inkább a tehetős családok gyerekeinek kiváltsága lesz.

Varga azt mondja, hogy azért írták meg a tanulmányt, hogy a tényeket mutassanak fel, mivel az oktatásról szóló reformtervek egyre inkább hiedelmeken alapulnak, pedig jobb lenne, ha az oktatás és a gyerekek jövőjével kapcsolatos viták, döntések adatokkal alátámasztott érvek alapján történnének.

"Azért beszélünk ennyire nyíltan, mert most muszáj, mivel a tervezett változtatások hosszú időre fogják meghatározni generációk jövőjét és a magyar versenyképesség alakulását."

A kutatók azt remélik, hogy a szülőkhöz eljut a tanulmány, és jó esetben meg tudnak győzni elég politikust, hogy ne tegyék ezt a gyerekeikkel.