A nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság című lap konferenciáján vett részt, ahol azt mondta: a magyar gazdaság növekedése 2014-ben jelentősen meghaladta az EU átlagát, sőt a közép-európai országokénál is magasabb volt. Mint mondta:

„Aki el akar érni valamit, módszert keres, aki nem, kifogást.”

A magyar kormány próbálta megtalálni a módszert, ennek jegyében csökkentette például a munkát terhelő adókat – mondta.

Az áfa-bevételek 8 százalékkal nőttek, a társasági adóból 10 százalékkal, személyi jövedelemadóból 6 százalékkal több folyt be. Ez Varga szerint azt jelenti, hogy jól állítottuk be az adók szintjét.

A devizahitelek kivezetésével kapcsolatban azt mondta: ma „nem a magyar kormánynak kell vizsgálnia a lengyel vagy a horvát példát, hanem fordítva”.

A 2015-ös várakozásokról Varga Mihály elmondta: az Európai Központi Bank mennyiségi enyhítési programjából a magyar gazdaság is profitálhat, emellett importőr országként jelentős segítség Magyarországnak az alacsony olajár.

A külső kockázatok közül kiemelte az ukrajnai konfliktust és a küszöbönálló görögországi parlamenti választások esetleges utóhatásait.

A feladataink: a hitelezés fellendítése.

Varga szerint az állam nem tervez további akvizíciókat a bankrendszerben, bár, mint mondta, ez nem egy lezárt piac. Az nem cél, hogy kereskedelmi bankok tartósan állami tulajdonban maradjanak.

Surányi György volt jegybankelnök is beszélt, többek között arról, hogy 2013-tól jelentős lazításba kezdett a magyar jegybank (a maginflációhoz viszonyítva a reálkamat 4 százalék körüli értékről zéróra esett), mégis defláció van ma Magyarországon.

Ennek egyik oka az MNB egykori elnöke szerint az olajárak csökkenése, ami jó a magyar gazdaságnak, a másik oka viszont a súlyos belföldi kereslethiány, mert nagyon alacsony a fogyasztás és a magánszektor beruházása. (MTI)